2010. szeptember 28., kedd

Valódi mese :))


Halihó!

Sikerült megint kicsit elhanyagolni a blogot, de ez mind csak azért van, mert annyi minden jó dolog történt velem, hogy sosem volt időm itthon csücsülni a gép előtt.

A Yacht Show nagyon nagyon jól telt. Mind a török ügyféllel mind a franciákkal nagyon gyorsan megtaláltam a közös hangot. :) Ezeknek meg is lett a gyümölcse, de erről később.
A hajó legénységét is nagyon megszerettem. Olyan aranyos, egyszerű emberek. Nem is lehet ezt a hajózós témát másképp csinálni. Összezárva 6 vadidegen emberrel akivel kb 3 négyzetméteren osztozol éjszakánként és 24 órában velük vagy. Hihetetlen milyen jó személyiségük van.
Természetesen hamar én lettem a főnök kedvence, mert állandóan mosolyogtam, kedves voltam és valljuk be értelmesebb is,mint a másik 2 lány. Nemsokkal kezdés után már felelősségteljes feladatokat bíztak rám.
Nem volt könnyű az elején, ugyanis egyszeri körbevezetés után tudnom kellett mindennek a francia nevét a hajón. (ami persze egy teljesen más nyelv, mert még a konyha sem konyha hanem teljesen más szót használnak rá.) A második körbevezetésem angolul ment így már mindkét nyelven tudtam vinni az embereket. :)
Ennek a főnökeim örültek a legjobban.
Természetesen magyarokkal is találkoztam. Nagyon aranyos kis 4 fős társaság volt. A főnök külön örült neki, hogy körbevittem őket, mert potenciális vevők/megrendelők voltak. Nagyon tetszett nekik a körbevezetésem a hajón és el is kértem az email címüket, mert mindeközben megismerkedtem egy magyar sráccal is aki első tiszt az egyik Yacht-on és közvetítettem neki a magyarok email címét. Ezek a magyarok épp valami vitorlás hajót építenek ezért a későbbiekben lehet szükségük lesz kapitányra.
Szóval csináltam a dolgomat, körbevezettem az embereket a vitorláshajón, elmagyaráztam mi micsoda, mikor és hol épült a hajó, milyen anyagokat használtak az építésnél, stb. Mindeközben segítettem a fedélzeten a legénységnek és mikor volt egy kis időm még a cipőket is rendbe raktam amik a hajó előtt hevertek (cipővel ugyanis nem lehet felmenni a hajóra) A két másik hostesslány nem sokat csinált. Kijelentették, hogy őket nem felszolgálásra vették fel, úgyhogy a legénységnek nem segítettek, ott üldögéltek nagy komótosan a rendetlen cipőkupac közepén, ami munkát csak lehetett átpasszoltak nekem és amint ütött az óra már spuriztak is haza, mert lejárt a munkaidejük. ... No comment.
Én meg maradtam segíteni a legénységnek, velük ettem, beszélgettem, stb.
Olyan finomságokat ettem, mint még életemben. A chef a fedélzeten olyan finomakat főzött, azt hittem bepisilek. :)) haha
Többször jöttek a legjobb étteremből is mert vendégek voltak a hajón és mivel én összehaverkodtam velük persze mindig adtak nekem minden finomságból. OLyan megoldásokat láttam, amit elképzelni sem mertem előtte.
Ezek a nagyon kedves emberek persze értékelték a pozitív kisugárzásomat és számtalan módon viszonozták. A chef-ek pl meghívtak egyik este, a legnagyobb hajóra, ahol aznap este dolgoztak. Csak mondtuk, hogy a cégtől jöttünk és egyből levezettek a konyhába. Ott meg aztán végigettük a menüt. :)))
Ráadásként még a hajón is körbevezetett minket az első tiszt. Szuper volt.

Reggelente a török megbízóinkkal mentünk monacoba kocsival, mert összefutottunk az utcán. Csak pár saroknyira laktak tőlünk egy hotelben szóval minden reggel elhoztak minket. :)) Közben persze jókat beszélgettünk és olyan hasznos infókat tudtam meg a cégről amit aztán később a körbevezetések alatt el tudtam mondani az érdeklődőknek. :)

A Show a francia főnököm egy elég szigorú alak volt. Amikor megérkezett a hajóra, mindenki haptákba vágta magát és leste minden szavát. a lányok szó szerint még az ebédet is félbehagyták, ha megérkezett.
Na ez a hapsi annyira megszeretett, hogy minden nap legalább egyszer megköszönte a munkámat, hogy milyen kincs vagyok és hogy 'tökéletes' . Persze mindig hozzátettem, hogy tökéletes ember nincs, de azért jól esett. A nap végén a hajó másik végéről is kiabálta a nevemet és integetett, hogy elköszönjön, míg a többi alkalmazott nevét nem is tudta. :)) A feleségének is úgy mutatott be, hogy a legjobb munkaerő. :)
Meghagyta, adjam meg az elérhetőségeimet az aszisztensének hogy kapcsolatba tudjon lépni velem.

A törököktől kaptam 150 € borravalót a show végén amit megharmadoltam a másik 2 hostesslánnyal. Már kicsit bánom, mert valószínűleg csak nekem szánták, de már mindegy. Furdalt volna a lelkiismeret, ha mindet megtartom, de az biztos, hogy legközelebb az elvégzett munka és a befektetett energia arányában fogom szétosztani a borravalót.

Hétfőn jöttek a visszajelzések a hostess közvetítő cégtől, hogy köszönik szépen a munkámat, a megrendelő csupa jót mondott rólam és nagyon meg voltak elégedve.

Felhívott a francia pasi és kijelentette, hogy ő mindenképpen velem akar dolgozni, akár már most rögtön. Mikor mondtam, hogy csak a gyakorlatom alatt leszek teljes munkaidőben szabad, akkor nagyon megörült és feltétlenül azt szeretné, ha ott dolgoznék a cégnél Párizsban.
Ezt lefixálandó meghívott az őszi szünetben, hogy menjek fel Párizsba pár napra és ismerkedjek meg a céggel. A titkárnőjétől kaptam egy levelet, hogy október 28-30án nagyon szívesen látnak, körbevezetnek a cégnél,lefixáljuk, hogy miről szóljon a gyakorlatom, körbevezetnek Párizsban és természetesen minden felmerülő költségemet az utazástól, a szálláson keresztül az étkezésig, mindent állnak. :)))
Na ez nem semmi,igaz?

Közben meg megismerkedtem még egy hapsival aki állást ajánlott erre a hétvégére. Egy bárátnőmmel együtt Saint Tropez-ban fogunk dolgozni, segítünk eladni a hajóját. Szórólapot osztunk, reklámozzuk a hajót, időpontot egyeztetünk az érdeklődőkkel.
A hajó egyik vendégszobájában fogunk aludni, természetesen a kaját is ők állják és ami ruhát pénteken együtt megveszünk erre a célra azt meg is tarthatjuk. :)))

Hihetetlen, hogy ennyi jó dolog történik velem!! Olyan, mintha egy mesébe csöppentem volna.

Na most már ideje elmennem aludni.
Pusszantalak titeket!!

2010. szeptember 22., szerda

Monaco Yacht Show

A Monaco Yach Show super!!!

A 46 méteres vitorlás hajó amin dolgozom csodaszép, a csapat aranyos, édes pofák, nagyon megszerettem őket.
A tulajdonosnak, megrendelőnek rögtön én lettem a legszimpatikusabb a 3 hostess lány közül (mert hogy folyton mosolygok) így nekem kicsit kiváltságos feladatokat oszt.
Nem kell egész nap a tűző napon állnom és sülnöm, hanem a hajón hűsölhetek az árnyékban. Bármikor ehetek ihatok amit csak kedvem tartja.
Találkoztam magyarokkal is. Nagyon aranyosak voltak, ők is valami hajót építenek.
Egy magyar első tiszttel is összefutottam, jót beszélgettünk. :)

A lakótársammal Matyinál ebédeltünk délben.
A bébiszittelős család apukája meg már engem akar felhasználni, hogy rajtam keresztül üzletet kössön a törökökkel. :) Egyenlőre az a feladatom, hogy összehaverkodjam velük és a hét végén bemutassam nekik az apukát. Viccelődtünk, hogy mekkora jutalékot kapok majd az üzletből. :))

Szóval minden szuper. Csak még most is olyan érzésem van, mintha vízen lennék, imbolyog velem a szoba. :))
Jobb is ha megyek aludni. :)

Pusza

2010. szeptember 20., hétfő

új hét- új kihívások

Sziasztok!

Szuperül vagyok!!!
Ma futással és úszással kezdtem a napot, természetesen a tengerben. :) Nagyon jó idő van, jót sütkéreztem fürdés után. A vízből sem kellett kifelé iszkolnom, mert egész meleg. Bent voltam vagy 20 percig és nem is éreztem hogy hideg lenne.

Délután a gyerekekre vigyáztam. Aranyosak voltak. Néha vannak kisebb hisztik, de mivel látják, hogy nem hatnak meg vele ezért hamar abba maradnak.
Holnap 3 másik lányt tanítok be. :) Ők is segíteni fognak, ha nem érnék rá vigyázni a gyerkőcökre.
Biztos jó lesz.

Szerdán már a monacoi Yacht Show-n dolgozom. Alig várom. Azt mondják olyan csinnadratta lesz amilyet még sosem láttam. Olyan luxus, olyan hajók, hogy tátva fog maradni a szám.
Kíváncsi vagyok. :)
Mind a 4 nap dolgozom. Szerdától szombatig.
Nap közben lesz 1 óra ebéd szünetem amit valószínűleg Matyiéknál fogok eltölteni, mert most ő a kikötőben extrázik. besegít az egyik barátja éttermében, mert az esemény miatt tömeg lesz minden parti étteremben. Azért biztos vagyok benne, hogy nekem nem csak asztalom lesz, de jóval az étlap árain alul fogok fizetni. Ha hagy egyáltalán. :)
Még mindig lekötelezettemnek tekinti magát, hogy hoztam neki itthonról finomságokat. Bort, szalámit,...
Mondjuk tényleg sokat vacakoltam miatta, a bort megvenni, kicipelni a túlsúlyos bőröndöt, de az ember szívesen tesz szívességet a barátainak és nekem Matyi szerencsére nagyon jó barátom. Szoktunk is hülyülni, hogy azt kellene mondanunk, unokatesók vagyunk, mert az emberek nem nagyon értik hogy lehetünk ilyen jó barátok. :)

Holnap még millió dolgom lesz délelőtt úgyhogy most szaladok.
Pusza nektek!!

2010. szeptember 16., csütörtök

Monaco Matyival + babiszatyorkodás

Hulla vagyok, de a bébicsőszködés egész jól megy.

A gyerekek többnyire aranyosak, sokat játszom velük és ezt díjazzák. Bár a szomszédok szerintem nem mindig örülnek nekem, mert hangoskodni, nevetni szoktunk. De hát ez van, a kisgyerekes családban előfordul nevetés meg sírás.

Holnap Cannesba megyek állásinterjúra, ma Monacoban voltam átvenni a ruhát a jövő heti Yacht Show-ra. Elég gagyi,mert 40es inget adtak, hogy csak ekkora van. Úgy áll rajtam, mint tehénen a gatya... Megpróbálom majd megfűzni a török megrendelőket,hogy hagy hordjam a saját ingemet.
Amúgy amikor beléptem az irodába, az egyik csaj rögtön elámult, hogy hű de szép vékony vagyok és azon nyomban munkát ajánlott egy másik, októberi rendezvényen. Valami számítógépes biztonsági konferencia itt monacoban az is. Azt mondtam először még megvárom a sulis időbeosztásomat és csak akkor igazolom neki vissza, mert ez megint szerda-szombat időtartamot érint.
Már csak nem fognak szólni suliban, ha munka miatt hiányzok. Amúgy is egy csomóan csinálják ezt. Soha nem volt névsorellenőrzés, a csoporttársaim meg tök rendesek. úgyis odaadják a cuccokat.
Szóval beindult a biznisz:) Aztán Matyival ebédeltem meg odaadtam neki a borokat meg a szalámit. Nagyon örült nekik. :)
Ezután elmentünk a nemzetközi atlétikai szövetségbe ahova a Verának vittem bár szórólapot. Nagyon rendes csajszi. Matyi már régóta ismeri, én is nagyon megkedveltem.
Majd csinálunk valami magyar estet. :)
Vera volt az aki Matyinak segített az elején, munkát meg lakást szerzett neki. Tényleg tüneményes egy lány/nő. Remélem gyakrabban fogok majd vele találkozni. :)

Na most már megyek aludni.
Pusza

2010. szeptember 14., kedd

Megérkeztem

Szerencsésen és ügyesen megérkeztem.

Szinte már természetes, hogy a túlsúlyos csomagomat fizetés nélkül felengedték és minden rendben ment.
Most a gépen egy régi Erasmusos ismerősömmel találkoztam. :)
Egy szlovák lány akivel anno síelésnél ismerkedtem meg. Jót beszélgettünk.

Most pakolok ki, elmegyek majd futni, főzök valamit aztán időben el kell majd mennem aludni, hogy holnap hétkor már úton legyek munkába. :))

Puszz

2010. szeptember 12., vasárnap

diplomás



Sziasztok!

Sikeresen megkaptam a diplomámat és immár mint végzett közgazdász működöm tovább. :))
Az idő borzalmas volt. főleg ha azt nézzük, hogy csütörtök reggel még fürödtem a tengerben és 28 fokos zavartalan napsütésben hagytam el Nizzát. Haza is csak 1 szál kis cipőt hoztam, minden meleg cipőm ugye itthon van így nem volt egy felhőtlen élmény Pesten szaladgálni az esőben.:)
A hazautam is vicces volt, mert megint csupa jó véletlen keresztezte az utamat. Nizzában a buszon nem kellett jegyet vennem, mert a jegyellenőr hapsinak szimpatikus voltam és nem fogadta el a jegy árát. :)) A repülőn egy új-zélandi hölgy ült mellettem és már rögtön az elején beszélgetni kezdtünk és az egész utat végigbeszélgettük. A végén puszival és öleléssel váltunk el, számot cserlétünk és megbeszéltük, igyekszünk kontaktban maradni. Nagyon megköszönte, hogy találkoztunk mert azt mondta mindig mikor diákokkal találkozik azt jelnek veszi, hogy tanulnia kell. 60 éves és még tele van tervekkel, most akar tanulni, vissza akar költözni Új-Zélandra. Nagyon szimpatikus hölgy volt, igazi élmény volt vele utazni.
A reptéren Virág, a barátnőm várt aki Bécsben lakik és jót beszélgettünk amíg nem indult a buszom. Olyan jó volt őt újra látni és megosztani a nyári élményeket. :)
Ahogy megérkeztünk a busszal Pestre egy idős bácsi megkérdezte hogy megy e valaki a Keleti felé. Mondtam, hogy én igen és felajánlotta, hogy elvisz. :) A kocsiban beszélgetve kifaggatott, hogy hol lakom és azt mondta akkor már hazavisz. :)
Nagyon aranyos volt tőle, hogy egészen a Zsókavár úti buszmegállóig hazahozott és egy fityinget sem fogadott el. Hála neki nem kellett a pesti éjszakában villamosoznom meg buszoznom a bőröndömmel. Tényleg nagyon hálás voltam neki.

Csak remélni tudom, hogy a jó véletlenek, a jó emberek továbbra is megtalálnak és az életem zavartalanul halad majd abba az irányba amelybe most tart.

Jó megint itthon lenni, de tudom, hogy nekem kint a helyem. Sokkal többet tudok tanulni, fejlődni és mellesleg tenni Magyarországért, mint amennyit itthon tennék.
Ezért sem értettel teljesen egyet a 'közgazdász esküvel' amit a diplomaosztón mondattak velünk. Szerintem a hazánkhoz a határokon kívülről is hűnek lehet lenni. Sőt. Én magamat egy nem hivatalos nagykövetnek tekintem aki népszerűsíti kis hazánkat. Rengeteg emberrel találkozom és szerintem majdnem mindenkiben pozitív benyomást keltek. Az esetek 99% ban azonnal kiderül, hogy Magyar vagyok ezért a pozitív élmény nem csak a személyemhez de az országhoz is kapcsolódik. Nagyon sok embernek javasoltam már és csináltam kedvet ahhoz, hogy Magyarországra jöjjön. A pozitív megítélése az országnak pedig szerintem mindennél többet ér. Itthonról sosem lennék képes hasonló mértékben hozzájárulni az ország fejlődéséhez.

Most hogy találkoztam a csoporttársaimmal is mindenki azt mondta, milyen ügyes vagyok, hogy így megcsináltam a szerencsémet meg hogy így feltalálom magam és boldogulok külföldön.
Én azt mondom, hogy semmi különlegeset nem tettem. Sőt, amit én megcsináltam bárki már is meg tudja tenni. Emlékszem, hogy az első héten mikor felköltöztem Pestre végig kellett velem járni azt az útvonalat amin minden nap mennem kell majd és számoltam a megállókat, hogy hol kell leszállnom. :) El voltam veszve. De az ember gyorsan tanul és mivel az első héten is tök magamra voltam utalva, muszáj voltam feltalálni magam.
Az ember sokkal többre képes, mint amit elhisz magáról és ha tudod mit akarsz, nem vagy elveszve.
Ha az ember meg meri tenni az első lépést rájön, hogy külföldön sem nehezebb megtalálnia a helyét,mint itthon. Ott is ugyan úgy működnek a dolgok. Ha éhes vagy, veszel enni, megismerkedsz emberekkel, ha nyitott vagy barátságokat kötsz. Az egyetlen dolog amit félre kell tenned azok az előítéleteid és a félelmeid. Merni kell nyitni az újra és nem belesüppedni a biztos, nyugalmas, megszokott dolgokba.

Ez a titkom. Ez a titka minden külföldön sikeres embernek.

2010. szeptember 8., szerda

hazafelé



Holnap megyek haza.

Délelőtt még egy csomó dolgot el kell intéznem, meg futni is el akarok menni úgyhogy időben fel kell kelnem.
Sikerült egy jó kondíciót és súlyt elérnem ezért odafigyelek arra amit és amennyit eszem és minden nap igyekszem valamit sportolni. Teniszütő híján marad az úszás meg a futás. Esetleg a biciklit kellene még bevetnem. :)

Ma Cannesban voltunk a brazilokkal a vitorlás fesztivált megnézni. Jó nagy szél volt, de élveztük. :) Kár, hogy nem tudtam dolgozni itt, nagyon tetszett volna ez is. Majd az októberi TAx Free-n. Most fogom szétküldözgetni az önéletrajzomat. Holnap reggel vagy majd othonról szerintem.

Tegnap este amúgy megvolt az eslő randink Lucassal. :) Aranyos srác, de még nem döntöttem el, hogy tényleg tettszik e. :D Még nem ismerem eléggé. Mindenesetre abban maradtunk, hogy próbálunk többet találkozni és majd meglátjuk mi lesz. Tegnap este ért vissza Londonból ma déltán meg már ment is Milánóba így nem sok időnk volt. Állítása szerint úgy évi 55 napot van Monacoban ami nem túl sok. Hát majd elválik.
Jövő héten elvileg megint találkozunk amikor visszajövünk mindketten. Ő hétfőn én kedden.

Közben alakulgatnak a szakmai kapcsolataim. Felvettem a kontaktot azokkal akikel dolgoztam a triatlonon meg más szálakon is futnak a dolgok úgyhogy biztos nem fogok unatkozni a suli mellett. :)) Bébicsőszködni 15én egész napra eligérkeztem a családhoz. Amúgy a gyerekek nagyon aranyosak. A kislány kicsit akaratos meg hiperaktív de szerintem jóban leszünk. Megtaláltuk a közös hangot. Szembesültem azzal is, hogy a 2 éves kissrácnak majd pellust kell cserélnem, amit még sosem csináltam. :)) Persze elméletben nagyon megy, szegény törpicúr meg majd lesz a próbababa. :) Gyereket sem fürdettem még soha, na most ez is megvolt. Fel vagyok készülve a 12 órás kiképzésre. :) Még nem döntöttem el mit fogunk csinálni. Vagy a parkba vagy a strandra akarom őket vinni, hogy lefáradjanak, mert a lakásban már kicsit őrjítőek voltak. Hogy lehet ilyen pöttöm lényekben ennyi energia?? Attól is elfárad az ember, hogy felügyeli őket és akkor még nem is ugra-bugrálta végig a napot velük.

Majd beszámokok hogy bírtam. :)
Viszlát mindenkinek otthon!
Pusza

2010. szeptember 6., hétfő

élek


Halihó!

Épp csak annyit írok ma este, hogy visszakatam a netem, élek és amint magamhoz térek megírom a hétvége eseméyneit, mert fantasztikus volt. Hihetetlen!!
Aludtam 5 órát az elmúlt 3 napban, de nagyon megérte.
A triatlon monacoban egy felhőtlen (időjárási és hangulati viszonylatban egyaránt) jó hangulatú, rendezbény, élmény volt.

Öszzebarátkoztam F1es pilótákkal, a triatlon későbbi győztese, egy francia professzionális versenybiciklis úgy jött oda bemutatkozni hozzám meg beszélgetni, nagyon sok kedves, söt tüneményes embert ismertem meg és mindenkivel sikerült jó kapcsolatot kialakítanom. :)
Az önbizalmam az egekben, mert kb 2 gyakorlati hely lehetőséget kaptam. mindenki dícsért, hogy milyen mosolygós és mindig vidáőm jelenség vagyok és hogy milyen csinos. :)) Nem vagyok az a kérkedő típus, de ezeket muszáj megosztanom veletek, mert nagyon mély nyomot hagytak bennem. :)
Mint ahogy az is, hogy Ivánnak (aki nem tudná unokatesóm) lehet a végén mégis igaza lesz mert az egyik brazil F1es pilóta (aki nekem is szimpatikus volt) elkérte a számom és írt még aznap egy SMSt, hogy szeretne velem találkozni. :)) Egy csomót beszélgettem velük, vele (Lucas di Grassi) és Bruno Senna-val és nagyon jól kijöttünk. :) Az egész rendezvénynek nagyon jó hangulata volt és nekem valahogy mindig sikerült jókor jó helyen lennem. :))
Bár volt hogy egész nap ott voltunk és csak estére értünk haza a lányokkal, minden nap volt egy jó 2-2,5 órás szünetem. Senki meg sem kérdezte hogy miért ennyi, azt csináltam amit akartam. Sokat strandoltam de volt hogy Matyi hívott meg ebédre vagy vele lógtunk a parton. :) Kaptunk kaját meg inni, bármit amire szükségünk volt. Gazdagabb lettem vagy 3 pólóval, 1 hátizsákkal, érmével, sok sok telefonszámmal, tapasztalattal és rengeteg élménnyel és vidám pillanattal.

Mindenesetre a legtöbb ember akivel találkoztam az vagy monacoban vagy nizzában lakik szóval ki tudja még mit hoz az élet. :)

2010. szeptember 1., szerda

Isten hozott engem Nizzába!

Hali,

Villámjelentés. Netünk nincs jövő hétfőig szóval most mekiben vagyok.
A szobám SZUPERR!!!! A lakótársam édes, a másik holnap jön.
A suliban aranyosak, az ingatlanos néni segített nekünk beköltözni.
A lakás csillog mint a tücsök valaga, vannak új cuccaink is. Tök szuper.

A repülőn ide megismerkedtem egy magyar származású osztrák sráccal és gyorsan munkát is ajánlott nekem most hétvégére. HAHAHA A monacoi triatlonon fogok dolgozni mint önkéntes, de adnak kaját egész nap meg kapunk pólót meg bemutat egy csomó embernek. ki tudja kit fogok ott megismerni én milyen ismeretségeket fogok kötni. :)
A lakótársaimat is beszerveztem. :) mind a 3an megyünk. :))
Jó mi?

Pesten is minden egyes alkalommal mikor fel le kellett szállnom a buszon mindig segített nekem valaki, a reptéren meg nem kellett túlsúlyt fizetnem a bőröndömre mert szimpatikus voltam a kiscsajnak. :)) A jó véletlenek egyfolytában rám találnak.

Tegnap este görkorizni mentünk Leissával a promenadera. Nagyon szuper volt. Ma reggel meg futni voltam ugyanott és valaki a nevemen szólított.
A belga barátnőm, Anke volt az aki nem is tudtam, hogy itt van Nizzában.
Aznap érkeztek kocsival,mikor én és aznap is mennek vissza (9én) mikor én. ...
Pont a strandra mentek szóval fután után megkerestem őket a parton és csatlakoztam hogy beszélgessünk kicsit.
Hozzáteszem ritkán megyek reggel futni, de olyan gyönyörű idő van, hogy nem bírtam tivább aludni. Ma reggel felvettem a fürdőruha alsómat is, mert úgy éreztem futás után jól fog esni egy kis pancsi vagy csak megéreztem hogy a parton fogok ragadni? :))
A legdurvább viszont, hogy mint észtevettük pár perc után, Ankéval ugyan olyan szoknyát viseltünk csak én fehéret ő meg kéket. Én ezt a szoknyát Anyától kaptam, teniszszoknya, otthon vette, Anke meg belgiumban vette, de még a méret is ugyan az.

Vannak véletlenek??

Meg is beszéltük gyorsan a közös programokat, bulikat. :)
Szombaton lehet vitorláshajózni megyünk mert van egy ismerőse. :))

Első este Matyival találkoztam, elvitt vacsorázni. Olyan jól megvoltunk. Tisztára olyan mintha a bátyám lenne. Nagyon sokat röhögtünk, az étteremben mindenki minket nézett, hogy milyen embertelen nyelven karattyolunk és sikítunk a nevetéstől. :))
Természetesen magyarokkal is találkoztunk. Elmentek mellettünk és hallottam hogy magyarul beszélnek, rájuk szóltam, hogy helló és rögtön megálltak beszélgetni. Beültünk egy kávázóba így négyesben és beszélgettünk, nagyon jó volt. :))

Na most megyek összeszedni a cuccaimat a barátnőmtől amiket itt hagytam.

Puszzzzzi