2009. július 29., szerda

Július 28- Koncert és kígyó


Hali!

A tegnapi nap könnyen indult. Első körben csak egyszerű strandolást terveztünk, meg persze be akartam fejezni a könyvemet. Ez úton is szeretném megköszönni,Bettina, a könyvet, amit tőled kaptam. Nagyon tetszett.

Szóval strandoltunk, sétáltunk egy nagyot a parton. Nagyon szép volt. Most a tiszta vizű strandra mentünk Anne Sophival. Így jót tudtam búvárkodni is. Találtam egy szép kagylót.
Aztán hazafelé jövet felmentünk az óvárosba megnézni hogy milyen lesz az esti koncert helyszíne.

Itthon megvacsiztam, elkészültem és indultam vissza meghallgatni a koncertet. Nicky dolgozott, a többieket meg nem érdekelte így egyedül mentem. Nagyon jó volt. Az este langyos, a koncert kellemes. Miközben a koncertet hallgattam, gyönyörködtem Cannes esti fényeiben és eszembe jutott, hogy milyen kevés ideig maradok még.
Kicsit összeszorult a szívem a gondolatra, hogy lassan véget ér a gyakorlatom. Nem mintha nem mennék haza szívesen, de az itt töltött fél év mégis csak életem egyik legszebb időszaka volt. Csak remélem, hogy ez otthon is folytatódni fog.

A koncert után lefelé vettem az utat, mert a lányok már vártak rám a parton. Az utam hangulatos éttermek teraszai között vezetett egy szűk kis utcán. Egyik csábítóbb volt mint a másik. Mindenhol elegáns kiszolgálás, válogatott finom ételek és még finomabb illatok.

Végre kiértem a csábításból és folytattam az utamat. A fesztiválok palotájánál viszont megint megakadtam. Ugyanis éppen egy rakat fekete fiatalból álló csapat produkciózott. Táncoltak, brake-eltek, színészkedtek. Igazi showműsort adtak. De nem ezért álltam meg, hanem azért, mert egy magyar számra táncoltak. Először csak a dallam lett ismerős, ezért közelebb mentem és akkor már értettem mit énekel a női hang. Annyira sokkolt, hogy egy jó 10 percig keresgéltem köztük aki a zenéért felelős, de mivel nem találtam senkit aki magyarnak nézett volna ki, így feltételeztem véletlen volt. Mindenesetre nagyon meglepődtem.

Ezen a téren esténként mindig nagy tömeg gyűlik össze mert a legtöbb produkciós ide jön a mutatványával. Ma is volt még fakír aki üvegszilánkokon sétált meg egy hapsi kígyóval.
Nos, a delfinsimogatás után fellelkesedtem. Meg akartam simogatni a kígyót.
Háttér információként tudni kell, hogy a kígyó kb 5 méter hosszú volt és baromi vastag. Szerintem a 2 kezemmel sem tudtam volna átfogni és a feje meg mindig tekergett valamerre.

Nehezebbnek mutatkozott megérintenem, mint gondoltam volna. Először is mert a fejét próbáltam elkerülni és mert elsőre nagyon fura volt az érintése. De én elhatároztam, hogy nem lehetek ilyen betoji és azért is meg fogom simogatni.
Először saját magamat kellett leküzdenem és ebben az sem segített, hogy a mögöttem és mellettem álló srácok a félelmemet látva ijesztgettek. De aztán sokszori próbálkozás és kis undorkodás után sikerült rendesen megsimogatnom.
Olyan volt, mintha egy hatalmas hapsi bicepszét bevonták volna lakkcipővel. Vagyis kicsit azért különbözött, mert a pikkelyek mintha fémből lettek volna. Olyan fémes, hideg érintése volt.
Minden esetre örültem, hogy legyőztem magamat és megfogtam. Bár amikor a fele felbukkant a hapsi válla fölött olyan messzire ugrottam ,hogy még magam is meglepődtem. :D
Mindeközben pedig végig nevettem saját magamon, hogy milyen vicces lehetek.

De ezt is meg kellett tapasztalni.
Eztán csatlakoztam a lányokhoz a parton és ott beszélgettünk. Jó volt, de egy idő után kezdtem fázni, úgyhogy hazajöttem. Páran még maradtak, de én fáradt is voltam.

Szóval jól sikerült a napom.
Remélem veletek is minden ok.
Puszilok mindenkit!
L

2009. július 28., kedd

Július 28. -Koncertek


Hali!
Végre megint sikerül blogot írnom. Úgy látszik heti 1-2nél nem igen tudok többször géphez jutni.

Szó ami szó, sűrű a program.

De szerencsére nagyon jól érzem magam munkában is és a szabadidőmben is.

valamelyik nap például teljesen fel voltam dobódva recepción. Csak úgy pörögtem.
Igaz, jó fej emberek is jöttek, a munkatársam is jó hangulatban volt és nem voltam fáradt.
Tisztára fel voltam pezsdülve munka után. Jó volt.
Tegnap ment el az a dán-svájci család, akit nagyon megszerettem. Aranyosak voltak, az apukával sokat beszélgettem. Nekik is bernijeik vannak. :) Már régóta. És olyan sportos család, mint mi. Minden nap olyan jó programjaik voltak! Például egyik nap jet-skivel mentek át a Lerins szigetekre. Nagyon tetszett az ötlet.

A héten volt pár közös programunk a lányokkal. Gospel koncerten voltunk, a strandon sokat, meg persze esténként is el-elmentünk itthonról.

A héten volt egy buli a parton is, a homokban.
Rengetegen voltak. Egy hatalmas partszakasz tele emberrel. Igaz, mint utólag kiderült a zene egyikünknek sem volt a kedvence, de azért így is elvoltunk.

Ma végre szabad napom van. Szerintem még visszamegyek kicsit aludni, aztán még nem tudom, hogy csatlakozom e a többiekhez a strandra menet, vagy megpróbálom őket rábeszélni valami aktívabb programra, mondjuk kirándulásra vagy akármire.

Arthurnak most 3 hét szabadsága lesz így remélhetőleg több közös programunk lesz. Az utóbbi időben szinte teljesen eltűnt, de most megint kapható a szociális programokra. Végre egy ember, akivel lehet kirándulásokat szervezni. A lányok néha olyan punnyadtak. Csak a strand állandóan....
Persze, a beach is nagyon jó hely, de ha az embernek már csak limitált ideje van kirándulni, megnézni ami érdekli, akkor időpocsékolásnak érzi a túl sok strandolást.

A barnaságom úgyis rövid időn belül el fog tűnni,ha hazamentem, így arra már nem érdemes gyúrnom....

Szóval erre a két napra hasonló jó programokat akarok szervezni, mint a múlt hétre.
Valószínűleg este klasszikus zenei koncertre (hegedű) megyek az óvárosba, holnap este meg megint tüzijátékozunk. Nap közbenre meg még ki kell találnom valamit. Lehet, hogy elmegyek a St. Honorat szigetre. Avignonba is jó lenne elmenni, mert 30ig van a színház fesztivál és azt mondják, fantasztikusan jó. Maga a város is gyönyörű, de hogy a fesztivál idején meg kivételesen.

A napsütést és a jó időt itt semmi nem zavarja, néha egy-egy kis felhő külön felüdülés. Szerencsére a tenger hűt annyira, hogy sosincs az az elviselhetetlen hőség, mint Pesten néha. Csak munka közben zavaró néha, mikor segítek a vendégeknek a csomagjaikkal. Ezzel kapcsolatban már volt egy néhány vicces sztori, ugyanis az emberek együtt éreznek velem, amikor a velem egy súlyú bőröndöket emelgetem. Persze az esetek többségében nekem nem tűnik olyan vészesnek a szituáció, mert már hozzá vagyok szokva, de azért jót nevetek, mikor néhány vendég a testi épségemet félti.

Persze a napon meleg van, de napra csak akkor megyek, ha a vízparton vagyok. Így teljesen jó idő van.

A hotelben most van két svájci srác, akik közül az egyik beszél pár szót magyarul. Olyan vicces, mert egész érthetően mondja a szavakat. Pl. Hogy 'Magyar vagyok' -erre visszakérdeztem viccből, hogy te is? -de persze ezt már nem értette.
Tudja még, hogy 'egészségedre' , ' bunkó' , egy csomó városnevet, stb. Viccesek.
Azért kicsit irigylem ezeket a svájciakat. Elég arrogánsak és nagyképűek, de 4 nyelvet beszélnek folyékonyan a nyavalyások. Ugyan ez a két srác egyik este eljött velünk bulizni és folyton váltogatták a nyelvet. Egyszer németül beszéltek a német lányokkal, aztán franciául a helyiekkel, velünk angolul, maguk között meg valami egészen más nyelven,amit meg sem tudtam határozni. Kicsit irigykedem. Na de sebaj, egyszer én is eljutok erre a szintre. Remélhetőleg nem is olyan sokára.
Az olasz megértésem például kifejezetten jó. Az esetek 75%ban megértem miről beszélnek, az írott szöveget is értem, csak beszélni nehézkes. Nincs mese, gyakorolni kell. Irány Olaszország. :D Ááá, nem. Még nem. Először kicsit azért még otthon leszek és boldogítalak titeket. Aztán ha már nagyon megszokjátok/megunjátok, hogy ott vagyok, akkor.

Jó sok sztorim lenne még, de sok idő őket leírni és nem kapcsolódnak a tárgyhoz, úgyhogy elköszönök.

Pusszanat mindenkinek!
Lili

2009. július 24., péntek

Videók

Július 21-23.


Sziasztok!

Összefoglalom a két szabad napom történését.

Kedden nem keltem korán, megreggeliztem és 12 felé elindultunk Anne-val a Margit szigetre. Írtam ugyanis egy listát, hogy mit akarok még csinálni és mindenképpen el akartam menni a vasálarcos cellájába. Hát ezt most kipipálhatom. Voltam a vasálarcos cellájában. Viszonylag nagy cella, tengerre néző kilátással, úgyhogy börtönhöz képest luxus körülmények.
a legenda szerint az udvarra is gyakran kimehetett, de a maszkot egész életében viselte.
3 évszázada nem tudnak rájönni, hogy ki lehetett a fogoly. A leggyakoribb elképzelés, mint ahogy a filmben is van, hogy XIV. Lajos ikertestvére, de összesen 15 feltételezés van.

A múzeum és a cella megnézése után elmentünk strandolni. Gyönyörű időnk volt, sehol egy felhő. A szigeten csodás partok vannak, de néhol a vízbe jutás nem olyan egyszerű, mert sziklás a part. Szerencsére sikerült egy jó helyet találnunk, ahol feküdni is kényelmes volt és a vízbe is könnyen be tudtunk menni.
A két sziget között kristály tiszta a tenger, türkiz foltokkal. És nem is olyan mély. Nem csoda, hogy minden közeli hajós ide horgonyzik le. A tenger tele volt hajókkal, köztük pedig büfé hajók cirkálnak. Olyan, mint a strandon a mozgó árusok, csak hajón közlekednek. Tök érdekes volt.
Minden feltétel adott volt a tökéletes búvárkodáshoz, így bele is vetettem magam. Jó messzire elúsztam a part mentén, rengeteg halat láttam. Az emberek ugráltak a jaht-okról, röplabdáztak a vízben-mert hogy csak a part sziklás, de bent homokos.
Jól lebarnulva értünk haza.

Másnap, szerdán sem keltem nagyon korán. Kitakarítottam a szobámat, rendet raktam, beszéltem Papáékkal és gondolkodtam, hogy mit csináljak aznap. Eldöntöttem, hogy elmegyek a delfin showra. Nem akartam egyedül menni, így felhívtam Lindát, a másik német lányt, akinek szintén szabad napja volt, hogy van e kedve jönni. Azt mondta van, csak hogy várjuk meg Anne-t, hogy végez munkában, mert ő is biztosan jönne. Szóval vártunk fél 4ig, mire felhívtam őket, hogy akkor jönnek vagy nem, mert lassan nem érdemes elindulni és akkor közölték, hogy mégsem jönnek...
Ezt mondjuk előbb is kibökhették volna és akkor nem várok rájuk feleslegesen. Na mindegy.
Szóval egyedül indultam el.
Végül is nem zavart, hogy egyedül megyek, mert ahogy Nickyvel mondani szoktuk, az első számú személy akivel jól kell, hogy érezd magad, az te magad vagy.
Ebben a szelemben nem telhet rosszul a napom.

Szóval ügyesen meg is érkeztem és belevetettem magam a tömegbe. Az első műsoron ragadozó madarakat láttam. Irtó jól volt kitalálva, mert a hatalmas sólymok, sasok, keselyűk, baglyok mind centikre a fejünk fölött repültek el. De tényleg. Az embernek le kellett húznia a fejét, olyan közel voltak. És hatalmas nagyok. Volt Amerikai keselyű, az a kopasz nyakú, hatalmas sólymok, óriási bagoly, színes, kék-sárga papagájok.
Nagyon jól volt megcsinálva a műsor. Voltak kisebb sasok, akik rászálltak az ember fejére. Minden madár centikre volt tőlünk. Nagyon jó helyen is ültem, mert a madarak mind pont velem szembe repültek. Láttam a tekintetüket miközben szállnak. Nagyon jó volt.

Ez az előadás közvetlen a delfinek medencéje mellett volt, így én le is ragadtam itt egy kicsit. Egész közel merészkedtek a medence széléhez és néha még ugráltak is maguktól.

A második előadás a fóka show volt. Ez inkább viccesre volt megcsinálva, de nagyon ügyik voltak a fókák. Bámulatos, hogy ezek a nagy, ügyetlen állatok milyen ügyességgel egyensúlyoznak. Nagyon tetszettek. Főleg mikor a kb 5 méter magasba felakasztott labdát megpöccintették az orrukkal. :) Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagyot tudnak ugrani...

A harmadik előadás a bálna show volt, de arra nem tudtam elmenni, mert egybe esett a delfinsimogató időpontommal:)
Ez egy külön kis rész volt, ellenőrizték a jegyünket és leültünk a váróban. Rövid időn belül bemehettünk. Mindenki kapott egy nevetséges mellig érő gumiruhát. Olyan zöldet, amiben horgászni szoktak menni. Gumicsizmával egybekötött ruha. Vicces volt. Amint átöltöztünk, az volt az első, hogy mindenkinek kezet kellett mosnia. Én voltam az első aki átöltözött és úgy mostam meg a kezem, mint Apa, mikor műtéthez mosakszik be. :D
Kicsit izgatott voltam:D
Megvártuk míg mindenki elkészül, addig én már szemeztem az egyik delfinnel. A medencéből figyelt engem. Olyan édi volt. Kicsit félre fordul az oldalára, hogy a szeme ki legyen a vízből és úgy sasol.
Aztán elmondták a szabályokat és bementünk a vízbe.
Meglepetésemre(bár mondták) a gumiruha borzasztóan szorít. Ahogy kimegy belőle a levegő az egész rád cuppan, de nem is hogy cuppan, hanem olyan erősséggel szorít, mintha valaki túlpumpálta volna a vérnyomásmérőt az egész lábadon. Először nagyon kellemetlen volt, de aztán már meg is feledkeztem róla. Jobban izgatott az a két szürke uszonyos szépség a medencében.
Két idomár volt velünk, ők vezették le az egészet. Elmagyaráztak mindent, megmutatták hol a delfin füle, hogy van bajusza, hogy hogy tájékozódik, hogy hogy vesz levegőt, hogy hogy adja ki a hangokat. Na és persze a simogatás sem maradt el. A gondozó viszi oda a delfint hozzád, te pedig megsimogathatod, de a delfin félős, így ha nem vagy neki szimpi, akkor kis idő után elúszik. Persze hamar visszajön, de bizalmatlan. Velem szerencsére nagyon kedves volt így nyugodtan tudtam simizni. Annyira érdekes bőre van. A homloka nagyon kemény, a szájánál kicsit puhább. Nem tudom mihez hasonlítani az érintését. Valaki azt mondta, olyan mint egy gumilabda,de nem teljesen. Abban hasonlít a gumihoz, hogy kicsit tapad, de nem annyira, mint a gumi labda. A szájánál puhább a bőre, a kicsit puhább őszibarackhoz tudnám hasonlítani, de tény, hogy egyáltalán nem hasonlít semmilyen állat bőréhez sem. Nem laza, nem lifeg, nem tudod csak a bőrt megfogni. Olyan, mintha egy túlfújt bőrlabda, amiről azt mondanád, hogy most fog szétdurranni, annyira feszes.
Felejthetetlen élmény volt. Alig bírtam vele betelni. Az idomár még viccelődött is, hogy ha rajtam múlna, akkor estig elsimogatnám őket. ( számomra nagyon fura módon voltak olyanok, akik csak kétszer megsimogatták aztán elvették a kezüket, hogy ok, végeztem. Olyan volt, mintha nem is érdekelné őket annyira. A lányok tele voltak ékszerekkel, karkötőkkel, rágóztak, én meg még az órámat is levetettem, nehogy megsértsem őket. Fura...)
A simogatás után treníroztuk őket. Megmutatták, melyik kézjel mit jelent, így közelről láthattuk őket ugrani, szaltózni, integetni, beszélgetni, enni,...
Olyan jó volt!!!!
Kár, hogy egy képem sincs.
Volt egy profi fotós aki végig fényképezett és a végén meg lehetett venni a képet. Akartam venni képet, de mikor megtudtam, hogy 1 kép 10€, meggondoltam magam.
Egyrészt aránytalannak éreztem, másrészt meggyőztem magam, hogy nem a kép a fontos, hanem az élmény. Így csak az emlékeimben élnek a találkozás képei és azt sajnos nem tudom nektek megmutatni. De nem is a kép a lényeg, hanem az érzés és azt a képpel sem tudnám pótolni. Minden esetre ha van rá módotok, menjetek el ilyen programra. Nagy élmény.

Ezután bementem a cápa alagútba, majd megvacsoráztam. Ha már kifizettem a belépőt,akkor gondoltam megvárom az esti showkat, mert hogy a delfin és bálna showt pont nem láttam.
Így maradtam az esti előadásokig. A delfin show tetszett, de a bálna show jobb volt. Majd teszek fel képet és talán videót is tudok. A bálnák is irtó aranyosak voltak és meglepetésemre szinte az összes idomár nő volt. Nem tudom miért, de egy két kivétellel csak nők dolgoztak az állatokkal. Nagyon megható volt látni, hogy milyen bensőséges kapcsolata van egy egy idomárnak a delfinjével, bálnájával. Látni lehetett, még sok méter távolságból is, hogy állat és ember mennyire szereti egymást. Jó volt nézni őket.
Azok a hatalmas állatok akkorát csobbantak, mikor kiugrottak a vízből, hogy egy csomó víz kiment a medencéből.
A legjobb része az volt, hogy a medencének üveg volt a fala, így látni lehetett, ahogy a bálnák a víz alatt úsznak. Ez akkor volt a legjobb, mikor a gondozó a bálna hátán állt és úgy 'lovagolt' rajta, vagy mikor a bálna tolta őt a víz alatt végig a medence széle mentén.
Nagyon nagyon tetszett!
Igazi élmény volt.

Este csak éjfélre értem haza, mert az utolsó előadás 22.15kor kezdődött és csak 23.54kor indult haza vonatom. De még véletlenül sem bántam meg.

Tegnap a parton voltunk bulizni. Meglepő módon rengetegen voltak, de rájöttem, hogy az Electro zene nem áll épp a legközelebb hozzám. És főleg nem ez a hallgatóság. Jó ötlet lett volna éppenséggel, hogy a homokban van a buli, ha nem dobálja el mindenki a sörös dobozokat, csikkeket. Mert ha egy ilyen sörös dobozra csupasz lábbal rálép az ember, az fáj.
Szóval vissza kellett vennem a papucsomat, így meg egész este olyan voltam, mint a kiscica aki vízbe lépett. Folyton próbáltak kirázni a papucsomból a homokot, persze kevés sikerrel és a végére már herótom lett a homoktól. Hát ez van, nem sikerülhet minden buli jól...:D

Remélem mindenkivel minden rendben van.

Itt is Boldog Szülinapot Isti!

Millió pusza
L

2009. július 23., csütörtök

Július 22. Delfinsimi! :D


Simogattam delfint!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

2009. július 16., csütörtök

Július 15.- Lövöldözős játék :D

Sziasztok!

Tegnap laza napom volt. Nem keltem korán, tollászkodtam, takarítgattam, nyugiban megreggeliztem, aztán lejöttem netezni.
Beszélgettem kicsit Nickyvel, aztán ő elment dolgozni.
A meleg miatt nem csaptam nagy evészetet ebéd címén.
Délután a strandra mentünk, ott voltunk egészen 8ig.
Aztán hazafelé jövet a német lányokkal elhatároztuk, hogy pizzát rendelünk és ping-pong-ozunk este. A koliban ugyanis van egy asztal és minden felszerelést is adnak.

Szóval ez volt a terv, aztán jött a két holland srác, hogy menjünk laser game-t játszani.
Ez egy olyasmi játék, mint a paint ball, csak nem talál el semmi. :D Van egy nagy pálya, itt egy két szintes, bunkerekre emlékeztető pálya volt. Minden féle fények, de alapvetően félhomály. Mindenkinek van egy játékpisztolya és egy ruhája. Egy piros fénycsík jelzi a lövés útját, így lehet célozni.
Ha eltalálnak, nem lőhetsz 10 másodpercig. Az a csapat nyer, aki többet talál és kevesebbszer kap találatot. Olyan mint egy számítógépes játék, csak élőben. Minden játékos, aki velünk együtt játszott, tök jó fej volt. Bár ellenséges csapatban voltunk, mégis jókat nevettünk együtt. Franciák, hollandok, németek, svájciak, magyarok, kicsik és nagyok - jól eljátszottunk. Ha mindenki hagyná, hogy kicsit a gyermeki énje is jelen legyen a hétköznapjaiban, lehet, hogy nem lenne ennyi stress, konfliktus, idegeskedés. Miért nem lehet az életet kicsit lazábban, játékosan, gyermekiebben felfogni. Sokkal jobban telik így. :D És még az agyvérzés veszélye is kisebb. :D Próbáljátok ki.

Nagyon jól éreztük magunkat. Mindenki teljesen leizzadt, mert bent nagyon meleg volt és még futkároztunk is. Úgy elszaladt az a kétszer 20 perc, mintha csak 5 lett volna.

Szóval nem bántuk meg, hogy elmentünk.

De azért a ping-pongos esténket is be kell majd pótolni. :)

Majdnem éjfél volt mire hazaértünk és akkor már mindenki csak egy jó zuhanyra és az ágyikójára vágyott.

Ma délelőtt összeírtam, mi az amit mindenképpen csinálni akarok/meg akarok nézni, amíg még itt vagyok. Delfin simogatás, csúszdapark, Óceánográfiai múzeum, Avignon, a Vasálarcos börtöne és esetleg Disney Land.

A szabad napjaimat az utóbbi időben pihenéssel töltöttem, de ha ezeket meg akarom csinálni/nézni, akkor kicsit aktivizálni kell majd magam. Na meg a többieket.

Sok pusszz

2009. július 15., szerda

Július 14- Nemzeti ünnep


Halihó- halihó!

Krisztu, nagyon jók a képeid, most már csak fel kell töltened a régebbieket is, hogy megcsodálhassuk őket. ;)

Hát ha már Ti ilyen korán köszöntgettek, akkor én is csatlakozom.

Boldog Szülinapot Fekete Ádám! :D

Nos, nekem eseménydúsan telnek a napok. Tegnap nemzeti ünnep volt. Nap közben strandoltunk, este pedig mentünk a tűzijátékra. Hát, mit ne mondjak. Nem egy augusztus 20-ai Pesti...

Az egész zenére meg volt koreografálva. Ízlésesen, nem mindent egyszerre lőttek el, hanem az egész olyan elegáns volt. Nagyon tetszett.
A tengerről, kisebb-nagyobb hajókról lőttek, a hangszórók is a vízen voltak és az egész cannesi öböl telt volt emberekkel. Nagyon jól éreztük magunkat.
A fél órás tűzijáték után beültünk meginni egy koktélt.
Nagyon jót választottunk. Így jókat viccelődtünk, hülyültünk.

Jól telt az este.
Na megyek kicsit shoppingolni, mert nagyon jó leárazott cuccok vannak.
Pusszz mindenkinek

2009. július 13., hétfő

Július 11-13

Sziasztok!

Először is, mégegyszer Boldog Névnapot Nórinak!!! Puszi Neked!

És én is köszönöm a 11-ei SMS-t. Nagyon jól esett.

Az elmúlt napok eseménydúsan teltek.

Onnan kezdem, hogy tegnap előtt reggelin voltam és a reggeli végén már csak egy vendég maradt a teremben. Az, akinek Balázs volt a vezetékneve. Gondoltam megkérdezem, hogy vannak e magyar felmenői, mert hogy eddig csak németül hallottam beszélni. Erre kiderült, hogy folyékonyan beszél magyarul, és hogy még miindig gyakran jár haza.
Az édesapja 56-os magyarként ment ki németországba és ő már ott született német anyától.
De az apja fontosnak tartotta, hogy beszéljen magyarul, ezért sok időt töltött itthon gyerekként és rendesen megtanult magyarul.
Azóta sokat beszélgetünk. Nagyon képben van mindenféle magyar történéssel kapcsolatban. Politika, közélet, ilyesmik. Szóval jókat beszélgetünk. Járt már Tarjánban is. Azt mondja a szomszédjának valahol Tarján környékén van hólapátokkal foglalkozó cége. Valami Kaffenberg vagy ilyesmi neve van. Én nem ismerem, de nem is vagyok nagyon járatos hólapátok ügyében. :D Olyan jó magyarokkal találkozni itt.

A másik érdekes dolog, hogy ugyanezen a napon Nickyvel vacsorázni mentünk. Találtunk egy szimpatikus kis vendéglőt a bulizós negyed egy nyugisabb részén és ott ettünk egy menüt. Nagyon érdekes, hogy mellénk ült egy 3 nőből álló társaság, canadaiak. Rövid időn belül szóba elegyedtünk, és már a beszélgetés elején kiderült, hogy az egyikük magyar. A szülei 56os magyarok voltak és ő már ott született. :) Ismerős történet... A slusz poén az volt, mikor kiderült, hogy Egerből származnak. :D
Jót beszélgettünk, szinte egész este. Egy nap alatt ez volt a második alkalom, hogy magyarul beszéltem. Olyan jó volt. Tegnap is összefutottunk az utcán a magyar nővel. Akkor is nagyon megörültünk egymásnak. De csak pár szót váltottunk és siettett tovább.

Tegnap este Salsa órám volt.
Az egyik srác tud salsázni és kértem, hogy tanítson meg. Már vagy egy hete húzzuk, hogy mikor tudnánk összejönni és tegnap végre sikerült termet, zenét találni.
Úgyhogy nagyon rákaptam a salsa-ra. Ma lesz a második órám. :D
Kár, hogy a srác 14én elutazik, így kell találnom valaki mást, akit tud salsazni. :D

Most még gyorsan el kellene mennem kaját venni, mert holnap nemzeti ünnep lesz, így minden zárva. Szerencsére szabad napom lesz holnap, holnapután.
Este kezdődik a tüzijáték fesztivál. Már alig várom.
Nap közben meg Arthurral és a barátaival megyünk valahova, még nem tudjuk hova. Van kocsijuk, így lehet hogy valami meszebbi kirándulást is beiktatunk.

Millió puszi mindenkinek!
Lili

2009. július 10., péntek

Július 9- esti műszak

Hali!

Tegnap tök jó műszakunk volt. Célinnel dolgoztam, aki most jött vissza Párizsból a barátjától. Így jó kedve volt és jót tudtunk beszélgetni. Munka nem volt sok, úgy általában véve is pangás van főszezonhoz képest.
Nem mintha bánnám, mert így sokkal nyugisabb az esti műszak, de néha azért már uncsi.

Kértem, hogy ajánljon éttermet, hogy hol tudunk egy jót enni. Én meg akarom kóstolni a csigát is, de csak olyan étteremben, ahol tényleg értenek hozzá. Nem akarom elveszteni a kedvemet.
Szóval most már tudok pár jó éttermet, csak az apropót kell megtalálni, hogy elmenjünk.

Néhány nagyon pozitív élményem is volt.
Az egyik például munkában az volt, hogy egy párizsi hapsi, a hotel törzsvendége, megdicsért, hogy mennyire jól beszélek franciául. És mondta Célinnek, hogy a többiek emlékezete szerint nem beszéltek ilyen jól. (mármint a régebbi és a mostani gyakornokok).
Ezt tényleg elismerésnek veszem, mert ha egy anyanyelvű, elfogulatlan ember (szinte ismeretlenül) ezt mondja, akkor feltételezem tényleg így gondolja. :D
Szóval jól esett. Az ilyen visszajelzések megerősítik bennem, hogy a sok próbálkozás, tanulás, erőfeszítés nem volt hiábavaló.
Tény, hogy a hotelben most már rengeteg féle munkát bíznak rám. Olyanokat is, amihez elég jól kell beszélni a nyelvet, mert különben nagy galibát okozhat az ember. Szerencsére ilyen téren még sosem volt gondom.
Azért mondjuk néha berezelek, mikor valami fontos feladatok kapok és hirtelen azt érzem, hogy ezt nem tudom elmondani. Aztán persze csak össze kell kicsit szedni a gondolataimat.

A másik, ami kicsit viccesebb, de szintén pozitív élmény volt tegnap, hogy a helyiek meglepődnek, hogy milyen barna vagyok....:D Egy srác tegnap megkérdezte, hogy én télen is ilyen barna vagyok e. :D
Tény, hogy jó szinem van, de szerintem azért még annyira nem durva.

Ma is estés vagyok. Egész hónapra estére osztottak be, kivéve a hétvégéket. Lehet, hogy Nickyvel majd cserélünk néhány napot, mert ő meg megkapott minden reggelt. (és ő utálja a reggeleket)
Egyébként a reggeli műszak sokkal pörgősebb, munkásabb.
De kicsit majd kiegyenlítjük. Nem értem, hogy miért ilyen lett a beosztás.
Na mindegy.

Mill pusszz mindenkinek!

2009. július 9., csütörtök

Ma 10ig dolgozom

Hahó!

Ma 2re megyek dolgozni, tehát 10kor végzek. Ha esetleg még belépek a gépbe,akkor az ez után lesz.

Strandoljatok sokat, élvezzétek a nyarat!

Puszi

2009. július 8., szerda

Nizzai szabad nap


Sziasztok!

Ma és tegnap szabad napom volt.
Tegnap Nizzában voltunk strandon az egyik német lánnyal meg Zsófival.
Cannesal ellentétben ott nagy szél volt és a tengeren hatalmas hullámok voltak.

A tenger sokkal szebb ott, mint itt. Igazi azúr színű. És a fehér hullámokkal tényleg csoda szép volt. A part ott kavicsos, ettől szebb a tenger, viszont feküdni rajta borzalmas.
Azért így is tudtunk aludni egy cseppet mind a 3an. :)

Zsófinak korábban el kellett így Anne-val kettesben néztük meg a várost.

Időben hazaértünk így még volt erőm Nickyvel elmenni egy esti sétára. És miután egész nap majd meg sültem, az esti szellő kifejezetten jól esett.

Ma nagyon könnyű napom volt. Fél 1 felé keltem, pakolgattam, takarítottam, olvastam. Nem nagyon volt kedvem kimenni bárhova is, olyan meleg volt. Este 6 volt, mire kimerészkedtem. Akkor volt viszonylag elviselhető a meleg.
Ma kezdődtek a nyári leárazások. Az egész város felbojdult. Tömegek tolongtak minden üzletben és az utcákon. A boltok estig nyitva voltak, mert a meleg miatt mindenki estére halasztotta a vásárlását.

Holnap csak estére megyek, így még délelőtt lesz egy kis szabad időm. Még nem tudom, mit fogok csinálni. Lehet, hogy elmegyek az egyik itteni múzeumba. Okosan akarom kihasználni az időmet.

Na most megyek.
Pusszanat mindenkinek!

2009. július 6., hétfő

Strand felfedezés a riviérán

Sziasztok!

Boldog névnapot a Csabáknak!
Külön puszi Apának!

Megint eltelt egy hét és végre élvezhetem a 2 szabadnapomat.
Más csak másfél hónapom van, így nem tétlenkedhetem.

Holnap Nizzába megyek strandra Anne-al a német lánnyal meg Zsófi vár majd minket.
Szerdán lehet hogy delfin showra megyünk este. :) Meg egy csúszda park is van a közelben, azt is meg akarom látogatni.

Ma munka után strandoltunk itt Cannesban. Egész jó volt, csak majd meg sültünk. Van egy kis szikla sziget az öbölben, oda úsztunk ki és kimásztunk. Figyeltük a halakat a zátony körül. Tök jó volt. Sokat nevettünk.

A munka kicsit uncsi volt. Már túl sokan vagyunk és nincs elég munka. Így lassabban megy az idő, de több figyelem jut egy vendégre.

Nem tudni miért, de a hotel nincs nagyon tele egész júliusban. Kevés a vendég. Nekünk ez nem jelent semmit, mi vagyunk a legolcsóbb munkaerő így biztos helyünk van.
De szegény szobalányok kevesebb munkát kapnak és mivel ők külsős szerződéssel dolgoznak, van aki a hónap hátralévő részében már nem kap munkát...

Ma végre megittam az itteni első jeges kávémat. Elég fincsi volt, de azért nem olyan jó, mint a Freiben. És persze kb 10szer olyan drága...
De persze nem hasonlítható össze az érzés, hogy Cannes főterén vagy Tarjánban issza az ember.

Valamelyik nap elmentünk az egyik kollégánnkal is meginni egy koktélt. Vicces volt, mert a főnökünk, de jól sikerült az este.

Kezdek rájönni, hogy mindenkit meg lehet szeretni, csak meg kell ismerni és el kell fogadni a hülyeségeit.

Ez egy nagyon hasznos tapasztalat munkakapcsolatok esetében de az élet más részén is.
Csak azt nehéz megtartai, hogy az ember nyitott maradjon, bármi történik és ne adja fel a megismerési vágyát az első félreértések ellenére sem.

Főleg nekem kell ezt észben tartanom, mert az első megérzéseim általában rosszak.
Pl, nem gondoltam volna, hogy Anne.al jól ki fogok jönni és mégis.
Tök aranyos lány.
A recepciósok meg megint külön lapra tartoznak. Mindenki más én mindegyikük más fajta munkát vár el. Nekünk pedig mindenkinek meg kell felelni.
Eddig egész jól megy. :)

Na most már ideje aludnom.

Sok pussz mindenkinek!

2009. július 3., péntek

Az utóbbi napok eseményei

Halihó!

Elnézést, hogy az utóbbi hétben nem jelentkeztem. Zajlott az élet.
Munka, strandolás, bulizás, kirándulás, minden volt.

Először is, miután visszajöttem Nickyvel igyekeztünk bepótolni a külön töltött időt. Sokat beszélgettünk, strandra jártunk együtt. A munka is tök jól telt. Mindketten átkerültünk a recepcióra, mert elsején két másik gyakornok lány érkezett.
Képzeljétek, van saját fakkunk. :) Ez tényleg nagy szónak számít, mert amúgy a recepció nagyon zsúfolt, de kaptunk egy fiókot, amiben a mi dolgaink vannak. Nem személyes tárgyak természetesen, hanem munka.
Tök jó érzés volt.

A tegnapi nap például nagyon jól telt. Estére mentem, délután 2re. A kora délután gyorsan eltelt. Jött Deni, az ezermesterünk, akivel rengeteget hülyültünk. Hajgumi csatát kezdtünk, de nem volt épp kiegyensúlyozott a küzdelem. Neki vonalzója is volt és így pontosakat és erőseket tudott lőni. Az egész recepciót elborították a hajgumik. :D Aztán Céline( a munkatársam) fiókjában kezdett el turkálni, ami tele volt játékokkal. Persze mindet kipróbáltuk. A legjobban a buborékfújást élveztük. Aztán persze kombináltunk és Deni gumival lelőtte a buborékokat....
Idő közben megérkezett Nicky és Marina(a német lány), mert bár ők nem dolgoztak, nem tudtak mit csinálni magukkal és bejöttek a hotelba... Szerencsére nem volt munka így egész este beszélgettünk, aztán hoztak pizzát és együtt vacsiztunk. Segítettek is, így az a kis munka amit csinálni kellett még kevesebb lett. :D Jó volt a hangulat.

Az utóbbi napokban pedig kirándultunk. Juan les pin, Villefranche sur mer, Monaco, St. Marguerite sziget, St. Tropez.
Gyönyörű helyeken jártunk és nagyon jól éreztük magunkat. Bár az idő néha kiszúrt velünk azért nem panaszkodhatunk. Sikerült jó barnára lesülnünk. :D

Most igyekszem kicsit kipihenni magam, mert megint kezd beindulni az élet. Most rengeteg történés lesz a városban és a környéken. Jazz koncertek, komoly zenei koncertek, parti bulik a homokban és még egy csomó más jó program. Rá kell pihenni.
Ezt a maradék másfél hónapot jól ki akarom élvezni.

Na pusszantás mindenkinek!
Love
L