Decemberi vizsgák

Tegnap 5re szóbeliztem Turizmus Marketingből. :)))

Utána elmentünk a lányokkal a Parlamentnél lévő karácsonyi vásárba, de az nem volt olyan jó úgyhogy átmentünk a Vörösmarty térre.
Ott már találtunk fehér borból készült forralt bort amit Viki szeret.

Vettünk az Amerikában lévő barátnőnknek egy kis karácsonyi ajándékot amit majd kiküldünk neki pénteken. Szétfagytunk. Olyan hideg volt, hogy a lábujjaim teljesen lefagytak. Kicsit be is kellett mennünk az egyik üzletbe felmelegedni.

Virággal utána még elmentünk az IKEA-ba, ott jót teáztunk és beszélgettünk. Majd fél8 volt, hogy hazaértem. Virágot nagyon szeretem! Olyan édi! És olyan jókat lehet vele beszélgetni. :))

A következő vizsgám csütörtök vagy péntek reggel lesz. Még nem tudom,mikor megyek el.
Aztán meg kedden....

Tegnap derült ki, hogy a nizzai félévem január 18án kezdődik. Kicsit korábban, mint terveztem.
Már 1000rel megy a tervezés, repjegy vétel, szállás intézése.

Én tudom, hogy minden rendben lesz. :)

Kezdek egyre izgatottabb lenni.
A hét elején megint éreztem ezt a nem teljesen kellemes érzést. Azt a kis gyomor görcsöt és visszatáncolás utáni vágyat amit akkor érez az ember, mikor belevág az ismeretlenbe.
Nem szeretem ezt az érzést. Ez mutatja, hogy megszoktam a környezetemet és elkényelmesedtem.
Tudom, hogy jól fogom magam érezni kint és hogy nagyon nagy élmény lesz. Szóval igyekeztem ezt az érzést gyorsan elhessegetni.
Vissza kell nyernem azt a fajta nyitottságomat, mobilitásomat és abszolút pozitivitásomat amit Cannes előtt magamhoz vettem.
Ez lesz a januári project. :)

Sok pusszzz

Egy kis visszatérés

Még tartozom egy frappáns összegzéssel de attól félek, ez még mindig várat magára.

Közkívánatra mégis megpróbálom feléleszteni a blogomat, bár nem lesz könnyű, elszoktam a napló vezetéstől :))

Nagyon szerettem volna összefoglalni az utolsó napok történését, de valahogy ez is elmaradt. Ígérem megpróbálom feleleveníteni és hitelesen elmesélni.Később.

Most bolondok háza van a suliban. Év vége, vizsga időszak, számonkérések mindenből.
Holnap és csütörtökön is zh-t , vizsgát írok. A barátnőmtől átvettem a csoport vezetői szerepkört, így azzal is elég sok feladat hárul rám. A diplomámat már rég eldöntöttem, hogy csak a következő félévben adom le, de azzal is haladni kell. A suliban mindenki feszült. Az emberek arcán látszik, hogy már jó ideje nem alszanak eleget. Hatalmas karikák és táskák a szemek alatt:)) Tiszta káosz.

Nem is akarok erről sokat beszélni. Cannesban is bevált az a taktika, hogy inkább a pozitív dolgokról kell beszélni, azokat kell hangsúlyozni. A negatívak akkor sokkal kisebbnek tűnnek. :)

Szóval jó itthon lenni. Régi ismerősökkel összefutni a kosármeccsen, elbeszélgetni a suliban,a bandával hülyéskedni, a lányokkal lelkizni, megtutujgatni a kis Johneyt meg a cicákat, a gyerkőcökkel focizni. Futni Anyával meg a közös családi ebédek(amíg jó idő volt kirándulni is jártunk). Ecsegieket meglátogatni, megszeretgetni.
Jól érzem magam itthon.

Amióta itthon vagyok Pestet is más szemmel nézem. Turista szemmel is látom. Látom milyen szépek az épületek, a stukkók, a boltívek meg a hidak. Valahogy a külföldiek is mindig megtalálnak. Vagy én őket. :) Az utcán odalépek az elveszett idegenhez és megkérdezem segíthetek e. Sok franciával futok össze, de találkoztam már peruiakkal, olaszokkal, portugállal meg persze amerikaiakkal. A Deák téren sokan összezavarodnak. :) Nem csoda, én fél évig a közelébe sem mertem menni mikor felköltöztem Pestre, nehogy eltévedjek. Akkor milyen lehet olyan valakinek, aki még a kiírásokat sem érti.
De furcsa ebbe belegondolni. Mikor feljöttem Pestre meg volt az az 1 útvonal ahol eligazodtam, de különben fogalmam sem volt, mi hol van Pesten. Még a megállókat is számoltam a villamoson és be voltam tojva, mikor elbambultam egynél, hogy nem fogom tudni hol kell leszállni :)))
Most meg úgy közlekedek mint a pinty. :) Na jó, persze még most is sok olyan része van Pestnek amit egyáltalán nem ismerek.
A múlt héten pl. a Moszkva térnél kerestem egy épületet, ami kicsit lejjebb a Széna térnél volt így útbaigazítást kellett kérnem. Szerencsére 2 emberből megtaláltam. :)

Úgy szégyelltem magam. Épp feljöttem a metróból és próbáltam belőni, hogy hol is vagyok. (alig jártam még a Moszkván így nem nagyon volt fogalmam, hogy mi milyen irányban van) Ahogy ott nézelődtem és keresgéltem a támpontokat a szememmel odalépett hozzám egy idős holland házaspár és megkérdezték, hogy tudnak elmenni a várba....
Basszus! Megnéztem a térképet ami náluk volt, de mivel nem vilivel mentem még azt sem tudtam belőni, hogy a Duna pontosan merre van. Kellemesen elbeszélgettem velük, de sajnos be kellett nekik ismernem, hogy lövésem sincs, hogyan jutnak innen a várba. Nem akartam őket rossz irányba küldeni. Úgy szégyelltem magam....De most már nagyjából tudom :) De legalább megörvendeztettem őket a holland nyelvtudásommal :)
Hála Nickynek meg Arthurnak pár szó nagyon megragadt a fejemben és azokat persze mind elsütöttem. (bár a 'jó éjszakát' nem volt épp aktuális)

Azt hiszem most be kell fejeznem az írást, mert nagyon sok a tanulni valóm.
Pedig tudnék még mit mesélni. :)

Na pusziii