Tegnap 5re szóbeliztem Turizmus Marketingből. :)))
Utána elmentünk a lányokkal a Parlamentnél lévő karácsonyi vásárba, de az nem volt olyan jó úgyhogy átmentünk a Vörösmarty térre.
Ott már találtunk fehér borból készült forralt bort amit Viki szeret.
Vettünk az Amerikában lévő barátnőnknek egy kis karácsonyi ajándékot amit majd kiküldünk neki pénteken. Szétfagytunk. Olyan hideg volt, hogy a lábujjaim teljesen lefagytak. Kicsit be is kellett mennünk az egyik üzletbe felmelegedni.
Virággal utána még elmentünk az IKEA-ba, ott jót teáztunk és beszélgettünk. Majd fél8 volt, hogy hazaértem. Virágot nagyon szeretem! Olyan édi! És olyan jókat lehet vele beszélgetni. :))
A következő vizsgám csütörtök vagy péntek reggel lesz. Még nem tudom,mikor megyek el.
Aztán meg kedden....
Tegnap derült ki, hogy a nizzai félévem január 18án kezdődik. Kicsit korábban, mint terveztem.
Már 1000rel megy a tervezés, repjegy vétel, szállás intézése.
Én tudom, hogy minden rendben lesz. :)
Kezdek egyre izgatottabb lenni.
A hét elején megint éreztem ezt a nem teljesen kellemes érzést. Azt a kis gyomor görcsöt és visszatáncolás utáni vágyat amit akkor érez az ember, mikor belevág az ismeretlenbe.
Nem szeretem ezt az érzést. Ez mutatja, hogy megszoktam a környezetemet és elkényelmesedtem.
Tudom, hogy jól fogom magam érezni kint és hogy nagyon nagy élmény lesz. Szóval igyekeztem ezt az érzést gyorsan elhessegetni.
Vissza kell nyernem azt a fajta nyitottságomat, mobilitásomat és abszolút pozitivitásomat amit Cannes előtt magamhoz vettem.
Ez lesz a januári project. :)
Sok pusszzz
2009. december 16., szerda
2009. december 8., kedd
Egy kis visszatérés
Még tartozom egy frappáns összegzéssel de attól félek, ez még mindig várat magára.
Közkívánatra mégis megpróbálom feléleszteni a blogomat, bár nem lesz könnyű, elszoktam a napló vezetéstől :))
Nagyon szerettem volna összefoglalni az utolsó napok történését, de valahogy ez is elmaradt. Ígérem megpróbálom feleleveníteni és hitelesen elmesélni.Később.
Most bolondok háza van a suliban. Év vége, vizsga időszak, számonkérések mindenből.
Holnap és csütörtökön is zh-t , vizsgát írok. A barátnőmtől átvettem a csoport vezetői szerepkört, így azzal is elég sok feladat hárul rám. A diplomámat már rég eldöntöttem, hogy csak a következő félévben adom le, de azzal is haladni kell. A suliban mindenki feszült. Az emberek arcán látszik, hogy már jó ideje nem alszanak eleget. Hatalmas karikák és táskák a szemek alatt:)) Tiszta káosz.
Nem is akarok erről sokat beszélni. Cannesban is bevált az a taktika, hogy inkább a pozitív dolgokról kell beszélni, azokat kell hangsúlyozni. A negatívak akkor sokkal kisebbnek tűnnek. :)
Szóval jó itthon lenni. Régi ismerősökkel összefutni a kosármeccsen, elbeszélgetni a suliban,a bandával hülyéskedni, a lányokkal lelkizni, megtutujgatni a kis Johneyt meg a cicákat, a gyerkőcökkel focizni. Futni Anyával meg a közös családi ebédek(amíg jó idő volt kirándulni is jártunk). Ecsegieket meglátogatni, megszeretgetni.
Jól érzem magam itthon.
Amióta itthon vagyok Pestet is más szemmel nézem. Turista szemmel is látom. Látom milyen szépek az épületek, a stukkók, a boltívek meg a hidak. Valahogy a külföldiek is mindig megtalálnak. Vagy én őket. :) Az utcán odalépek az elveszett idegenhez és megkérdezem segíthetek e. Sok franciával futok össze, de találkoztam már peruiakkal, olaszokkal, portugállal meg persze amerikaiakkal. A Deák téren sokan összezavarodnak. :) Nem csoda, én fél évig a közelébe sem mertem menni mikor felköltöztem Pestre, nehogy eltévedjek. Akkor milyen lehet olyan valakinek, aki még a kiírásokat sem érti.
De furcsa ebbe belegondolni. Mikor feljöttem Pestre meg volt az az 1 útvonal ahol eligazodtam, de különben fogalmam sem volt, mi hol van Pesten. Még a megállókat is számoltam a villamoson és be voltam tojva, mikor elbambultam egynél, hogy nem fogom tudni hol kell leszállni :)))
Most meg úgy közlekedek mint a pinty. :) Na jó, persze még most is sok olyan része van Pestnek amit egyáltalán nem ismerek.
A múlt héten pl. a Moszkva térnél kerestem egy épületet, ami kicsit lejjebb a Széna térnél volt így útbaigazítást kellett kérnem. Szerencsére 2 emberből megtaláltam. :)
Úgy szégyelltem magam. Épp feljöttem a metróból és próbáltam belőni, hogy hol is vagyok. (alig jártam még a Moszkván így nem nagyon volt fogalmam, hogy mi milyen irányban van) Ahogy ott nézelődtem és keresgéltem a támpontokat a szememmel odalépett hozzám egy idős holland házaspár és megkérdezték, hogy tudnak elmenni a várba....
Basszus! Megnéztem a térképet ami náluk volt, de mivel nem vilivel mentem még azt sem tudtam belőni, hogy a Duna pontosan merre van. Kellemesen elbeszélgettem velük, de sajnos be kellett nekik ismernem, hogy lövésem sincs, hogyan jutnak innen a várba. Nem akartam őket rossz irányba küldeni. Úgy szégyelltem magam....De most már nagyjából tudom :) De legalább megörvendeztettem őket a holland nyelvtudásommal :)
Hála Nickynek meg Arthurnak pár szó nagyon megragadt a fejemben és azokat persze mind elsütöttem. (bár a 'jó éjszakát' nem volt épp aktuális)
Azt hiszem most be kell fejeznem az írást, mert nagyon sok a tanulni valóm.
Pedig tudnék még mit mesélni. :)
Na pusziii
Közkívánatra mégis megpróbálom feléleszteni a blogomat, bár nem lesz könnyű, elszoktam a napló vezetéstől :))
Nagyon szerettem volna összefoglalni az utolsó napok történését, de valahogy ez is elmaradt. Ígérem megpróbálom feleleveníteni és hitelesen elmesélni.Később.
Most bolondok háza van a suliban. Év vége, vizsga időszak, számonkérések mindenből.
Holnap és csütörtökön is zh-t , vizsgát írok. A barátnőmtől átvettem a csoport vezetői szerepkört, így azzal is elég sok feladat hárul rám. A diplomámat már rég eldöntöttem, hogy csak a következő félévben adom le, de azzal is haladni kell. A suliban mindenki feszült. Az emberek arcán látszik, hogy már jó ideje nem alszanak eleget. Hatalmas karikák és táskák a szemek alatt:)) Tiszta káosz.
Nem is akarok erről sokat beszélni. Cannesban is bevált az a taktika, hogy inkább a pozitív dolgokról kell beszélni, azokat kell hangsúlyozni. A negatívak akkor sokkal kisebbnek tűnnek. :)
Szóval jó itthon lenni. Régi ismerősökkel összefutni a kosármeccsen, elbeszélgetni a suliban,a bandával hülyéskedni, a lányokkal lelkizni, megtutujgatni a kis Johneyt meg a cicákat, a gyerkőcökkel focizni. Futni Anyával meg a közös családi ebédek(amíg jó idő volt kirándulni is jártunk). Ecsegieket meglátogatni, megszeretgetni.
Jól érzem magam itthon.
Amióta itthon vagyok Pestet is más szemmel nézem. Turista szemmel is látom. Látom milyen szépek az épületek, a stukkók, a boltívek meg a hidak. Valahogy a külföldiek is mindig megtalálnak. Vagy én őket. :) Az utcán odalépek az elveszett idegenhez és megkérdezem segíthetek e. Sok franciával futok össze, de találkoztam már peruiakkal, olaszokkal, portugállal meg persze amerikaiakkal. A Deák téren sokan összezavarodnak. :) Nem csoda, én fél évig a közelébe sem mertem menni mikor felköltöztem Pestre, nehogy eltévedjek. Akkor milyen lehet olyan valakinek, aki még a kiírásokat sem érti.
De furcsa ebbe belegondolni. Mikor feljöttem Pestre meg volt az az 1 útvonal ahol eligazodtam, de különben fogalmam sem volt, mi hol van Pesten. Még a megállókat is számoltam a villamoson és be voltam tojva, mikor elbambultam egynél, hogy nem fogom tudni hol kell leszállni :)))
Most meg úgy közlekedek mint a pinty. :) Na jó, persze még most is sok olyan része van Pestnek amit egyáltalán nem ismerek.
A múlt héten pl. a Moszkva térnél kerestem egy épületet, ami kicsit lejjebb a Széna térnél volt így útbaigazítást kellett kérnem. Szerencsére 2 emberből megtaláltam. :)
Úgy szégyelltem magam. Épp feljöttem a metróból és próbáltam belőni, hogy hol is vagyok. (alig jártam még a Moszkván így nem nagyon volt fogalmam, hogy mi milyen irányban van) Ahogy ott nézelődtem és keresgéltem a támpontokat a szememmel odalépett hozzám egy idős holland házaspár és megkérdezték, hogy tudnak elmenni a várba....
Basszus! Megnéztem a térképet ami náluk volt, de mivel nem vilivel mentem még azt sem tudtam belőni, hogy a Duna pontosan merre van. Kellemesen elbeszélgettem velük, de sajnos be kellett nekik ismernem, hogy lövésem sincs, hogyan jutnak innen a várba. Nem akartam őket rossz irányba küldeni. Úgy szégyelltem magam....De most már nagyjából tudom :) De legalább megörvendeztettem őket a holland nyelvtudásommal :)
Hála Nickynek meg Arthurnak pár szó nagyon megragadt a fejemben és azokat persze mind elsütöttem. (bár a 'jó éjszakát' nem volt épp aktuális)
Azt hiszem most be kell fejeznem az írást, mert nagyon sok a tanulni valóm.
Pedig tudnék még mit mesélni. :)
Na pusziii
2009. augusztus 16., vasárnap
Augusztus 16.
Hali!
Nincs sok időm netezni, de azért majd töltök fel nektek egy két képet.
Velem minden ok, rettenet meleg van, alig lehet megmaradni a szabadban. Este van jó idő, de még akkor is elég a rövid ruha és még így is melege van az embernek.
Ma egy jazz koncertre mentünk, de nem volt nagy szám.
Azért egy jó 40 percet sétáltunk, mire odaértünk, hegynek felfelé.
Visszafelé meg egy nagyon kedves hölgy hozott le minket és onnan már csak 5 percet kellett sétálnunk hazáig.
Látjátok, és még azt mondják, hogy a franciák nem kedvesek meg nagyképűek.
Otthon még sosem fordult velem elő olyan, hogy egy anyukám korabeli ismeretlen hölgy felajánlotta volna, hogy elvisz valahova...
Nagyon kedves hölgy volt.
Úgyhogy jól telt az esténk megint.
Most meg spurizok aludni. Bár délután is aludtam, de azért nem hiszem, hogy most ne tudnék. Holnap végre visszajön Nicky, úgyhogy valami kis bulit biztos csapunk...
Utolsó napok.
Ki kell élvezni...
Sok puszi és szép álmokat!
Nincs sok időm netezni, de azért majd töltök fel nektek egy két képet.
Velem minden ok, rettenet meleg van, alig lehet megmaradni a szabadban. Este van jó idő, de még akkor is elég a rövid ruha és még így is melege van az embernek.
Ma egy jazz koncertre mentünk, de nem volt nagy szám.
Azért egy jó 40 percet sétáltunk, mire odaértünk, hegynek felfelé.
Visszafelé meg egy nagyon kedves hölgy hozott le minket és onnan már csak 5 percet kellett sétálnunk hazáig.
Látjátok, és még azt mondják, hogy a franciák nem kedvesek meg nagyképűek.
Otthon még sosem fordult velem elő olyan, hogy egy anyukám korabeli ismeretlen hölgy felajánlotta volna, hogy elvisz valahova...
Nagyon kedves hölgy volt.
Úgyhogy jól telt az esténk megint.
Most meg spurizok aludni. Bár délután is aludtam, de azért nem hiszem, hogy most ne tudnék. Holnap végre visszajön Nicky, úgyhogy valami kis bulit biztos csapunk...
Utolsó napok.
Ki kell élvezni...
Sok puszi és szép álmokat!
2009. augusztus 12., szerda
Fozocske
Tegnap delre Karennel foztunk.
Bevasaroltunk es hozzalattunk nalam.
Karen(mivel felig olasz) Tiramisut csinalt, en lecsót.
Jo hangulat volt, jot hulyultunk. Mire kesz lett a kaja, 5en lettunk.
A lecsonak nagy sikere volt, mindenkinek izlett, csak a so lett kicsit keves, de azt kesobb mindenki potolta ahogy szerette. Ki is faggattak reszletesen, mit hogy csinaltam, mert majd ok is akarnak lecsot fozni...
Ezutan jutott eszembe, hogy van meg egy kis zserbom, fel is ajanlottam Nickynek mert negyon izlett neki a multkor.
Persze a tobbiek is megkostoltak es azota odakat zengenek Anya zserbojarol.
Meg is kertek, hogy kerjelek meg Anya, hogy ha jossz, hozzal nekik. Persze a keres ugy szolt, hogy hozzal amennyi csak befer az autoba, de mondtam nekik, hogy nem olyan egyszeru a szallitas...
Ez utan hozzalattunk a tiramisuhoz, de Anya sutije utan mar nem volt akkora siker...
Azota elterjedt a hire, hogy milyen szuper a magyar kaja es mar most nyuznak, hogy fozzek megint.
Szoval ha le tudnad irni Anya angolul a zserbo receptet, akkor annak egyesek nagyon orulnenek.
TEgnap felkertek egy interjura itt a koliban, ugyhogy ma meg kamera ele is kell allnom. :)
Majd beszamolok rola, milyan volt.
Na most szaladok, mert sok a jelentkezo a lecso maradekara...
Pusza
2009. augusztus 10., hétfő
gyorsba
Hali!
Van szabad 10 percem, igy gondoltam irok par sort.
Nem tortent sok minden azota, hogy irtam.
Dolgozom, delutanonkent strandra jarunk, estenkent a lanyokkal kozos programokat szervezunk.
Ma Nickynel ettunk.
Holnap vegre szabad napom lesz, igy jut ido a csip-csup dolgaimra.
Nem akarok keson kelni, sok dolgot el akarok intezni.
Delre lehet hogy fozok egy lecsot par baratnak.
Holnap tenyleg el akarok menni vagy a St. Honorat szigetre vagy Grasseba.
Grasseban a parfumoket vennem meg.
Itt ugyanis parfum gyar van es olyan parfumoket gyartanak, ami egyetlen boltban sem kaphato.
Most is van onnan egy parfumom, de hamarosan kifogy es fel kellene tankolni.
Az ottani parfumok sokkal olcsobbak, mint uzletben, de azert nem vagjak hozza az emberhez...
Itt kb egy eua d toilette arabol egy rendes parfumot lehet venni.
A ketto kozott ugye az a kulonbseg, hogy mig az elobbi egy alkohollal boven felhigitott viz, addig az utobbi sokkal surubb, olajosabb igy hosszabb ideig marad meg az illata.
A St. honorat szigeten meg nem volt alkalmam rendesen korulnezni a kolostorban, igy ezt is ba akarom potolni.
Majd meglatjuk, mit sikerul belole teljesitani...
Nemsokara erkeznek Viragek. Mar csak apr nap.
Lehet, hogy valamelyik programmal meg kellene oket varnom.
On verra.
10 ora van, de szoknyaban folyik rolam a viz, olyan meleg van.
Megyek is, csatlakozom Nickyhez es Karenhez, akik mar varnak a frissitoval Nickynel.
Sok Puszi!!
Lili
Van szabad 10 percem, igy gondoltam irok par sort.
Nem tortent sok minden azota, hogy irtam.
Dolgozom, delutanonkent strandra jarunk, estenkent a lanyokkal kozos programokat szervezunk.
Ma Nickynel ettunk.
Holnap vegre szabad napom lesz, igy jut ido a csip-csup dolgaimra.
Nem akarok keson kelni, sok dolgot el akarok intezni.
Delre lehet hogy fozok egy lecsot par baratnak.
Holnap tenyleg el akarok menni vagy a St. Honorat szigetre vagy Grasseba.
Grasseban a parfumoket vennem meg.
Itt ugyanis parfum gyar van es olyan parfumoket gyartanak, ami egyetlen boltban sem kaphato.
Most is van onnan egy parfumom, de hamarosan kifogy es fel kellene tankolni.
Az ottani parfumok sokkal olcsobbak, mint uzletben, de azert nem vagjak hozza az emberhez...
Itt kb egy eua d toilette arabol egy rendes parfumot lehet venni.
A ketto kozott ugye az a kulonbseg, hogy mig az elobbi egy alkohollal boven felhigitott viz, addig az utobbi sokkal surubb, olajosabb igy hosszabb ideig marad meg az illata.
A St. honorat szigeten meg nem volt alkalmam rendesen korulnezni a kolostorban, igy ezt is ba akarom potolni.
Majd meglatjuk, mit sikerul belole teljesitani...
Nemsokara erkeznek Viragek. Mar csak apr nap.
Lehet, hogy valamelyik programmal meg kellene oket varnom.
On verra.
10 ora van, de szoknyaban folyik rolam a viz, olyan meleg van.
Megyek is, csatlakozom Nickyhez es Karenhez, akik mar varnak a frissitoval Nickynel.
Sok Puszi!!
Lili
2009. augusztus 7., péntek
Összefoglaló- Augusztus
Sziasztok!
Szóval most igyekszem bepótolni a lemaradást.
Még múlt héten voltunk kirándulni kétszer. 29én Monaco fölött voltunk a hegy oldalában, ahonnan remek kilátás volt a városra. Eredetileg egy emlékművet mentünk megnézni, de a panoráma érdekesebbnek bizonyult.
Hazafelé megálltunk Nizza határán a Phoenix parkban.
Ez egy olyan park, ahol vannak állatok, szökőkutak, botanikus kertek. Csak 2 € volt a belépő, így meglepődtünk, milyen jó volt a park.
Tényleg jól szórakoztunk.
Nagy meglepetésemre kiderült, hogy a két holland nem ismeri az örömódát. Az Európai Unio himnuszát.
Csak néztek rám nagy csodálkozva, mikor elkezdtem énekelni az eredeti német szöveggel.(már amennyire emlékeztem rá)
Ennyit az általános műveltségről. Szóval no comment.
Még időben hazaértünk az aznap esti tüzijátékra.
Aznap este nagy szerencsénk volt. Az egyik srác, akit viszonylag régóta ismerek a koliból, a fesztiválok palotájában dolgozik és meghívott minket, hogy nézzük velük a tüzijátékot a palota tetejéről.
Isteni helyünk volt. A legjobb kilátás az egész öbölre.
Nem voltak sokan rajtunk kívül, mert eredetileg csak családtagok mehetnek fel, de Julien jóban van a biztonságiakkal, így 7ünket be tudott vinni.
Szóval nagyon jó volt a tüzijáték.
Rá két napra megint kirándulni mentünk Arthurral. Ezúttal Anne Sophie csatlakozott hozzánk.
Július utolsó napján St. Raphaelt és Fréjust látogattuk meg.
Láttunk kolostort, római amphiteátrumot, hegyeket. Végül St. Raphaelben kötöttünk ki vacsorára és ahogy a városban sétáltunk véletlenül meghallottuk, hogy aznap este tüzijáték lesz a városban. Szóval úgy döntöttünk maradunk, megvárjuk a tüzijátékot. Közben remek klasszikus zenei koncert volt szabad téren, természetesen ingyenes, úgyhogy amíg vártunk addig sem unatkoztunk.
Nagyon csípem ezeket az ingyenes programokat. Kát hogy otthon a kissebbségiek borzalmas tömege miatt nem lehet ingyenes programokat találni.
Látnotok kellene. Itt az ingyenes koncerteken főleg idősek vannak, rendesen be van rendezve a tér padokkal, székekkel, mint egy fizetős rendezvényen. A világítás és hangosítás profi, a művészek úgyszintén, a közönség pedig olyan fegyelmezettséggel figyel, hogy még egy köhintést is alig hallani. Nincs tülekedés a helyekért. Akinek nem jut szék, az leül egy közeli padra, vagy csak ácsorog. Hihetettlen, hogy itt mindezt meg lehet csinálni. Pedig itt is vannak bevándorlók dögivel, mégsincs semmi üsszetűzés. Igaz, az ilyen kultúrális rendezvényeken nem is láttam még egyetlen arabot sem.
Szóval ez volt a múlt hét.
Ezen a héten nem voltunk kirándulni. Ma megyünk majd a lányokkal Juan les Pinsbe, de csak császkálni.
A parton voltunk, meg persze minden estére van valami program.
Magam is meglepődtem, mikor megpróbáltam visszaemlékezni, mikor volt utoljára, hogy nem csináltunk semmit este.
Ha más nem ,akkor csak sétálunk egyet a városban. Hét elején futni voltam egyik este, aztán Arthurnál főzőcskéztünk négyesben a hollandokkal.
Egyik este csak lementem sétálni a partra, mert egyedül akartam lenni kicsit nyugiban.
Olyan jó volt a homokban sétálni, egyedül. Szerencsére este is meleg van, így egy rövidnadrágban elvoltam.
Valamelyik nap a teljes csapattal mentünk a strandra. 7 lány. Vicces volt. Sosem voltunk még ennyien egyszerre. De jól éreztük magunkat. Beach-balloztunk, fürödtünk, trécseltünk. :D
Olyan jó kis csajos nap volt.
Ma még 3 előtt lehet elmegyek Grasseba. Ha lesz kedvem.
Puszilok mindenkit!
2009. augusztus 6., csütörtök
életjel
Sziasztok!
Elnézést a kimaradàsért, de ha lehet, még porgosabban telnek a napjaim.
Szeretnék minden percet kihasznalni, amig meg itt vagyok.
Eloszor is Boldog Névnapot Krisztu!
Es ugyszinten Boldog Nevnapot Brigi!
Minden ok, jol vagyok, meleg van, de sokat nevetunk.
Holnap megint szabad leszek igy remelem lesz egy kis idom hosszabban irni.
Koszi Anya a beszamolot! Oruok, hogy ilyen jo programokat csinàltok.
Jo lenne egyutt is elmenni.
Most rohanok. mert meg vasarolnom kell es 2kor kezdek.
Millio puszi
Elnézést a kimaradàsért, de ha lehet, még porgosabban telnek a napjaim.
Szeretnék minden percet kihasznalni, amig meg itt vagyok.
Eloszor is Boldog Névnapot Krisztu!
Es ugyszinten Boldog Nevnapot Brigi!
Minden ok, jol vagyok, meleg van, de sokat nevetunk.
Holnap megint szabad leszek igy remelem lesz egy kis idom hosszabban irni.
Koszi Anya a beszamolot! Oruok, hogy ilyen jo programokat csinàltok.
Jo lenne egyutt is elmenni.
Most rohanok. mert meg vasarolnom kell es 2kor kezdek.
Millio puszi
2009. július 29., szerda
Július 28- Koncert és kígyó
Hali!
A tegnapi nap könnyen indult. Első körben csak egyszerű strandolást terveztünk, meg persze be akartam fejezni a könyvemet. Ez úton is szeretném megköszönni,Bettina, a könyvet, amit tőled kaptam. Nagyon tetszett.
Szóval strandoltunk, sétáltunk egy nagyot a parton. Nagyon szép volt. Most a tiszta vizű strandra mentünk Anne Sophival. Így jót tudtam búvárkodni is. Találtam egy szép kagylót.
Aztán hazafelé jövet felmentünk az óvárosba megnézni hogy milyen lesz az esti koncert helyszíne.
Itthon megvacsiztam, elkészültem és indultam vissza meghallgatni a koncertet. Nicky dolgozott, a többieket meg nem érdekelte így egyedül mentem. Nagyon jó volt. Az este langyos, a koncert kellemes. Miközben a koncertet hallgattam, gyönyörködtem Cannes esti fényeiben és eszembe jutott, hogy milyen kevés ideig maradok még.
Kicsit összeszorult a szívem a gondolatra, hogy lassan véget ér a gyakorlatom. Nem mintha nem mennék haza szívesen, de az itt töltött fél év mégis csak életem egyik legszebb időszaka volt. Csak remélem, hogy ez otthon is folytatódni fog.
A koncert után lefelé vettem az utat, mert a lányok már vártak rám a parton. Az utam hangulatos éttermek teraszai között vezetett egy szűk kis utcán. Egyik csábítóbb volt mint a másik. Mindenhol elegáns kiszolgálás, válogatott finom ételek és még finomabb illatok.
Végre kiértem a csábításból és folytattam az utamat. A fesztiválok palotájánál viszont megint megakadtam. Ugyanis éppen egy rakat fekete fiatalból álló csapat produkciózott. Táncoltak, brake-eltek, színészkedtek. Igazi showműsort adtak. De nem ezért álltam meg, hanem azért, mert egy magyar számra táncoltak. Először csak a dallam lett ismerős, ezért közelebb mentem és akkor már értettem mit énekel a női hang. Annyira sokkolt, hogy egy jó 10 percig keresgéltem köztük aki a zenéért felelős, de mivel nem találtam senkit aki magyarnak nézett volna ki, így feltételeztem véletlen volt. Mindenesetre nagyon meglepődtem.
Ezen a téren esténként mindig nagy tömeg gyűlik össze mert a legtöbb produkciós ide jön a mutatványával. Ma is volt még fakír aki üvegszilánkokon sétált meg egy hapsi kígyóval.
Nos, a delfinsimogatás után fellelkesedtem. Meg akartam simogatni a kígyót.
Háttér információként tudni kell, hogy a kígyó kb 5 méter hosszú volt és baromi vastag. Szerintem a 2 kezemmel sem tudtam volna átfogni és a feje meg mindig tekergett valamerre.
Nehezebbnek mutatkozott megérintenem, mint gondoltam volna. Először is mert a fejét próbáltam elkerülni és mert elsőre nagyon fura volt az érintése. De én elhatároztam, hogy nem lehetek ilyen betoji és azért is meg fogom simogatni.
Először saját magamat kellett leküzdenem és ebben az sem segített, hogy a mögöttem és mellettem álló srácok a félelmemet látva ijesztgettek. De aztán sokszori próbálkozás és kis undorkodás után sikerült rendesen megsimogatnom.
Olyan volt, mintha egy hatalmas hapsi bicepszét bevonták volna lakkcipővel. Vagyis kicsit azért különbözött, mert a pikkelyek mintha fémből lettek volna. Olyan fémes, hideg érintése volt.
Minden esetre örültem, hogy legyőztem magamat és megfogtam. Bár amikor a fele felbukkant a hapsi válla fölött olyan messzire ugrottam ,hogy még magam is meglepődtem. :D
Mindeközben pedig végig nevettem saját magamon, hogy milyen vicces lehetek.
De ezt is meg kellett tapasztalni.
Eztán csatlakoztam a lányokhoz a parton és ott beszélgettünk. Jó volt, de egy idő után kezdtem fázni, úgyhogy hazajöttem. Páran még maradtak, de én fáradt is voltam.
Szóval jól sikerült a napom.
Remélem veletek is minden ok.
Puszilok mindenkit!
L
2009. július 28., kedd
Július 28. -Koncertek
Hali!
Végre megint sikerül blogot írnom. Úgy látszik heti 1-2nél nem igen tudok többször géphez jutni.
Szó ami szó, sűrű a program.
De szerencsére nagyon jól érzem magam munkában is és a szabadidőmben is.
valamelyik nap például teljesen fel voltam dobódva recepción. Csak úgy pörögtem.
Igaz, jó fej emberek is jöttek, a munkatársam is jó hangulatban volt és nem voltam fáradt.
Tisztára fel voltam pezsdülve munka után. Jó volt.
Tegnap ment el az a dán-svájci család, akit nagyon megszerettem. Aranyosak voltak, az apukával sokat beszélgettem. Nekik is bernijeik vannak. :) Már régóta. És olyan sportos család, mint mi. Minden nap olyan jó programjaik voltak! Például egyik nap jet-skivel mentek át a Lerins szigetekre. Nagyon tetszett az ötlet.
A héten volt pár közös programunk a lányokkal. Gospel koncerten voltunk, a strandon sokat, meg persze esténként is el-elmentünk itthonról.
A héten volt egy buli a parton is, a homokban.
Rengetegen voltak. Egy hatalmas partszakasz tele emberrel. Igaz, mint utólag kiderült a zene egyikünknek sem volt a kedvence, de azért így is elvoltunk.
Ma végre szabad napom van. Szerintem még visszamegyek kicsit aludni, aztán még nem tudom, hogy csatlakozom e a többiekhez a strandra menet, vagy megpróbálom őket rábeszélni valami aktívabb programra, mondjuk kirándulásra vagy akármire.
Arthurnak most 3 hét szabadsága lesz így remélhetőleg több közös programunk lesz. Az utóbbi időben szinte teljesen eltűnt, de most megint kapható a szociális programokra. Végre egy ember, akivel lehet kirándulásokat szervezni. A lányok néha olyan punnyadtak. Csak a strand állandóan....
Persze, a beach is nagyon jó hely, de ha az embernek már csak limitált ideje van kirándulni, megnézni ami érdekli, akkor időpocsékolásnak érzi a túl sok strandolást.
A barnaságom úgyis rövid időn belül el fog tűnni,ha hazamentem, így arra már nem érdemes gyúrnom....
Szóval erre a két napra hasonló jó programokat akarok szervezni, mint a múlt hétre.
Valószínűleg este klasszikus zenei koncertre (hegedű) megyek az óvárosba, holnap este meg megint tüzijátékozunk. Nap közbenre meg még ki kell találnom valamit. Lehet, hogy elmegyek a St. Honorat szigetre. Avignonba is jó lenne elmenni, mert 30ig van a színház fesztivál és azt mondják, fantasztikusan jó. Maga a város is gyönyörű, de hogy a fesztivál idején meg kivételesen.
A napsütést és a jó időt itt semmi nem zavarja, néha egy-egy kis felhő külön felüdülés. Szerencsére a tenger hűt annyira, hogy sosincs az az elviselhetetlen hőség, mint Pesten néha. Csak munka közben zavaró néha, mikor segítek a vendégeknek a csomagjaikkal. Ezzel kapcsolatban már volt egy néhány vicces sztori, ugyanis az emberek együtt éreznek velem, amikor a velem egy súlyú bőröndöket emelgetem. Persze az esetek többségében nekem nem tűnik olyan vészesnek a szituáció, mert már hozzá vagyok szokva, de azért jót nevetek, mikor néhány vendég a testi épségemet félti.
Persze a napon meleg van, de napra csak akkor megyek, ha a vízparton vagyok. Így teljesen jó idő van.
A hotelben most van két svájci srác, akik közül az egyik beszél pár szót magyarul. Olyan vicces, mert egész érthetően mondja a szavakat. Pl. Hogy 'Magyar vagyok' -erre visszakérdeztem viccből, hogy te is? -de persze ezt már nem értette.
Tudja még, hogy 'egészségedre' , ' bunkó' , egy csomó városnevet, stb. Viccesek.
Azért kicsit irigylem ezeket a svájciakat. Elég arrogánsak és nagyképűek, de 4 nyelvet beszélnek folyékonyan a nyavalyások. Ugyan ez a két srác egyik este eljött velünk bulizni és folyton váltogatták a nyelvet. Egyszer németül beszéltek a német lányokkal, aztán franciául a helyiekkel, velünk angolul, maguk között meg valami egészen más nyelven,amit meg sem tudtam határozni. Kicsit irigykedem. Na de sebaj, egyszer én is eljutok erre a szintre. Remélhetőleg nem is olyan sokára.
Az olasz megértésem például kifejezetten jó. Az esetek 75%ban megértem miről beszélnek, az írott szöveget is értem, csak beszélni nehézkes. Nincs mese, gyakorolni kell. Irány Olaszország. :D Ááá, nem. Még nem. Először kicsit azért még otthon leszek és boldogítalak titeket. Aztán ha már nagyon megszokjátok/megunjátok, hogy ott vagyok, akkor.
Jó sok sztorim lenne még, de sok idő őket leírni és nem kapcsolódnak a tárgyhoz, úgyhogy elköszönök.
Pusszanat mindenkinek!
Lili
2009. július 24., péntek
Július 21-23.
Sziasztok!
Összefoglalom a két szabad napom történését.
Kedden nem keltem korán, megreggeliztem és 12 felé elindultunk Anne-val a Margit szigetre. Írtam ugyanis egy listát, hogy mit akarok még csinálni és mindenképpen el akartam menni a vasálarcos cellájába. Hát ezt most kipipálhatom. Voltam a vasálarcos cellájában. Viszonylag nagy cella, tengerre néző kilátással, úgyhogy börtönhöz képest luxus körülmények.
a legenda szerint az udvarra is gyakran kimehetett, de a maszkot egész életében viselte.
3 évszázada nem tudnak rájönni, hogy ki lehetett a fogoly. A leggyakoribb elképzelés, mint ahogy a filmben is van, hogy XIV. Lajos ikertestvére, de összesen 15 feltételezés van.
A múzeum és a cella megnézése után elmentünk strandolni. Gyönyörű időnk volt, sehol egy felhő. A szigeten csodás partok vannak, de néhol a vízbe jutás nem olyan egyszerű, mert sziklás a part. Szerencsére sikerült egy jó helyet találnunk, ahol feküdni is kényelmes volt és a vízbe is könnyen be tudtunk menni.
A két sziget között kristály tiszta a tenger, türkiz foltokkal. És nem is olyan mély. Nem csoda, hogy minden közeli hajós ide horgonyzik le. A tenger tele volt hajókkal, köztük pedig büfé hajók cirkálnak. Olyan, mint a strandon a mozgó árusok, csak hajón közlekednek. Tök érdekes volt.
Minden feltétel adott volt a tökéletes búvárkodáshoz, így bele is vetettem magam. Jó messzire elúsztam a part mentén, rengeteg halat láttam. Az emberek ugráltak a jaht-okról, röplabdáztak a vízben-mert hogy csak a part sziklás, de bent homokos.
Jól lebarnulva értünk haza.
Másnap, szerdán sem keltem nagyon korán. Kitakarítottam a szobámat, rendet raktam, beszéltem Papáékkal és gondolkodtam, hogy mit csináljak aznap. Eldöntöttem, hogy elmegyek a delfin showra. Nem akartam egyedül menni, így felhívtam Lindát, a másik német lányt, akinek szintén szabad napja volt, hogy van e kedve jönni. Azt mondta van, csak hogy várjuk meg Anne-t, hogy végez munkában, mert ő is biztosan jönne. Szóval vártunk fél 4ig, mire felhívtam őket, hogy akkor jönnek vagy nem, mert lassan nem érdemes elindulni és akkor közölték, hogy mégsem jönnek...
Ezt mondjuk előbb is kibökhették volna és akkor nem várok rájuk feleslegesen. Na mindegy.
Szóval egyedül indultam el.
Végül is nem zavart, hogy egyedül megyek, mert ahogy Nickyvel mondani szoktuk, az első számú személy akivel jól kell, hogy érezd magad, az te magad vagy.
Ebben a szelemben nem telhet rosszul a napom.
Szóval ügyesen meg is érkeztem és belevetettem magam a tömegbe. Az első műsoron ragadozó madarakat láttam. Irtó jól volt kitalálva, mert a hatalmas sólymok, sasok, keselyűk, baglyok mind centikre a fejünk fölött repültek el. De tényleg. Az embernek le kellett húznia a fejét, olyan közel voltak. És hatalmas nagyok. Volt Amerikai keselyű, az a kopasz nyakú, hatalmas sólymok, óriási bagoly, színes, kék-sárga papagájok.
Nagyon jól volt megcsinálva a műsor. Voltak kisebb sasok, akik rászálltak az ember fejére. Minden madár centikre volt tőlünk. Nagyon jó helyen is ültem, mert a madarak mind pont velem szembe repültek. Láttam a tekintetüket miközben szállnak. Nagyon jó volt.
Ez az előadás közvetlen a delfinek medencéje mellett volt, így én le is ragadtam itt egy kicsit. Egész közel merészkedtek a medence széléhez és néha még ugráltak is maguktól.
A második előadás a fóka show volt. Ez inkább viccesre volt megcsinálva, de nagyon ügyik voltak a fókák. Bámulatos, hogy ezek a nagy, ügyetlen állatok milyen ügyességgel egyensúlyoznak. Nagyon tetszettek. Főleg mikor a kb 5 méter magasba felakasztott labdát megpöccintették az orrukkal. :) Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagyot tudnak ugrani...
A harmadik előadás a bálna show volt, de arra nem tudtam elmenni, mert egybe esett a delfinsimogató időpontommal:)
Ez egy külön kis rész volt, ellenőrizték a jegyünket és leültünk a váróban. Rövid időn belül bemehettünk. Mindenki kapott egy nevetséges mellig érő gumiruhát. Olyan zöldet, amiben horgászni szoktak menni. Gumicsizmával egybekötött ruha. Vicces volt. Amint átöltöztünk, az volt az első, hogy mindenkinek kezet kellett mosnia. Én voltam az első aki átöltözött és úgy mostam meg a kezem, mint Apa, mikor műtéthez mosakszik be. :D
Kicsit izgatott voltam:D
Megvártuk míg mindenki elkészül, addig én már szemeztem az egyik delfinnel. A medencéből figyelt engem. Olyan édi volt. Kicsit félre fordul az oldalára, hogy a szeme ki legyen a vízből és úgy sasol.
Aztán elmondták a szabályokat és bementünk a vízbe.
Meglepetésemre(bár mondták) a gumiruha borzasztóan szorít. Ahogy kimegy belőle a levegő az egész rád cuppan, de nem is hogy cuppan, hanem olyan erősséggel szorít, mintha valaki túlpumpálta volna a vérnyomásmérőt az egész lábadon. Először nagyon kellemetlen volt, de aztán már meg is feledkeztem róla. Jobban izgatott az a két szürke uszonyos szépség a medencében.
Két idomár volt velünk, ők vezették le az egészet. Elmagyaráztak mindent, megmutatták hol a delfin füle, hogy van bajusza, hogy hogy tájékozódik, hogy hogy vesz levegőt, hogy hogy adja ki a hangokat. Na és persze a simogatás sem maradt el. A gondozó viszi oda a delfint hozzád, te pedig megsimogathatod, de a delfin félős, így ha nem vagy neki szimpi, akkor kis idő után elúszik. Persze hamar visszajön, de bizalmatlan. Velem szerencsére nagyon kedves volt így nyugodtan tudtam simizni. Annyira érdekes bőre van. A homloka nagyon kemény, a szájánál kicsit puhább. Nem tudom mihez hasonlítani az érintését. Valaki azt mondta, olyan mint egy gumilabda,de nem teljesen. Abban hasonlít a gumihoz, hogy kicsit tapad, de nem annyira, mint a gumi labda. A szájánál puhább a bőre, a kicsit puhább őszibarackhoz tudnám hasonlítani, de tény, hogy egyáltalán nem hasonlít semmilyen állat bőréhez sem. Nem laza, nem lifeg, nem tudod csak a bőrt megfogni. Olyan, mintha egy túlfújt bőrlabda, amiről azt mondanád, hogy most fog szétdurranni, annyira feszes.
Felejthetetlen élmény volt. Alig bírtam vele betelni. Az idomár még viccelődött is, hogy ha rajtam múlna, akkor estig elsimogatnám őket. ( számomra nagyon fura módon voltak olyanok, akik csak kétszer megsimogatták aztán elvették a kezüket, hogy ok, végeztem. Olyan volt, mintha nem is érdekelné őket annyira. A lányok tele voltak ékszerekkel, karkötőkkel, rágóztak, én meg még az órámat is levetettem, nehogy megsértsem őket. Fura...)
A simogatás után treníroztuk őket. Megmutatták, melyik kézjel mit jelent, így közelről láthattuk őket ugrani, szaltózni, integetni, beszélgetni, enni,...
Olyan jó volt!!!!
Kár, hogy egy képem sincs.
Volt egy profi fotós aki végig fényképezett és a végén meg lehetett venni a képet. Akartam venni képet, de mikor megtudtam, hogy 1 kép 10€, meggondoltam magam.
Egyrészt aránytalannak éreztem, másrészt meggyőztem magam, hogy nem a kép a fontos, hanem az élmény. Így csak az emlékeimben élnek a találkozás képei és azt sajnos nem tudom nektek megmutatni. De nem is a kép a lényeg, hanem az érzés és azt a képpel sem tudnám pótolni. Minden esetre ha van rá módotok, menjetek el ilyen programra. Nagy élmény.
Ezután bementem a cápa alagútba, majd megvacsoráztam. Ha már kifizettem a belépőt,akkor gondoltam megvárom az esti showkat, mert hogy a delfin és bálna showt pont nem láttam.
Így maradtam az esti előadásokig. A delfin show tetszett, de a bálna show jobb volt. Majd teszek fel képet és talán videót is tudok. A bálnák is irtó aranyosak voltak és meglepetésemre szinte az összes idomár nő volt. Nem tudom miért, de egy két kivétellel csak nők dolgoztak az állatokkal. Nagyon megható volt látni, hogy milyen bensőséges kapcsolata van egy egy idomárnak a delfinjével, bálnájával. Látni lehetett, még sok méter távolságból is, hogy állat és ember mennyire szereti egymást. Jó volt nézni őket.
Azok a hatalmas állatok akkorát csobbantak, mikor kiugrottak a vízből, hogy egy csomó víz kiment a medencéből.
A legjobb része az volt, hogy a medencének üveg volt a fala, így látni lehetett, ahogy a bálnák a víz alatt úsznak. Ez akkor volt a legjobb, mikor a gondozó a bálna hátán állt és úgy 'lovagolt' rajta, vagy mikor a bálna tolta őt a víz alatt végig a medence széle mentén.
Nagyon nagyon tetszett!
Igazi élmény volt.
Este csak éjfélre értem haza, mert az utolsó előadás 22.15kor kezdődött és csak 23.54kor indult haza vonatom. De még véletlenül sem bántam meg.
Tegnap a parton voltunk bulizni. Meglepő módon rengetegen voltak, de rájöttem, hogy az Electro zene nem áll épp a legközelebb hozzám. És főleg nem ez a hallgatóság. Jó ötlet lett volna éppenséggel, hogy a homokban van a buli, ha nem dobálja el mindenki a sörös dobozokat, csikkeket. Mert ha egy ilyen sörös dobozra csupasz lábbal rálép az ember, az fáj.
Szóval vissza kellett vennem a papucsomat, így meg egész este olyan voltam, mint a kiscica aki vízbe lépett. Folyton próbáltak kirázni a papucsomból a homokot, persze kevés sikerrel és a végére már herótom lett a homoktól. Hát ez van, nem sikerülhet minden buli jól...:D
Remélem mindenkivel minden rendben van.
Itt is Boldog Szülinapot Isti!
Millió pusza
L
2009. július 23., csütörtök
2009. július 16., csütörtök
Július 15.- Lövöldözős játék :D
Sziasztok!
Tegnap laza napom volt. Nem keltem korán, tollászkodtam, takarítgattam, nyugiban megreggeliztem, aztán lejöttem netezni.
Beszélgettem kicsit Nickyvel, aztán ő elment dolgozni.
A meleg miatt nem csaptam nagy evészetet ebéd címén.
Délután a strandra mentünk, ott voltunk egészen 8ig.
Aztán hazafelé jövet a német lányokkal elhatároztuk, hogy pizzát rendelünk és ping-pong-ozunk este. A koliban ugyanis van egy asztal és minden felszerelést is adnak.
Szóval ez volt a terv, aztán jött a két holland srác, hogy menjünk laser game-t játszani.
Ez egy olyasmi játék, mint a paint ball, csak nem talál el semmi. :D Van egy nagy pálya, itt egy két szintes, bunkerekre emlékeztető pálya volt. Minden féle fények, de alapvetően félhomály. Mindenkinek van egy játékpisztolya és egy ruhája. Egy piros fénycsík jelzi a lövés útját, így lehet célozni.
Ha eltalálnak, nem lőhetsz 10 másodpercig. Az a csapat nyer, aki többet talál és kevesebbszer kap találatot. Olyan mint egy számítógépes játék, csak élőben. Minden játékos, aki velünk együtt játszott, tök jó fej volt. Bár ellenséges csapatban voltunk, mégis jókat nevettünk együtt. Franciák, hollandok, németek, svájciak, magyarok, kicsik és nagyok - jól eljátszottunk. Ha mindenki hagyná, hogy kicsit a gyermeki énje is jelen legyen a hétköznapjaiban, lehet, hogy nem lenne ennyi stress, konfliktus, idegeskedés. Miért nem lehet az életet kicsit lazábban, játékosan, gyermekiebben felfogni. Sokkal jobban telik így. :D És még az agyvérzés veszélye is kisebb. :D Próbáljátok ki.
Nagyon jól éreztük magunkat. Mindenki teljesen leizzadt, mert bent nagyon meleg volt és még futkároztunk is. Úgy elszaladt az a kétszer 20 perc, mintha csak 5 lett volna.
Szóval nem bántuk meg, hogy elmentünk.
De azért a ping-pongos esténket is be kell majd pótolni. :)
Majdnem éjfél volt mire hazaértünk és akkor már mindenki csak egy jó zuhanyra és az ágyikójára vágyott.
Ma délelőtt összeírtam, mi az amit mindenképpen csinálni akarok/meg akarok nézni, amíg még itt vagyok. Delfin simogatás, csúszdapark, Óceánográfiai múzeum, Avignon, a Vasálarcos börtöne és esetleg Disney Land.
A szabad napjaimat az utóbbi időben pihenéssel töltöttem, de ha ezeket meg akarom csinálni/nézni, akkor kicsit aktivizálni kell majd magam. Na meg a többieket.
Sok pusszz
Tegnap laza napom volt. Nem keltem korán, tollászkodtam, takarítgattam, nyugiban megreggeliztem, aztán lejöttem netezni.
Beszélgettem kicsit Nickyvel, aztán ő elment dolgozni.
A meleg miatt nem csaptam nagy evészetet ebéd címén.
Délután a strandra mentünk, ott voltunk egészen 8ig.
Aztán hazafelé jövet a német lányokkal elhatároztuk, hogy pizzát rendelünk és ping-pong-ozunk este. A koliban ugyanis van egy asztal és minden felszerelést is adnak.
Szóval ez volt a terv, aztán jött a két holland srác, hogy menjünk laser game-t játszani.
Ez egy olyasmi játék, mint a paint ball, csak nem talál el semmi. :D Van egy nagy pálya, itt egy két szintes, bunkerekre emlékeztető pálya volt. Minden féle fények, de alapvetően félhomály. Mindenkinek van egy játékpisztolya és egy ruhája. Egy piros fénycsík jelzi a lövés útját, így lehet célozni.
Ha eltalálnak, nem lőhetsz 10 másodpercig. Az a csapat nyer, aki többet talál és kevesebbszer kap találatot. Olyan mint egy számítógépes játék, csak élőben. Minden játékos, aki velünk együtt játszott, tök jó fej volt. Bár ellenséges csapatban voltunk, mégis jókat nevettünk együtt. Franciák, hollandok, németek, svájciak, magyarok, kicsik és nagyok - jól eljátszottunk. Ha mindenki hagyná, hogy kicsit a gyermeki énje is jelen legyen a hétköznapjaiban, lehet, hogy nem lenne ennyi stress, konfliktus, idegeskedés. Miért nem lehet az életet kicsit lazábban, játékosan, gyermekiebben felfogni. Sokkal jobban telik így. :D És még az agyvérzés veszélye is kisebb. :D Próbáljátok ki.
Nagyon jól éreztük magunkat. Mindenki teljesen leizzadt, mert bent nagyon meleg volt és még futkároztunk is. Úgy elszaladt az a kétszer 20 perc, mintha csak 5 lett volna.
Szóval nem bántuk meg, hogy elmentünk.
De azért a ping-pongos esténket is be kell majd pótolni. :)
Majdnem éjfél volt mire hazaértünk és akkor már mindenki csak egy jó zuhanyra és az ágyikójára vágyott.
Ma délelőtt összeírtam, mi az amit mindenképpen csinálni akarok/meg akarok nézni, amíg még itt vagyok. Delfin simogatás, csúszdapark, Óceánográfiai múzeum, Avignon, a Vasálarcos börtöne és esetleg Disney Land.
A szabad napjaimat az utóbbi időben pihenéssel töltöttem, de ha ezeket meg akarom csinálni/nézni, akkor kicsit aktivizálni kell majd magam. Na meg a többieket.
Sok pusszz
2009. július 15., szerda
Július 14- Nemzeti ünnep
Halihó- halihó!
Krisztu, nagyon jók a képeid, most már csak fel kell töltened a régebbieket is, hogy megcsodálhassuk őket. ;)
Hát ha már Ti ilyen korán köszöntgettek, akkor én is csatlakozom.
Boldog Szülinapot Fekete Ádám! :D
Nos, nekem eseménydúsan telnek a napok. Tegnap nemzeti ünnep volt. Nap közben strandoltunk, este pedig mentünk a tűzijátékra. Hát, mit ne mondjak. Nem egy augusztus 20-ai Pesti...
Az egész zenére meg volt koreografálva. Ízlésesen, nem mindent egyszerre lőttek el, hanem az egész olyan elegáns volt. Nagyon tetszett.
A tengerről, kisebb-nagyobb hajókról lőttek, a hangszórók is a vízen voltak és az egész cannesi öböl telt volt emberekkel. Nagyon jól éreztük magunkat.
A fél órás tűzijáték után beültünk meginni egy koktélt.
Nagyon jót választottunk. Így jókat viccelődtünk, hülyültünk.
Jól telt az este.
Na megyek kicsit shoppingolni, mert nagyon jó leárazott cuccok vannak.
Pusszz mindenkinek
2009. július 13., hétfő
Július 11-13
Sziasztok!
Először is, mégegyszer Boldog Névnapot Nórinak!!! Puszi Neked!
És én is köszönöm a 11-ei SMS-t. Nagyon jól esett.
Az elmúlt napok eseménydúsan teltek.
Onnan kezdem, hogy tegnap előtt reggelin voltam és a reggeli végén már csak egy vendég maradt a teremben. Az, akinek Balázs volt a vezetékneve. Gondoltam megkérdezem, hogy vannak e magyar felmenői, mert hogy eddig csak németül hallottam beszélni. Erre kiderült, hogy folyékonyan beszél magyarul, és hogy még miindig gyakran jár haza.
Az édesapja 56-os magyarként ment ki németországba és ő már ott született német anyától.
De az apja fontosnak tartotta, hogy beszéljen magyarul, ezért sok időt töltött itthon gyerekként és rendesen megtanult magyarul.
Azóta sokat beszélgetünk. Nagyon képben van mindenféle magyar történéssel kapcsolatban. Politika, közélet, ilyesmik. Szóval jókat beszélgetünk. Járt már Tarjánban is. Azt mondja a szomszédjának valahol Tarján környékén van hólapátokkal foglalkozó cége. Valami Kaffenberg vagy ilyesmi neve van. Én nem ismerem, de nem is vagyok nagyon járatos hólapátok ügyében. :D Olyan jó magyarokkal találkozni itt.
A másik érdekes dolog, hogy ugyanezen a napon Nickyvel vacsorázni mentünk. Találtunk egy szimpatikus kis vendéglőt a bulizós negyed egy nyugisabb részén és ott ettünk egy menüt. Nagyon érdekes, hogy mellénk ült egy 3 nőből álló társaság, canadaiak. Rövid időn belül szóba elegyedtünk, és már a beszélgetés elején kiderült, hogy az egyikük magyar. A szülei 56os magyarok voltak és ő már ott született. :) Ismerős történet... A slusz poén az volt, mikor kiderült, hogy Egerből származnak. :D
Jót beszélgettünk, szinte egész este. Egy nap alatt ez volt a második alkalom, hogy magyarul beszéltem. Olyan jó volt. Tegnap is összefutottunk az utcán a magyar nővel. Akkor is nagyon megörültünk egymásnak. De csak pár szót váltottunk és siettett tovább.
Tegnap este Salsa órám volt.
Az egyik srác tud salsázni és kértem, hogy tanítson meg. Már vagy egy hete húzzuk, hogy mikor tudnánk összejönni és tegnap végre sikerült termet, zenét találni.
Úgyhogy nagyon rákaptam a salsa-ra. Ma lesz a második órám. :D
Kár, hogy a srác 14én elutazik, így kell találnom valaki mást, akit tud salsazni. :D
Most még gyorsan el kellene mennem kaját venni, mert holnap nemzeti ünnep lesz, így minden zárva. Szerencsére szabad napom lesz holnap, holnapután.
Este kezdődik a tüzijáték fesztivál. Már alig várom.
Nap közben meg Arthurral és a barátaival megyünk valahova, még nem tudjuk hova. Van kocsijuk, így lehet hogy valami meszebbi kirándulást is beiktatunk.
Millió puszi mindenkinek!
Lili
Először is, mégegyszer Boldog Névnapot Nórinak!!! Puszi Neked!
És én is köszönöm a 11-ei SMS-t. Nagyon jól esett.
Az elmúlt napok eseménydúsan teltek.
Onnan kezdem, hogy tegnap előtt reggelin voltam és a reggeli végén már csak egy vendég maradt a teremben. Az, akinek Balázs volt a vezetékneve. Gondoltam megkérdezem, hogy vannak e magyar felmenői, mert hogy eddig csak németül hallottam beszélni. Erre kiderült, hogy folyékonyan beszél magyarul, és hogy még miindig gyakran jár haza.
Az édesapja 56-os magyarként ment ki németországba és ő már ott született német anyától.
De az apja fontosnak tartotta, hogy beszéljen magyarul, ezért sok időt töltött itthon gyerekként és rendesen megtanult magyarul.
Azóta sokat beszélgetünk. Nagyon képben van mindenféle magyar történéssel kapcsolatban. Politika, közélet, ilyesmik. Szóval jókat beszélgetünk. Járt már Tarjánban is. Azt mondja a szomszédjának valahol Tarján környékén van hólapátokkal foglalkozó cége. Valami Kaffenberg vagy ilyesmi neve van. Én nem ismerem, de nem is vagyok nagyon járatos hólapátok ügyében. :D Olyan jó magyarokkal találkozni itt.
A másik érdekes dolog, hogy ugyanezen a napon Nickyvel vacsorázni mentünk. Találtunk egy szimpatikus kis vendéglőt a bulizós negyed egy nyugisabb részén és ott ettünk egy menüt. Nagyon érdekes, hogy mellénk ült egy 3 nőből álló társaság, canadaiak. Rövid időn belül szóba elegyedtünk, és már a beszélgetés elején kiderült, hogy az egyikük magyar. A szülei 56os magyarok voltak és ő már ott született. :) Ismerős történet... A slusz poén az volt, mikor kiderült, hogy Egerből származnak. :D
Jót beszélgettünk, szinte egész este. Egy nap alatt ez volt a második alkalom, hogy magyarul beszéltem. Olyan jó volt. Tegnap is összefutottunk az utcán a magyar nővel. Akkor is nagyon megörültünk egymásnak. De csak pár szót váltottunk és siettett tovább.
Tegnap este Salsa órám volt.
Az egyik srác tud salsázni és kértem, hogy tanítson meg. Már vagy egy hete húzzuk, hogy mikor tudnánk összejönni és tegnap végre sikerült termet, zenét találni.
Úgyhogy nagyon rákaptam a salsa-ra. Ma lesz a második órám. :D
Kár, hogy a srác 14én elutazik, így kell találnom valaki mást, akit tud salsazni. :D
Most még gyorsan el kellene mennem kaját venni, mert holnap nemzeti ünnep lesz, így minden zárva. Szerencsére szabad napom lesz holnap, holnapután.
Este kezdődik a tüzijáték fesztivál. Már alig várom.
Nap közben meg Arthurral és a barátaival megyünk valahova, még nem tudjuk hova. Van kocsijuk, így lehet hogy valami meszebbi kirándulást is beiktatunk.
Millió puszi mindenkinek!
Lili
2009. július 10., péntek
Július 9- esti műszak
Hali!
Tegnap tök jó műszakunk volt. Célinnel dolgoztam, aki most jött vissza Párizsból a barátjától. Így jó kedve volt és jót tudtunk beszélgetni. Munka nem volt sok, úgy általában véve is pangás van főszezonhoz képest.
Nem mintha bánnám, mert így sokkal nyugisabb az esti műszak, de néha azért már uncsi.
Kértem, hogy ajánljon éttermet, hogy hol tudunk egy jót enni. Én meg akarom kóstolni a csigát is, de csak olyan étteremben, ahol tényleg értenek hozzá. Nem akarom elveszteni a kedvemet.
Szóval most már tudok pár jó éttermet, csak az apropót kell megtalálni, hogy elmenjünk.
Néhány nagyon pozitív élményem is volt.
Az egyik például munkában az volt, hogy egy párizsi hapsi, a hotel törzsvendége, megdicsért, hogy mennyire jól beszélek franciául. És mondta Célinnek, hogy a többiek emlékezete szerint nem beszéltek ilyen jól. (mármint a régebbi és a mostani gyakornokok).
Ezt tényleg elismerésnek veszem, mert ha egy anyanyelvű, elfogulatlan ember (szinte ismeretlenül) ezt mondja, akkor feltételezem tényleg így gondolja. :D
Szóval jól esett. Az ilyen visszajelzések megerősítik bennem, hogy a sok próbálkozás, tanulás, erőfeszítés nem volt hiábavaló.
Tény, hogy a hotelben most már rengeteg féle munkát bíznak rám. Olyanokat is, amihez elég jól kell beszélni a nyelvet, mert különben nagy galibát okozhat az ember. Szerencsére ilyen téren még sosem volt gondom.
Azért mondjuk néha berezelek, mikor valami fontos feladatok kapok és hirtelen azt érzem, hogy ezt nem tudom elmondani. Aztán persze csak össze kell kicsit szedni a gondolataimat.
A másik, ami kicsit viccesebb, de szintén pozitív élmény volt tegnap, hogy a helyiek meglepődnek, hogy milyen barna vagyok....:D Egy srác tegnap megkérdezte, hogy én télen is ilyen barna vagyok e. :D
Tény, hogy jó szinem van, de szerintem azért még annyira nem durva.
Ma is estés vagyok. Egész hónapra estére osztottak be, kivéve a hétvégéket. Lehet, hogy Nickyvel majd cserélünk néhány napot, mert ő meg megkapott minden reggelt. (és ő utálja a reggeleket)
Egyébként a reggeli műszak sokkal pörgősebb, munkásabb.
De kicsit majd kiegyenlítjük. Nem értem, hogy miért ilyen lett a beosztás.
Na mindegy.
Mill pusszz mindenkinek!
Tegnap tök jó műszakunk volt. Célinnel dolgoztam, aki most jött vissza Párizsból a barátjától. Így jó kedve volt és jót tudtunk beszélgetni. Munka nem volt sok, úgy általában véve is pangás van főszezonhoz képest.
Nem mintha bánnám, mert így sokkal nyugisabb az esti műszak, de néha azért már uncsi.
Kértem, hogy ajánljon éttermet, hogy hol tudunk egy jót enni. Én meg akarom kóstolni a csigát is, de csak olyan étteremben, ahol tényleg értenek hozzá. Nem akarom elveszteni a kedvemet.
Szóval most már tudok pár jó éttermet, csak az apropót kell megtalálni, hogy elmenjünk.
Néhány nagyon pozitív élményem is volt.
Az egyik például munkában az volt, hogy egy párizsi hapsi, a hotel törzsvendége, megdicsért, hogy mennyire jól beszélek franciául. És mondta Célinnek, hogy a többiek emlékezete szerint nem beszéltek ilyen jól. (mármint a régebbi és a mostani gyakornokok).
Ezt tényleg elismerésnek veszem, mert ha egy anyanyelvű, elfogulatlan ember (szinte ismeretlenül) ezt mondja, akkor feltételezem tényleg így gondolja. :D
Szóval jól esett. Az ilyen visszajelzések megerősítik bennem, hogy a sok próbálkozás, tanulás, erőfeszítés nem volt hiábavaló.
Tény, hogy a hotelben most már rengeteg féle munkát bíznak rám. Olyanokat is, amihez elég jól kell beszélni a nyelvet, mert különben nagy galibát okozhat az ember. Szerencsére ilyen téren még sosem volt gondom.
Azért mondjuk néha berezelek, mikor valami fontos feladatok kapok és hirtelen azt érzem, hogy ezt nem tudom elmondani. Aztán persze csak össze kell kicsit szedni a gondolataimat.
A másik, ami kicsit viccesebb, de szintén pozitív élmény volt tegnap, hogy a helyiek meglepődnek, hogy milyen barna vagyok....:D Egy srác tegnap megkérdezte, hogy én télen is ilyen barna vagyok e. :D
Tény, hogy jó szinem van, de szerintem azért még annyira nem durva.
Ma is estés vagyok. Egész hónapra estére osztottak be, kivéve a hétvégéket. Lehet, hogy Nickyvel majd cserélünk néhány napot, mert ő meg megkapott minden reggelt. (és ő utálja a reggeleket)
Egyébként a reggeli műszak sokkal pörgősebb, munkásabb.
De kicsit majd kiegyenlítjük. Nem értem, hogy miért ilyen lett a beosztás.
Na mindegy.
Mill pusszz mindenkinek!
2009. július 9., csütörtök
Ma 10ig dolgozom
Hahó!
Ma 2re megyek dolgozni, tehát 10kor végzek. Ha esetleg még belépek a gépbe,akkor az ez után lesz.
Strandoljatok sokat, élvezzétek a nyarat!
Puszi
Ma 2re megyek dolgozni, tehát 10kor végzek. Ha esetleg még belépek a gépbe,akkor az ez után lesz.
Strandoljatok sokat, élvezzétek a nyarat!
Puszi
2009. július 8., szerda
Nizzai szabad nap
Sziasztok!
Ma és tegnap szabad napom volt.
Tegnap Nizzában voltunk strandon az egyik német lánnyal meg Zsófival.
Cannesal ellentétben ott nagy szél volt és a tengeren hatalmas hullámok voltak.
A tenger sokkal szebb ott, mint itt. Igazi azúr színű. És a fehér hullámokkal tényleg csoda szép volt. A part ott kavicsos, ettől szebb a tenger, viszont feküdni rajta borzalmas.
Azért így is tudtunk aludni egy cseppet mind a 3an. :)
Zsófinak korábban el kellett így Anne-val kettesben néztük meg a várost.
Időben hazaértünk így még volt erőm Nickyvel elmenni egy esti sétára. És miután egész nap majd meg sültem, az esti szellő kifejezetten jól esett.
Ma nagyon könnyű napom volt. Fél 1 felé keltem, pakolgattam, takarítottam, olvastam. Nem nagyon volt kedvem kimenni bárhova is, olyan meleg volt. Este 6 volt, mire kimerészkedtem. Akkor volt viszonylag elviselhető a meleg.
Ma kezdődtek a nyári leárazások. Az egész város felbojdult. Tömegek tolongtak minden üzletben és az utcákon. A boltok estig nyitva voltak, mert a meleg miatt mindenki estére halasztotta a vásárlását.
Holnap csak estére megyek, így még délelőtt lesz egy kis szabad időm. Még nem tudom, mit fogok csinálni. Lehet, hogy elmegyek az egyik itteni múzeumba. Okosan akarom kihasználni az időmet.
Na most megyek.
Pusszanat mindenkinek!
2009. július 6., hétfő
Strand felfedezés a riviérán
Sziasztok!
Boldog névnapot a Csabáknak!
Külön puszi Apának!
Megint eltelt egy hét és végre élvezhetem a 2 szabadnapomat.
Más csak másfél hónapom van, így nem tétlenkedhetem.
Holnap Nizzába megyek strandra Anne-al a német lánnyal meg Zsófi vár majd minket.
Szerdán lehet hogy delfin showra megyünk este. :) Meg egy csúszda park is van a közelben, azt is meg akarom látogatni.
Ma munka után strandoltunk itt Cannesban. Egész jó volt, csak majd meg sültünk. Van egy kis szikla sziget az öbölben, oda úsztunk ki és kimásztunk. Figyeltük a halakat a zátony körül. Tök jó volt. Sokat nevettünk.
A munka kicsit uncsi volt. Már túl sokan vagyunk és nincs elég munka. Így lassabban megy az idő, de több figyelem jut egy vendégre.
Nem tudni miért, de a hotel nincs nagyon tele egész júliusban. Kevés a vendég. Nekünk ez nem jelent semmit, mi vagyunk a legolcsóbb munkaerő így biztos helyünk van.
De szegény szobalányok kevesebb munkát kapnak és mivel ők külsős szerződéssel dolgoznak, van aki a hónap hátralévő részében már nem kap munkát...
Ma végre megittam az itteni első jeges kávémat. Elég fincsi volt, de azért nem olyan jó, mint a Freiben. És persze kb 10szer olyan drága...
De persze nem hasonlítható össze az érzés, hogy Cannes főterén vagy Tarjánban issza az ember.
Valamelyik nap elmentünk az egyik kollégánnkal is meginni egy koktélt. Vicces volt, mert a főnökünk, de jól sikerült az este.
Kezdek rájönni, hogy mindenkit meg lehet szeretni, csak meg kell ismerni és el kell fogadni a hülyeségeit.
Ez egy nagyon hasznos tapasztalat munkakapcsolatok esetében de az élet más részén is.
Csak azt nehéz megtartai, hogy az ember nyitott maradjon, bármi történik és ne adja fel a megismerési vágyát az első félreértések ellenére sem.
Főleg nekem kell ezt észben tartanom, mert az első megérzéseim általában rosszak.
Pl, nem gondoltam volna, hogy Anne.al jól ki fogok jönni és mégis.
Tök aranyos lány.
A recepciósok meg megint külön lapra tartoznak. Mindenki más én mindegyikük más fajta munkát vár el. Nekünk pedig mindenkinek meg kell felelni.
Eddig egész jól megy. :)
Na most már ideje aludnom.
Sok pussz mindenkinek!
Boldog névnapot a Csabáknak!
Külön puszi Apának!
Megint eltelt egy hét és végre élvezhetem a 2 szabadnapomat.
Más csak másfél hónapom van, így nem tétlenkedhetem.
Holnap Nizzába megyek strandra Anne-al a német lánnyal meg Zsófi vár majd minket.
Szerdán lehet hogy delfin showra megyünk este. :) Meg egy csúszda park is van a közelben, azt is meg akarom látogatni.
Ma munka után strandoltunk itt Cannesban. Egész jó volt, csak majd meg sültünk. Van egy kis szikla sziget az öbölben, oda úsztunk ki és kimásztunk. Figyeltük a halakat a zátony körül. Tök jó volt. Sokat nevettünk.
A munka kicsit uncsi volt. Már túl sokan vagyunk és nincs elég munka. Így lassabban megy az idő, de több figyelem jut egy vendégre.
Nem tudni miért, de a hotel nincs nagyon tele egész júliusban. Kevés a vendég. Nekünk ez nem jelent semmit, mi vagyunk a legolcsóbb munkaerő így biztos helyünk van.
De szegény szobalányok kevesebb munkát kapnak és mivel ők külsős szerződéssel dolgoznak, van aki a hónap hátralévő részében már nem kap munkát...
Ma végre megittam az itteni első jeges kávémat. Elég fincsi volt, de azért nem olyan jó, mint a Freiben. És persze kb 10szer olyan drága...
De persze nem hasonlítható össze az érzés, hogy Cannes főterén vagy Tarjánban issza az ember.
Valamelyik nap elmentünk az egyik kollégánnkal is meginni egy koktélt. Vicces volt, mert a főnökünk, de jól sikerült az este.
Kezdek rájönni, hogy mindenkit meg lehet szeretni, csak meg kell ismerni és el kell fogadni a hülyeségeit.
Ez egy nagyon hasznos tapasztalat munkakapcsolatok esetében de az élet más részén is.
Csak azt nehéz megtartai, hogy az ember nyitott maradjon, bármi történik és ne adja fel a megismerési vágyát az első félreértések ellenére sem.
Főleg nekem kell ezt észben tartanom, mert az első megérzéseim általában rosszak.
Pl, nem gondoltam volna, hogy Anne.al jól ki fogok jönni és mégis.
Tök aranyos lány.
A recepciósok meg megint külön lapra tartoznak. Mindenki más én mindegyikük más fajta munkát vár el. Nekünk pedig mindenkinek meg kell felelni.
Eddig egész jól megy. :)
Na most már ideje aludnom.
Sok pussz mindenkinek!
2009. július 3., péntek
Az utóbbi napok eseményei
Halihó!
Elnézést, hogy az utóbbi hétben nem jelentkeztem. Zajlott az élet.
Munka, strandolás, bulizás, kirándulás, minden volt.
Először is, miután visszajöttem Nickyvel igyekeztünk bepótolni a külön töltött időt. Sokat beszélgettünk, strandra jártunk együtt. A munka is tök jól telt. Mindketten átkerültünk a recepcióra, mert elsején két másik gyakornok lány érkezett.
Képzeljétek, van saját fakkunk. :) Ez tényleg nagy szónak számít, mert amúgy a recepció nagyon zsúfolt, de kaptunk egy fiókot, amiben a mi dolgaink vannak. Nem személyes tárgyak természetesen, hanem munka.
Tök jó érzés volt.
A tegnapi nap például nagyon jól telt. Estére mentem, délután 2re. A kora délután gyorsan eltelt. Jött Deni, az ezermesterünk, akivel rengeteget hülyültünk. Hajgumi csatát kezdtünk, de nem volt épp kiegyensúlyozott a küzdelem. Neki vonalzója is volt és így pontosakat és erőseket tudott lőni. Az egész recepciót elborították a hajgumik. :D Aztán Céline( a munkatársam) fiókjában kezdett el turkálni, ami tele volt játékokkal. Persze mindet kipróbáltuk. A legjobban a buborékfújást élveztük. Aztán persze kombináltunk és Deni gumival lelőtte a buborékokat....
Idő közben megérkezett Nicky és Marina(a német lány), mert bár ők nem dolgoztak, nem tudtak mit csinálni magukkal és bejöttek a hotelba... Szerencsére nem volt munka így egész este beszélgettünk, aztán hoztak pizzát és együtt vacsiztunk. Segítettek is, így az a kis munka amit csinálni kellett még kevesebb lett. :D Jó volt a hangulat.
Az utóbbi napokban pedig kirándultunk. Juan les pin, Villefranche sur mer, Monaco, St. Marguerite sziget, St. Tropez.
Gyönyörű helyeken jártunk és nagyon jól éreztük magunkat. Bár az idő néha kiszúrt velünk azért nem panaszkodhatunk. Sikerült jó barnára lesülnünk. :D
Most igyekszem kicsit kipihenni magam, mert megint kezd beindulni az élet. Most rengeteg történés lesz a városban és a környéken. Jazz koncertek, komoly zenei koncertek, parti bulik a homokban és még egy csomó más jó program. Rá kell pihenni.
Ezt a maradék másfél hónapot jól ki akarom élvezni.
Na pusszantás mindenkinek!
Love
L
Elnézést, hogy az utóbbi hétben nem jelentkeztem. Zajlott az élet.
Munka, strandolás, bulizás, kirándulás, minden volt.
Először is, miután visszajöttem Nickyvel igyekeztünk bepótolni a külön töltött időt. Sokat beszélgettünk, strandra jártunk együtt. A munka is tök jól telt. Mindketten átkerültünk a recepcióra, mert elsején két másik gyakornok lány érkezett.
Képzeljétek, van saját fakkunk. :) Ez tényleg nagy szónak számít, mert amúgy a recepció nagyon zsúfolt, de kaptunk egy fiókot, amiben a mi dolgaink vannak. Nem személyes tárgyak természetesen, hanem munka.
Tök jó érzés volt.
A tegnapi nap például nagyon jól telt. Estére mentem, délután 2re. A kora délután gyorsan eltelt. Jött Deni, az ezermesterünk, akivel rengeteget hülyültünk. Hajgumi csatát kezdtünk, de nem volt épp kiegyensúlyozott a küzdelem. Neki vonalzója is volt és így pontosakat és erőseket tudott lőni. Az egész recepciót elborították a hajgumik. :D Aztán Céline( a munkatársam) fiókjában kezdett el turkálni, ami tele volt játékokkal. Persze mindet kipróbáltuk. A legjobban a buborékfújást élveztük. Aztán persze kombináltunk és Deni gumival lelőtte a buborékokat....
Idő közben megérkezett Nicky és Marina(a német lány), mert bár ők nem dolgoztak, nem tudtak mit csinálni magukkal és bejöttek a hotelba... Szerencsére nem volt munka így egész este beszélgettünk, aztán hoztak pizzát és együtt vacsiztunk. Segítettek is, így az a kis munka amit csinálni kellett még kevesebb lett. :D Jó volt a hangulat.
Az utóbbi napokban pedig kirándultunk. Juan les pin, Villefranche sur mer, Monaco, St. Marguerite sziget, St. Tropez.
Gyönyörű helyeken jártunk és nagyon jól éreztük magunkat. Bár az idő néha kiszúrt velünk azért nem panaszkodhatunk. Sikerült jó barnára lesülnünk. :D
Most igyekszem kicsit kipihenni magam, mert megint kezd beindulni az élet. Most rengeteg történés lesz a városban és a környéken. Jazz koncertek, komoly zenei koncertek, parti bulik a homokban és még egy csomó más jó program. Rá kell pihenni.
Ezt a maradék másfél hónapot jól ki akarom élvezni.
Na pusszantás mindenkinek!
Love
L
2009. június 24., szerda
Szent Iván napján
Boldog Névnapot Ivul!
Ma olyan csokira barnultam a parton, hogy még a helyiek is elcsodálkoznak rajtam. :D
Elaludtam és most egy kicsit vicces, mert az arcom egyik fele barnább, mint másik. :D
Remélem holnap a munka közti szünetben össze tudom barnítani. :D
Pusszzz
Ma olyan csokira barnultam a parton, hogy még a helyiek is elcsodálkoznak rajtam. :D
Elaludtam és most egy kicsit vicces, mert az arcom egyik fele barnább, mint másik. :D
Remélem holnap a munka közti szünetben össze tudom barnítani. :D
Pusszzz
2009. június 22., hétfő
Június 22.
Sziasztok!
Mióta itt vagyok kicsit lelassítottam.
Többet alszok, pihenek, stb. Kicsit kimerültem az utóbbi időben.
De most márezdek helye rázódni.
Tegnap megérkeztek Nicky szülei. Aranyosak. Bár még közös programot nem tudtunk szervezni, remélem olyan is lesz.
A német lány elégfura. Megpróbálok mindent arra a számlára írni, hogy csak 17 éves, de van amit nem tudok hova tenni.
Nagyon fura dolgai vannak. Például ebédnél tegnap mondtam neki, hogynyugodtan egyen, én is jövök mindjárt, de nem nyúlt a szendvicséhez, amíg le nem ültem. Akkor jó étvágyat kívántam, amire semmi válasz nem érkzett. Én lenyeltem, de akkor jöttek a kollégák, többek között a feletteseink és ők is jóétvégyat kívántak. Marina erre sem reagált, így mikor kettesben maradtunk azért elmondtam neki, hogy illik legalább annyit visszamakogni, hogy köszönöm.
Elég válogatós lány.Mindenre fintorog, ami nem kenyér, pizza, szalámi vagy hamburger.
Adtam neki is túró rudit. A többieknek nagyon ízlett, ő mg kiköpe.A túró rudimat!
De nem csak úgy egyszerűen, hogy köszönöm, de nem ízlik, hanem nagy fintorogva kifordul aszájból, hogy ez milyen rossz....
Szóval kicsit elásta magát nálam,de türelmes voltam.
Egész nap tanítgattam, mutattam, mit hogy kell csinálni, de nem egyszerű vele dolgozni.
Marina csak a reggelinél dolgozik, így a recepción nem tudják, milyen.
Mikor Nicky mesélte a recepción, hogy kicsit én is ki vagyok tőle, a lányok alig hitték el. Tudják, hogy birkatürelmű vagyok és hogy mindenkivel kijövök.
Hát ez van. Remélem azért javul majd a helyzet.
Ma itt is esett az eső, megnyugtatok mindenkit. De már elállt. :) És nap közben mindig meleg van. :D
Holnap szabad vagyok, kicsi kifekszem már a napra, mert kifakultam. Persze az ittheniekhez képest.
Na puszilok mindenkit!
Cupp
Lili
Mióta itt vagyok kicsit lelassítottam.
Többet alszok, pihenek, stb. Kicsit kimerültem az utóbbi időben.
De most márezdek helye rázódni.
Tegnap megérkeztek Nicky szülei. Aranyosak. Bár még közös programot nem tudtunk szervezni, remélem olyan is lesz.
A német lány elégfura. Megpróbálok mindent arra a számlára írni, hogy csak 17 éves, de van amit nem tudok hova tenni.
Nagyon fura dolgai vannak. Például ebédnél tegnap mondtam neki, hogynyugodtan egyen, én is jövök mindjárt, de nem nyúlt a szendvicséhez, amíg le nem ültem. Akkor jó étvágyat kívántam, amire semmi válasz nem érkzett. Én lenyeltem, de akkor jöttek a kollégák, többek között a feletteseink és ők is jóétvégyat kívántak. Marina erre sem reagált, így mikor kettesben maradtunk azért elmondtam neki, hogy illik legalább annyit visszamakogni, hogy köszönöm.
Elég válogatós lány.Mindenre fintorog, ami nem kenyér, pizza, szalámi vagy hamburger.
Adtam neki is túró rudit. A többieknek nagyon ízlett, ő mg kiköpe.A túró rudimat!
De nem csak úgy egyszerűen, hogy köszönöm, de nem ízlik, hanem nagy fintorogva kifordul aszájból, hogy ez milyen rossz....
Szóval kicsit elásta magát nálam,de türelmes voltam.
Egész nap tanítgattam, mutattam, mit hogy kell csinálni, de nem egyszerű vele dolgozni.
Marina csak a reggelinél dolgozik, így a recepción nem tudják, milyen.
Mikor Nicky mesélte a recepción, hogy kicsit én is ki vagyok tőle, a lányok alig hitték el. Tudják, hogy birkatürelmű vagyok és hogy mindenkivel kijövök.
Hát ez van. Remélem azért javul majd a helyzet.
Ma itt is esett az eső, megnyugtatok mindenkit. De már elállt. :) És nap közben mindig meleg van. :D
Holnap szabad vagyok, kicsi kifekszem már a napra, mert kifakultam. Persze az ittheniekhez képest.
Na puszilok mindenkit!
Cupp
Lili
2009. június 19., péntek
Újra Cannesban
Sziasztok!
Szerencsésen megérkeztem Cannesba. Újra.
Nagyon szép 3 napot töltöttem otthon. Köszönöm mindenkinek, aki része volt!
Igazán sikerült feltöltődnöm erre a maradék 2 hónapra.
Nagyon jól sikerült a szülinapom és a másik két nap is.
Bár aludni otthon sem sikerült sokat...:)
Mama! Jobbulást!
Apa! Vigyázz magadra és próbálj kicsit pozitívabban gondolkodni!
Lehet, hogy mégis ki kellett volna jönnöd egy kis cannesi feelingre. Várlak bármikor.
Puszillak titeket!
Love
Szerencsésen megérkeztem Cannesba. Újra.
Nagyon szép 3 napot töltöttem otthon. Köszönöm mindenkinek, aki része volt!
Igazán sikerült feltöltődnöm erre a maradék 2 hónapra.
Nagyon jól sikerült a szülinapom és a másik két nap is.
Bár aludni otthon sem sikerült sokat...:)
Mama! Jobbulást!
Apa! Vigyázz magadra és próbálj kicsit pozitívabban gondolkodni!
Lehet, hogy mégis ki kellett volna jönnöd egy kis cannesi feelingre. Várlak bármikor.
Puszillak titeket!
Love
2009. június 10., szerda
juniusi jegy mizeria
Hali!
Anya,Apa!
Gondolom sejtitek, hogy megint lejart az internet jegyem...
Nincs szerencsem, akàr hogyan probalkozom.
Ez van.
Holnapra megprobalom elrendezni a dolgot.
Olyan 10 felé mar szerintem bent leszek.
Mill pussz
Anya,Apa!
Gondolom sejtitek, hogy megint lejart az internet jegyem...
Nincs szerencsem, akàr hogyan probalkozom.
Ez van.
Holnapra megprobalom elrendezni a dolgot.
Olyan 10 felé mar szerintem bent leszek.
Mill pussz
2009. június 8., hétfő
Költözés
Hali!
Ma villám gyorsasággal elköltöztem.
Holnap már az új szobámban alszom.
Ma még nosztalgiából a régiben.
Ez a szoba sokkal nyugisabb, tágasabb. És senki nem törődik azzal, ki jö hozzám. Így nyugodtan fogadhatok vendégeket.
Van egy kis teraszom is, ahova 2 ember kényelmesen ki tud ülni.
Szerintem szeretni fogom.
Az egész napom ezzel telt, csak este mentem el futni. De az jól esett.
Mill pusszz
L
2009. június 6., szombat
Június 6.
Hali!
Visszafelé haladok az időben, igy a tegnappal kezdem.
Bulizni voltunk és nagyon jól sikerült. Bár a lábunkat lejártuk a magas sarkúban, hogy elmenjünk megnézni egy bárt és jól feltörte a cipő a lábam, nagyon jól éreztük magunkat.
Az este csúcs poénja a hazafelé vezető úton volt. Nickyvel már nagyon fájt a lábunk és láttuk, hogy egy másik fiú a hátán visz egy lányt. Erre Nicky rögtön felpattant Arthur hátára, hogy akkor vigye őt. A gond csak az volt, hogy Arthur nem volt épp abban az álapotban, hogy ezt meg tudja valósítani ezért először hátra billentek(ekkor azt hittem, hogy hanyatt esnek) de ezt még meg tudta fogni Arthur. Ez után viszont előre dőltek és ott már nem volt mese. Borult mindkettő, mint valami torony. Persze mindketten fejjel előre a betonra. Először nagyon megijedtem ,hogy valami komoly bajuk lesz, de szerencsére megúszták jó nagy horzsolásokkal.
Véreztek és röhögtek egymáson. Alig tudtam őket hazaterelgetni. Persze aztán itthon hajnak negyed 4kor még leápoltam mindkettő sebét, mert az őrült hollandok eljöttek otthonról minden első segély cucc nélkül. Mivel nálam egy kisebb patika van (nagyon hasznos Apa, köszi) nem okozott gondot néhány horzsolás lefertőtlenítése.
A legviccesebb rész persze reggel jött munkában.
Amúgy nekem komoly 2 órát sikerült aludnom, de egész nap úgy pörögtem munkában, hogy még csak nem is ásítottam egyszer sem. És semmilyen koffeines italt nem ittam. Ezzel még magamat is megleptem, de jobb volt így.
Szóval már előre röhögtem, mikor még nicky meg sem érkezett a hotelba. De mikor megjött, már mindketten pusztultunk a nevetéstől. Persze mindenki kérdezgette, hogy mit történt, azt hitték valaki megverte... A főnök még a patikába is elment neki valami homeopátiás cuccot venni. Annyit nevettünk!
Teljenen őrült ez a két holland így mikor velük megyünk valahova nem csak magamra, de rájuk is kell vigyáznom.
De nagyon jól szórakozunk így.
Nézzétek a képeket!
Amúgy minden ok. Meleg van, barnulok, dolgozom.
Nagyon kedves vendégeink voltak mostanában. Ma 20 € borravalót kaptam az ír nénikéinktől. Tündériek voltak. Nagyon csíptem őket.
Olyan jó, hogy ilyen sok jó embert ismerek meg. Bebizonyosodik számomra, hogy a világon nem csak rossz emberek élnek, mint ahogyan az mindenhonnan ömlik az emberre.
Én most pont az ellenkezőjét tapasztalom. Nem nézek tévét egyáltalán, rádióban sem hallgatok híreket, így szinte semmi negatív info nem jut el hozzám, csak a kedves emberek.
Ez nagyon jót tesz a lelki világomnak.
Csak aztán ne lepődjetek meg, ha fogalmam sem lesz dolgokról, ami a világban történik, mert lényegében fél év történéseiről maradok le. Nem mintha hiányozna az a sok rossz.
Nickyvel vitattuk ma,hogy miért csak a rossz dolgok kerülnek be a hírekbe. Az emberek miért nem kíváncsiak a pozitív történésekre? És miért jó nekik az, ha belemélyednek a negatívakba. Ne nézzetek annyi híreket! Szeressétek egymást!
Na most már mennem kell. Nicky tegnap találkozott egy néger sráccal a discoban és megbeszélték, hogy ma visszamegyünk. Szóval nemsokára indulunk.
Mill pusszz
Köszönöm!
Valamelyik nap elgondolkodtam.
Éppen ebédeltünk a szobalányokkal. A lányok beszélgettek, de én nem szóltam. Egészen máshol jártam gondolatban.
A szobalányok egyszerű emberek. Sokuk még az általános iskolát sem végezte el szerintem. De mivel sok időt töltöttünk együtt, ismerem őket, egyte jobban szeretem is őket. Tudom, kinek mi a kis hülyesége, heppje, és elfogadom őket.
Szóval csak ültem és felismertem, mennyire szerencsés vagyok.
Szerencsés vagyok, hogy azok a szüleim, akik. Két csodálatos ember.Mennyi mindent tettek értem úgy,hogy sosem kértem, és talán soha nem is köszöntem meg.
Most kezdem érteni, mennyi mindent kaptam, kapok Töletek.
Hogy mennyi mindent köszönhetek Nektek. Azt, hogy olyan ember vagyok,amilyen.
Köszönöm, hogy ilyennek neveltetek. Hogy lehetőséget adtatok, hogy az legyek, aki vagyok.
Hogy mindenben támogattok, hogy segítetek.
Most kezdem csak érteni, mennyi és milyen értékes dolgokra tanítottatok.
Szerencsés vagyok, hogy olyan gyerekkorom volt, amilyen.
Szánalmasnak tartom magam, hogy megköszönöm, mert amit tettetek, azt nem lehet megköszönni. Túl sok ahhoz. És talán nem is csak Nektek kellene megköszönnöm, hanem mindenki másnak is a családomban és talán a sorsnak is, hogy mindezt ajándékba kaptam.
Ez az a kincs, amit soha senki nem vehet el tölem. Olyan kincs,amit nem lehet megszerezni vagy megvenni, csak ajándékba lehet kapni az élettől.
És nekem nagy kincsem van.
Ti.
Köszönöm!
Éppen ebédeltünk a szobalányokkal. A lányok beszélgettek, de én nem szóltam. Egészen máshol jártam gondolatban.
A szobalányok egyszerű emberek. Sokuk még az általános iskolát sem végezte el szerintem. De mivel sok időt töltöttünk együtt, ismerem őket, egyte jobban szeretem is őket. Tudom, kinek mi a kis hülyesége, heppje, és elfogadom őket.
Szóval csak ültem és felismertem, mennyire szerencsés vagyok.
Szerencsés vagyok, hogy azok a szüleim, akik. Két csodálatos ember.Mennyi mindent tettek értem úgy,hogy sosem kértem, és talán soha nem is köszöntem meg.
Most kezdem érteni, mennyi mindent kaptam, kapok Töletek.
Hogy mennyi mindent köszönhetek Nektek. Azt, hogy olyan ember vagyok,amilyen.
Köszönöm, hogy ilyennek neveltetek. Hogy lehetőséget adtatok, hogy az legyek, aki vagyok.
Hogy mindenben támogattok, hogy segítetek.
Most kezdem csak érteni, mennyi és milyen értékes dolgokra tanítottatok.
Szerencsés vagyok, hogy olyan gyerekkorom volt, amilyen.
Szánalmasnak tartom magam, hogy megköszönöm, mert amit tettetek, azt nem lehet megköszönni. Túl sok ahhoz. És talán nem is csak Nektek kellene megköszönnöm, hanem mindenki másnak is a családomban és talán a sorsnak is, hogy mindezt ajándékba kaptam.
Ez az a kincs, amit soha senki nem vehet el tölem. Olyan kincs,amit nem lehet megszerezni vagy megvenni, csak ajándékba lehet kapni az élettől.
És nekem nagy kincsem van.
Ti.
Köszönöm!
2009. június 4., csütörtök
Készülődöm
Hali!
Tudom, hanyagolom a blogot, sorry!
Nagyon boldog vagyok mostanában. :D
Munkában is egyre több időt töltök recepción, a társaság szuper, jókat hülyülünk, Nickyvel heti 4-5ször járunk futni, péntekente buli. Találtunk egy rtó jó üzletet. (a képen). Cak ámuldoztunk, mennyi szuper dolog van benne. Onnan fogjuk berendezni a hotelünket...:D 'CB Hotels'
Nap közben strandolunk mert kánikula van, dög meleg, este szoknyában lehet sétálni.
Sosem fázom, végre, ezt is megéltem..
Kicsit kezd lemerülni az aksim, mert napi 4-5 órát alszom. Sajnálom rá az időt. Jobb dolgom is akad, pedig a haza utazásra rá kéne pihennem. Nem sok időm lesz otthon. Kevesebb,mint szeretném. De legalább lesz.
A bőröndömet már elkezdtem bepakolni. Ez is mutatja, mennyire mennék már. Ma reggel történt. Nem bírtam magammal, el kellett kezdenem pakolni. Így az az érzésem, hogy már csak pár nap és indulok.
És így is van. Már csak 10.
BOLDOG 22.SZÜLINAPOT ETTERKE! Este koccintok az egészségedre.
Millió puszi és ölelés!
Angyalkás álmokat Nektek!
L
2009. június 2., kedd
Villák a szabadnapomon
Sziasztok!
Ma és tegnap szabad napos voltam. Tegnap Arthurral mentünk kirándulni, mert az ünnep miatt neki sem kellett dolgoznia. Saint Jean Cap Ferrat-ra mentünk, egy félszigetre Nizza és Monaco között.
Két villát néztünk meg. Az egyik egy görög stílusú, a másikban inkább a kert volt az érdekes.
Mindkettő gyönyörű volt. Kocsival mentünk (Arthur azzal jött Hollandiából) így sokban lerövidítettük az utat. Az autópálya számomra meglepő módon olcsó.
Olyan 2-3 € Cannes és Nizza között.
Jól éreztük magunkat, bár nem volt valami fényes az idő. A második villa csodaszép kertjét szakadó esőben néztük végig. De szerencsére meleg nyári zivatar volt, így nem fáztunk. Vicces volt.
Tény, hogy nem szokványos módon néztük végig a kertet. De tetszett.
Hazafelé jövet pedig találtunk egy szuper kilátót ahonnan Egész Nizzára ráláttunk. Egy kastélyhoz akartunk menni (amit végül nem találtunk meg) de ennél a kilátónál jukadtunk ki. Nem bántuk meg. Hihetetlen látvány volt Franciaország 5. legnagyobb városa a lábunk előtt...
Ma strandoltam, shoppingoltunk Nickyvel,együtt ebédeltünk, este pedig elmentünk futni. Nagyon jól esett. Szerencsére nagyjából egy tempóban szeretünk futni, így az egész kört együtt tudjuk megtenni. A fiúkkal mindig szétváltunk és abból csak az lett, hogy vártunk egymásra. Nickyvel futni jó. :)
A képeket majd apránként töltöm fel.
Puszi mindenkinek!
L
2009. május 30., szombat
Ohh happy day(s)...
Hali!
Élek, minden ok.
Sajnos még mindig nem érkezett el az az idő, amikor kicsit nyugisabb lenne a helyet.
De rájöttem, hogy nem is jó, ha mindent leírok, mert akkor nem lesz mit mesélnem nektek.
Szóval a kimaradt történeteket majd személyesen interpretálom nektek. :) Úgy biztosan élvezetesebb lesz. És legalább valami újdonságot is hallotok majd. :)
Ma 2.5 órát aludtam buli után, a reggel kicsit nehezen indult...:)
De Nickyvel nagyon jól megvagyunk. Annyit hülyülünk! Most is majd megpusztulok a röhögéstől.
Ma, az után, hogy reggel majdnem kinyúvadtam az álmosságtól, Nicky megérkezett 8ra és életem legjobb munkanapját töltöttük együtt. Annyit röhögtünk, hogy már szabályosan bűnösnek éreztük magunkat, hogy ilyen jól szórakozunk munka közben.
Képeket azért töltök fel.
Már most azt tervezzük, hogy október-november környékén jön Magyarországra. :)
Bár külsőre szinte az ellentétei vagyunk egymásnak, vannak olyan pillanatok, amikor egyszerre kezdjük el ugyan azt a mondatot. Annyira vicces.
Ma felköszöntöttem a nagypapámat. De azért ez úton is Boldog Szülinapot Drága Papikám!
Na és persze a Magdolnákat se feledjük, Boldog Névnapot Mama!
Krisztu! Nagyon jó a blogod, sokat nevetek rajta. (bár van, hogy 1-2 nap késéssel)
Mostanában nagyon boldog vagyok. :)
Teljesen olyan, mintha nyaralnék.
És már csak pár hét és otthon vagyok.(igaz, csak egy nyúlfarknyi kis időre)
Nagy cuppanós mindenkinek!
Love
L
2009. május 27., szerda
St. Honorat sziget
Sziasztok!
Ma ahogy tegnap elhatároztam, a St. Honorat szigetre mentem.
Délelőtt szöszmötöltem, nyugisan megreggeliztem, megírtam a blogot, aztán délre főztem egy kis levest, meg ettem hozzá egy kis nutellás palacsintát aztán siettem a 2 órás hajóhoz.
Az út 30 perc volt, az idő csodás, sehol egy felhő.
Rögtön partra szállás után láttam is egy szerzetest, mert hogy a szigetet szerzetesek lakják. A bácsi rendes hacukában volt. Nagyon furcsa volt látni, hogy élnek még szerzetesek, ráadásul ilyen közel a cannesi nagyvilági forgataghoz.
A szigetre megérkezve elkezdtem a felderítést. Hamar megálltam napozni egy kicsit, mert álmos voltam és a nap is túl szépen sütött.
Egy órás pihi, napozás és szunyókálás után folytattam az utamat. Ez a sziget természetileg nem annyira érdekes, mint a másik, de építészetileg sokkal szebb.
A szerzeteseknek gyönyörű kis házuk van. Pálmafás ligetek és kertecskék, virágok mindenütt és egy kis templom.
Nagyon egyszerű kis templom, de valahogy megérintett.
Sosem tettem még ilyet, de most beültem a padba. Egyedül voltam.
Az oltáron semmilyen Krisztus kép, sem freskó sem mozaik vagy virág, gyertya, semmi nem volt.
Az egyetlen dolog ami a templom oltára mögött volt, egy egyszerű fakereszt. Viszont az egyetlen dolog, ami a templomban napfényt kapott, az a kereszt volt. Nem tudtam megállípani, honnan jött a fény, de a sötét templomban mint valami isteni jel, világított a kereszt.
Leültem és gondolkodtam. Nem imátkoztam, csak gondolkodtam. Azok a dolgok jutottak eszembe, amiket nemrég olvastam.
A szellemi felfrissülés után folytattam a fizikai felfedezést.
A szerzetesek nagyon aktívak. Nem csak a Lerina nevű likőrt, de bort, csokit, szappant is árulnak. És minden saját termesztés. Ékszereket is árulnak. Nagyon tetszettek. Nem azok a szentképes gagyik, hanem tényleg ízléses dolgokat csinálnak. Még az olvasók is szépek voltak. Ha legközelebb megyek, lehet,hogy veszek egy nyakláncot.
Most nagyon fáradt vagyok.
Holnap befejezem a történetet.
Puszi
L
Összefoglalás a film fesztiválról
Sziasztok!
Hát, jó sűrű volt a programom mostanában.
Nap közben rendszerint dolgoztam, este meg mindig valami programot csináltunk.
Nicky szülinapjának megünneplésével kezdődött, aztán rögtön másnap vacsorázni mentünk 6osban.
Itt ismerkedtem meg Karennel, Nicky német osztálytársával, aki szintén itt Cannesban dolgozik. Ő hívott meg pár nappal később, hogy kapott két jegyet az olasz film bemutatójára, és hogy menjünk együtt.
Aztán voltak csak egyszerű sétálgatós estéink, meg olyanok, amikor csak beültünk valahova, meg olyanok is, amikor bulizni mentünk. Múlt pénteken pl bulizni mentünk és sikerült is egy jó kis bárt találnunk. Itt nincs disco, vagyis ami van, az nagyon messze van és az tényleg csak disco. A legtöbb helynek konyhája is van, szóval étterem, bár és este disco is.
Nagyon jól érezzük magunkat együtt. Nickyvel igazán egymásra találtunk. Olyan jókat hülyülünk együtt. Pár napja voltunk együtt vásárolni.
Az a nap úgy kezdődött, hogy mindketten szabad naposak voltunk, csak egy képzésen kellett részt vennünk. Ez az idénydolgozók részére szervezett képzés, főleg a turizmusosoknak van kitalálva. Amúgy nagyon szimpi dolog, mert végigvisznek a városon, tök jó a képzésvezető(idegenvezető), elmond mindent, amit tudni érdemes, meg ami hasznos lehet nekünk, kaptunk reggelit is. Az első része tehát ez volt a napnak, városnézés.
Aztán a képzés a fesztiválok palotájában folytatódott, mivel az ottani tourist office szervezte a túrát. Körbevezettek a palotában is, ami nagy szó, mert hogy épp hogy vége lett előző este a záró ünnepségnek és a díjkiosztónak.
A korai időpont ellenére, a tegnap esti díszletekből már semmit sem láttunk. Már az aznap esti filmvetítésre készítették elő a dolgokat. Voltunk a nagy teremben (természetesen) és ott ültünk, ahol minden híres ember.
Van egy sor a nézőtéren, ami mindig a leghíresebb embereknek van fenntartva. Itt ült pl. Brad Pitt, Angelina Jolie, Tarantino, Diane Kruger, Penelope Cruz,hogy csak az idei hírességeket mondjam.
Szóval ebbe a sorba ültünk le, amíg a képzésvezető mesélt a palotáról. Nagyon érdekes dolgokat mondott. Pl. hogy még a sztároknak is meg van adva, hogy hány percük van a bevonulásra a megérkezéstől számítva. Vagy hogy a camera man és a rendező pár másodperccel az eredményhirdetés előtt már tudja, hogy ki fog nyerni. Így a világítás és a kamera már fel tud készülni, hogy kinek az arcát kell mutatni a kihirdetés pillanatában.
Azt is mesélte, hogy egyik évben egy technikai bakit követően nem csak ez a pár ember, de mindenki más is hallotta, hogy ki a nyertes. :)
A képeket már feltöltöttem.
A képzés után vásárolni mentünk. Cipőt. :) Nekem munkához, Nickynek futáshoz.
Nagyon jól éreztük magunkat, végig röhögtük a délutánt. :)
Kora este felavattuk Nicky futó cipőjét. Eredetileg futás- úszás lett betervezve így már rajtunk volt a fürdőruha, de indulás előtt változott a program és egy rövid 30 perces futás után siettünk haza, mert este az arany pálmás film vetítésére mentünk.
Mindenki kiöltözött, úgyhogy vicces volt. A koliból többen is mentünk.
Én már nagyon fáradt voltam aznap, a film 22.15kor kezdődött.
Fekete-fehér, német kosztümös film. Lehet, hogy csak fáradt voltam, de nem láttam rendesen a francia feliratot és egyre nehezebben tudtam olvasni a szöveget. Fekete-fehér film, fehér felirattal. Nem a legjobb párosítás.
Úgyhogy, be kell valljam, elbóbiskoltam. De aztán felébredtem, mert nem volt túl kényelmes a szék alváshoz, de ugye ezek után már nem értettem a filmet. Így már tényleg aludni akartam, betakaróztam a fiúk zakójával, de csak szenvedtem. Amúgy nagyon sokan kimentek a filmről, még 30 perccel a vége előtt is, úgyhogy nem érzem magam annyira bűnösnek. Nem volt az a közönség barát film. Főleg így, németül.
Itt időközben nyár lett. Kánikula, 28°C. Nap közben dög meleg van, az ember ujjatlanban is majd megsül. Éjszaka meg egy rövidnadrágban sem fázunk. Kezdek rászokni a napi 3-4szeri zuhanyzásra. Természetesen hideg vízzel.
Nickyvel most már rendszeresen járunk futni. Az elmúlt 3 napban minden este voltunk. Nemsokára új gyakornoklány érkezik. Pont akkor, mikor én hazamegyek....De remélem, előtte azért még látom őt.
Egyik nap főztem a srácoknak lecsót. Szabad napos voltam és gondoltam megvendégelem őket. Voltam piacon, szupermarketben, az egész napom ráment, de szívesen csináltam.
Meg akartuk várni Nickyt,aki 8ig dolgozott, így a banda már nagyon éhes volt, lehet, hogy ezért ízlett nekik a bors nélküli lecsóm. :) Kétszer kellett megcsinálnom, mert a lábasom nem volt elég nagy 4 embernek, de mindkettő jól sikerült. Épp annyi maradt, hogy másnap ebédre még azt ettem. Csináltam nekik desszertet is. :) Egy egyszerű csokipudingos, kivis, banános dolgot, de nagyon tetszett nekik.
Jól szórakoztunk, főleg azután, hogy Artur leette a fehér nadrágját csokipudinggal. :D
Tele hassal, vidáman indultunk neki az estének. Egy parti étteremben kötöttünk ki, ahol borozgatás közben folytattuk a beszélgetést. Nagyon hangulatos hely volt, fotelokkal, fáklyákkal a homokban, napozóágyak, napernyők.
Jó kis este volt.
Ma szabad napos vagyok így valami programot terveztem. Lehet, hogy most a másik szigetre megyek el. A St. Honorat-ra.
A többieket is érdekelné a dolog, csak sosincs olyan nap, amikor Nickyvel mindketten szabadok vagyunk. Így nehéz közös programot csinálni, de majd megoldjuk valahogy. :)
(Brigi! Valószínűleg nem jó emil címed van meg nekem, iwiwre meg egyszerűen nem tudok belépni. Küldj nekem egy emilt olyan címről,amit használsz, légyszi, hogy fel tudjam veled venni a kapcsolatot. Pusza)
Most megyek, nem akarom az egész napot netezéssel tölteni. 7 ágra süt a nap.
Majd még később folytatom a visszaemlékezést. :)
Millió puszi
L
2009. május 23., szombat
Fürödtem a tengerben!
Hali!
Nos, nem tudom hol kezdjem, inkább leírom ami hirtelen eszembe jut és majd később összegzem ,hogy melyik nap mi is történt.
Ma:
Fürödtem a tengerben! Bizony, bizony. Május 23-án fürödtem a tengerben. Bár nem sokáig, csak egy kis mártózás volt, de nyakig vizes lettem, szóval ezt már nevezhetjük fürdésnek.
Itt tiszta nyár van. Nincs kánikula (szerencsére) de meleg van. Már kb 5-6 napja nyitott ablaknál alszom, a pokróc és a vastag pizsi is lekerült rólam. Egy lepedő elég éjszakára takarózni.
Naponta 3-4 szer zuhanyozom hideg vizzel. :)
Szóval ma Monacoba akartam menni, de nap közben megváltoztatták a beosztásomat és kupűrös lettem. De így Nickyvel meg Mikeal mentünk strandra. :)
A New york-i csapat holnap utazik haza. :( Úgy sajnálom, már annyira megszerettem őket.
Szerencsére cseréltünk elérhetőséget, így remélem nem szakad meg a kapcsolat. Már elég sok embert hívtam Magyarországra, így ideje lesz befejezni a tetőterünket az érkezőknek. :)
És nekem is sok helyre kell majd ellátogatnom. :)
Amerikával kezdem, jó Zsu? Ha jól láttam neked is nagyon tetszett New York. Így már 3 okom is van oda látogatni. :D
Na de egyenlőre itt érzem magam nagyon jól és várom, hogy 3 hét múlva lássalak titeket.
Ma kivételesen nem mentünk sehova, mert már minden képen akartam életjelet adni magamról.
Az előző 1 hét elég zűrös volt.
Majdnem minden este volt valami program. Vagy csak megittunk valamit egy bárban, vagy kettőig buliztunk (mint tegnap).
Itt a legtöbb szórakozóhely hajnal 2kor bezár. Csak 1-2 van nyitva ez után.
Holnap munka után el akarok menni Monacoba. Kíváncsi vagyok a versenyre. Otthon nem érdekelt soha, de ez itt azért mégis más. És ki tudja, lesz e valaha még egy ilyen lehetőségem, hogy csak a vonatjegyet kell megvennem és láthatom a Monte-Carlo Grand Prix-t. Valószínűleg Zsófival megyünk, a többiek meg már ott lesznek így együtt jövünk majd vissza.
Mert hogy holnap lesz a Film fesztivál díjkiosztója, így arra mindenképpen vissza kell érnünk.
Gondolom ez lesz a fesztivál legjelentősebb napja.
(nem mintha a többi nap annyira jelentéktelen lett volna)
Tegnap előtt az amerikai csoportunknak, az amfAr-nak volt a jótékonysági rendezvénye. A helyi lapok szerint ez volt a fesztivál legfontosabb patija. Nagyon jól sikerült nekik. Szerencsére. Az amfar az American Federation for AIDS research rövidítése, tehát az AIDS ellenszerének kutatásához gyűjtenek pénzt.
Az estélyük árveréssel kezdődött, ahol Sharone Stone és Bill Clinton voltak a házigazdák. Ez után egy parti következett. Mindenki ott volt, aki csak élt és mozgott. Ami viszont meglepett: Seles Monika magán tenisz óráit is elárverezték. :)
De ott volt még Tarantino és a filmje egész stábja, Paris Hilton, huh, a többi most nem is jut eszembe, na majd jobban elolvasom az újságot.
Majd lefotózom nektek az újságcikket. Érdekes.
Na most megyek pihenni, mert hulla vagyok, de ha vége ennek az őrültek házának, akkor majd még mesélek sokat.
Puszii
L
Nos, nem tudom hol kezdjem, inkább leírom ami hirtelen eszembe jut és majd később összegzem ,hogy melyik nap mi is történt.
Ma:
Fürödtem a tengerben! Bizony, bizony. Május 23-án fürödtem a tengerben. Bár nem sokáig, csak egy kis mártózás volt, de nyakig vizes lettem, szóval ezt már nevezhetjük fürdésnek.
Itt tiszta nyár van. Nincs kánikula (szerencsére) de meleg van. Már kb 5-6 napja nyitott ablaknál alszom, a pokróc és a vastag pizsi is lekerült rólam. Egy lepedő elég éjszakára takarózni.
Naponta 3-4 szer zuhanyozom hideg vizzel. :)
Szóval ma Monacoba akartam menni, de nap közben megváltoztatták a beosztásomat és kupűrös lettem. De így Nickyvel meg Mikeal mentünk strandra. :)
A New york-i csapat holnap utazik haza. :( Úgy sajnálom, már annyira megszerettem őket.
Szerencsére cseréltünk elérhetőséget, így remélem nem szakad meg a kapcsolat. Már elég sok embert hívtam Magyarországra, így ideje lesz befejezni a tetőterünket az érkezőknek. :)
És nekem is sok helyre kell majd ellátogatnom. :)
Amerikával kezdem, jó Zsu? Ha jól láttam neked is nagyon tetszett New York. Így már 3 okom is van oda látogatni. :D
Na de egyenlőre itt érzem magam nagyon jól és várom, hogy 3 hét múlva lássalak titeket.
Ma kivételesen nem mentünk sehova, mert már minden képen akartam életjelet adni magamról.
Az előző 1 hét elég zűrös volt.
Majdnem minden este volt valami program. Vagy csak megittunk valamit egy bárban, vagy kettőig buliztunk (mint tegnap).
Itt a legtöbb szórakozóhely hajnal 2kor bezár. Csak 1-2 van nyitva ez után.
Holnap munka után el akarok menni Monacoba. Kíváncsi vagyok a versenyre. Otthon nem érdekelt soha, de ez itt azért mégis más. És ki tudja, lesz e valaha még egy ilyen lehetőségem, hogy csak a vonatjegyet kell megvennem és láthatom a Monte-Carlo Grand Prix-t. Valószínűleg Zsófival megyünk, a többiek meg már ott lesznek így együtt jövünk majd vissza.
Mert hogy holnap lesz a Film fesztivál díjkiosztója, így arra mindenképpen vissza kell érnünk.
Gondolom ez lesz a fesztivál legjelentősebb napja.
(nem mintha a többi nap annyira jelentéktelen lett volna)
Tegnap előtt az amerikai csoportunknak, az amfAr-nak volt a jótékonysági rendezvénye. A helyi lapok szerint ez volt a fesztivál legfontosabb patija. Nagyon jól sikerült nekik. Szerencsére. Az amfar az American Federation for AIDS research rövidítése, tehát az AIDS ellenszerének kutatásához gyűjtenek pénzt.
Az estélyük árveréssel kezdődött, ahol Sharone Stone és Bill Clinton voltak a házigazdák. Ez után egy parti következett. Mindenki ott volt, aki csak élt és mozgott. Ami viszont meglepett: Seles Monika magán tenisz óráit is elárverezték. :)
De ott volt még Tarantino és a filmje egész stábja, Paris Hilton, huh, a többi most nem is jut eszembe, na majd jobban elolvasom az újságot.
Majd lefotózom nektek az újságcikket. Érdekes.
Na most megyek pihenni, mert hulla vagyok, de ha vége ennek az őrültek házának, akkor majd még mesélek sokat.
Puszii
L
2009. május 20., szerda
Brad pitt élőben
hali!
Ezt el kell gyorsan újságolnom.
Kb két méterről láttam Brad Pittet és Angelina Joliet. :D
Nagyon szimpatikusak voltak és egy csomó ideig osztogattak aláírást, de én ettől azért messze voltam. :) de a saját szememmel láttam őket. Amgelinának elég kiélt az arca, ő nem volt olyan szép, de Brad....
Wow!
Na ő élőben szerintem még helyesebb, mint fotókon. Főleg szmokingban. :)
Láttam még Sharone Stonet, Diane Krugert, Tarantinot(megint) Mike Mayerst, a többiek neve nem jut eszembe.
Nagyon jó hangulatú bevonulás volt. Jó zenék mentek, pl a taxi meg a Kill Bill zenéje.
Tarantino (amíg Brad és Angelina aláírást osztogatott) táncolt. De nem egyszerűen, valóságos kis show műsort adott. Pörgött-forgott, bohóckodott, nagyon jó fej volt.
A film kezdése után, mikor már mindenki bevonult és a tömeg nagy része is elment, hirtelen befutott még egy autó.
Paris Hilton fél óra késéssel érkezett meg és még persze a fotósoknak is pózolt a bizarr koronájban. Hihetetlenül nagy bunkóságnak éreztem, főleg úgy, hogy valószínűleg direkt csinálta.
Na most rohanok.
Puszi!
2009. május 19., kedd
Május 19- Boldog Szülinapot Sziki!
Újabb gyors helyzetjelentés.
A film amire délben mentem egész jó volt. Ez volt az új Coppola film Mussolini életéről. 2 órás. De a nagy előadóban voltunk, ahol a versenyben lévő filmeket mutatják be. Érdekes volt.
Délután strandoltam és egy hapsi odajött hozzám aláírást kérni. Teljesen gyoggyant volt szerintem.
Aztán később futottam. Nagyon jól esett. És sok érdekes dolgot láttam közben. Lehet, hogy a tévében is benne voltam, mert a közvetítés előtt futottam el. ( a nagy stúdió előtt, ahol a rengeteg ember ott várt.)
Este moziba akartunk menni, de annyian voltak, hogy nem jutottunk be. De legalább sétáltunk egyet és láttuk a déli film stábját bevonulni a palotába.
Boldog Szülinapot Szikiii!!!Remélem megkaptad az SMSem.
Millió puszi!
L
A film amire délben mentem egész jó volt. Ez volt az új Coppola film Mussolini életéről. 2 órás. De a nagy előadóban voltunk, ahol a versenyben lévő filmeket mutatják be. Érdekes volt.
Délután strandoltam és egy hapsi odajött hozzám aláírást kérni. Teljesen gyoggyant volt szerintem.
Aztán később futottam. Nagyon jól esett. És sok érdekes dolgot láttam közben. Lehet, hogy a tévében is benne voltam, mert a közvetítés előtt futottam el. ( a nagy stúdió előtt, ahol a rengeteg ember ott várt.)
Este moziba akartunk menni, de annyian voltak, hogy nem jutottunk be. De legalább sétáltunk egyet és láttuk a déli film stábját bevonulni a palotába.
Boldog Szülinapot Szikiii!!!Remélem megkaptad az SMSem.
Millió puszi!
L
Mozi, mozi,mozi
Hali!
Ez most csak egy gyors helyzetjelentés lesz.
Minden ok. Ma szabadnapom van és hivatalos vagyok egy premierre a palotába.
Az egyik lány kapott meghívót a szállodától,ahol dolgozik és együtt megyünk.
Kíváncsi leszek.
Tegnap este is moziban voltunk, meg ma és holnap este is ez lesz a program.
Nagyon érdekes film volt.
Majd később többet mesélek, mert most már megyek készülődni.
Mill puszi mindenkinek
Ez most csak egy gyors helyzetjelentés lesz.
Minden ok. Ma szabadnapom van és hivatalos vagyok egy premierre a palotába.
Az egyik lány kapott meghívót a szállodától,ahol dolgozik és együtt megyünk.
Kíváncsi leszek.
Tegnap este is moziban voltunk, meg ma és holnap este is ez lesz a program.
Nagyon érdekes film volt.
Majd később többet mesélek, mert most már megyek készülődni.
Mill puszi mindenkinek
2009. május 17., vasárnap
Sziasztok!
Hát, itt zajlik az élet... :D
Amióta nem írtam, sok mindent csináltunk.
Először is a hét közepén láttam egy csomó hírességet.
Volt aki csak a szállodája előtt fényképezkedett, volt olyan is, akit messziről láttam.
De az egyik legjobb az volt, hogy az egyik nap a 7 órási vetítés előtt egy nagyon jó helyet sikerült elcsípnem.
Úgy van, hogy egész nap vetítések vannak, de a legfontosabbnak a kora esti, 7 óra körüli számít. Minden este más filmet mutatnak be. Ilyenkor érkeznek meg a híres emberek. Akik a filmben játszanak, azok persze minden vetítésre elmennek, de aki érdekelt, az a 7 órásira.
Szóval egy ilyen vetítés előtt olyan helyet találtam, ahonnan nagyon szuperul láttam mindent.
Az első sorban volt egy létra, aminek nem jött el a gazdája. Gondolom nem volt érdekelt. Szóval ülőhelyem volt az érkező kocsik előtt. :D
Aláírást is kaptam az egyik francia színésznőtől. :D Nézzétek a képeket.
Tegnap este például Monica Belucci és Sophie Marceau volt mellettünk az egyik autóban. Most mutatták be a közös filmjüket és mentek az éjféli vetítésre. Mi pedig sétáltunk az utcán( Nicky szülinapi vacsoráját tartottuk) és a tömeg miatt a kocsik álltak. Így a két színésznő ott ült tőlünk egy méterre egy Renaultban. :)
De azóta, mióta utoljára írtam sok más híresség is megérkezett pl. Tara Reid, Mariah Carrey, Eva Longoria és Tony Parker, Johnnei Holiday, Rachel Weisz, Lenny Kravitz,...
Pénteken Nicky szülinapját ünnepeltük.
Nos, elég jól sikerült. :D
Kitaláltam, hogy csinálok neki egy kis meglepi bulit. Szóval beköltöztünk a különterembe. Csináltam egy áthidaló megoldást torta helyett ( lásd a képeken), kapott lufikat, énekeltünk neki, volt enni és innivaló, zene, csocsó, minden ami kell.
Jól éreztük magunkat.
Éjfél után pedig még elmentünk a városba is. :)
Olyan 5 körül értünk haza és én 8tól dolgoztam. Annyira fáradt voltam, hogy nem ébredtem fel az órám csörgésére. Fél 9kor hívott az egyik kollégánk, hogy nem mentem 8ra dolgozni. Erre én megkérdeztem, hogy miért, most mennyi az idő, mert fogalmam sem volt. :D
Ennek ellenére ügyesen beértem 9re dolgozni és nem okoztam nagyobb fennakadást. :D
Mindenesetre legközelebb nem biztos, hogy így oldom meg a dolgokat. :D
De nagyon jól éreztük magunkat mindannyian, úgyhogy egyáltalán nem bántam meg, hogy igy alakult. :)
Tegnap vacsorázni voltunk Nicky tiszteletére. Két másik osztálytársa is jött, az egyikük itt Cannesban dolgozik, a másik meg Nizzában.
Jó hangulatban telt az este.
Szerencsére ma reggel minden gond nélkül beértem 7re dolgozni.
Két nap alatt sikerült 7 órát aludnom és számomra is meglepő módon nem vagyok fáradt. Jó, nap közben szunyókáltam kicsit a napon, úgy fél órát, de amúgy ennyi.
Ma Nickyvel ketten voltunk. Egész nap ki sem mozdultam a konyhából. Egyfolytában valami tojás megrendelés volt szóval a nap végére a hócipőm is tele lett a tojásokkal. Ha 20 tojást nem csináltam meg különféle módon, akkor egyet sem.
De sikerélményem volt, mert minden vendég elégedett volt. Az omlettjeim pedig olyanok
,mint amiket Nara csinál. Ez nagy szó, mert ez a legnehezebb.
Szóval happy voltam. :)
A vendégek is nagyon jó fejek. Az egyik csapat egy jótékonysági rendezvényt szervez ahol az AIDS-re gyűjtenek pénzt a sztároktól. Az egyikükkel, Alexel nagyon jóban lettem. Annyira kedves. Mindig megkérdezi, hogy segíthet e, és sokszor a nemleges válaszom ellenére is segít. A konyhában úgy járnak-kelnek, mintha otthon lennének.
Csípem őket. Alexet már meghívtam Magyarországra és egy túró rudit is kapott. :)
Ez a mérce. Aki kap a féltve őrzött túró rudi készletemből,azt már tényleg nagyon csípem.
A város amúgy olyan, mint egy hangyaboly. Hihetetlen. Nem számít milyen napszakban sétál az ember. Mindig rengetegen vannak az utcán. Hatalmas élet van. Sokszor hangos tapsot hallani a sétálóutcán vagy csak kiabálást. Ebből tudni, hogy egy híres ember ment el arra éppen vagy megérkezett.
A legszebb estélyi ruhák jönnek szembe az emberrel fényes nappal.
De azért mégis csak az este a leghihetetlenebb.
Az utcán lévő emberek 80%a estélyiben van. A férfiakon frakk, csokornyakkendővel. Az utcán lépten-nyomon fotósok,forgató csoportok, fényképezik, videózzák az embert.
Limuzinok és sportautók mindenütt. Állandó vakuvillogás, zene.
Elképesztő. Sosem láttam még ehhez hasonlót.
Ezt látni kellene.
Ma este pl. Mikeal elmentünk sétálni. A partmozin kötöttünk ki, ahol a film előtt koncert volt. Beültünk, mert ingyenes.
A háttérben a nap utolsó sugarai megvilágították a hajókat és a hegyeket, a felhők pedig rózsaszín és sárga árnyalatokkal világítottak. Annyira szép volt.
A koncert már más tészta volt. Ezt nem lehet leírni. Talán a videó segít, amit majd megpróbálok beilleszteni. A hihetetlen zene mellé nem énekeltek, hanem valami nem létező ősi skandináv nyelven kántáltak....Annyira vicces volt. Vagy nem is csak vicces, hanem bizarr. Olyan, amit nem lehet elmondani. Csak tapasztalni lehet.
Szóval sűrű a program.
Már most nagyon sok élménnyel vagyok gazdagabb, pedig még csak pár napja kezdődött a fesztivál.
Holnap moziba megyünk. Meg holnapután is.
Ez úton szeretnék Boldog Szülinapot Kívánni RCSK-nak és Sziki Macinak!!!!!!
Isten éltessen titeket fiúk!!!!
Millió pussza
L
2009. május 13., szerda
A fesztiválelső napja
Sziasztok!
Elkezdődött a fesztivál.
Ma volt a nyitó ünnepség.
Délelőtt itthon tettem vettem, mostam, postára mentem. Kora délután Nickyvel mentünk sétálni egyet a városba, megnézni mi újság.
Már nagyban ment a készülődés az esti nyitásra. Sokan már akkor elfoglalták a helyeiket. Tegnap este Arthurral meg a barátjával mentünk ugyan ilyen körútra és nagyot nevettünk, mikor láttuk, hogy az emberek már lelakatolták a létráikat a fákhoz, hogy mára biztos helyük legyen. Mekkora öttlet! Létra. Ha akarsz leülsz, amúgy meg felmászol. Az emberi leleményesség mindig elképeszt.
Sajnos Nicky dolgozott ma, így egyedül mentem megnézni a nyitást. Embertelen sokan voltak.
Az autók nem tudtak menni, megbénult a közlekedés. Az utcák nagy része így is le van zárva.
Az ünnepség nagy élmény volt. Egymás után gördültek be az autók. Érdekes módon nem limuzinok jöttek, hanem egy nagy része renault volt, a többi pedig szokásos BMW, Audi,... de az autókkal nem volt nagy flancolás.
Bár kicsit későn érkeztem, így is sok hírességet láttam. Láttam Tarantinot, Sophie Marceau-t, a fesztivál zsűrijét, az Up című film teljes stábját.
Amúgy a városban van/ lesz még Johnney Depp, Colin Farrel, Brad Pitt, Angelina, Coppola, Alain Delon, Evan McGregor, Penelope Cruz, Monica Belucci, Jim Carrey, a többi eszembe sem jut. Nekik lesz filmbemutatójuk, úgyhogy ők biztos itt lesznek. Képzeljétek, lesz egy magyar film is. El akarok rá menni. Az a címe, hogy A repülés története. Szerencsére van egy része a fesztiválnak, amire a közönség is mehet. Már vettünk jegyeket (ami amúgy abszolut nem drága- 3 €) úgyhogy megyünk moziba valamikor. Csak még nem döntöttük el, hogy mire. De valószínűleg 3ra megyünk el. Van egy strand mozi is, a parton állítottak fel egy nagy kivetítőt és a homokban vannak a napozóágyak. Oda is lehet hogy megyünk. :)
A holetben mesélték, hogy Klaudia, az első magyar lány, aki itt volt kapott aláírást és puszit is George Clooney-tól. :) Egyszerűen csak odament hozzá. :)
Érdekes, hogy eddig abszolut nem érdekelt ez a filmes- sztáros téma, de most, hogy ebben a picit városban vannak, azért szívesen találkoznék valakivel. :)
Tegnap előtt este Erikkel mentünk pizzázni. Olyan helyre mentünk, hogy a sor kint állt a hely előtt. Eriknek viszont ott dolgozik az egyik ismerőse, úgyhogy nekünk egyből lett helyünk. Már tudtuk, hogy mit fogunk enni, de azért kicsit gondolkodtunk.
A kaja viszonylag gyorsan megérkezett. És isteni volt. Lehet, hogy csak már éhes voltam, de ilyen finom pizzát még életemben nem ettem. Vékony tésztás, rengeteg sajttal. Hmmmmm.
A végén pedig kaptunk egy ingyen Tiramisut. :)
Közben persze nagyon jót beszélgettünk. Olyan igazi jó beszélgetés volt. Fura, de Erik emlékeztet engem Czinke Feri bácsira. A nagy korkülönbség ellenére mindkettőjükkel szuperul megértettük egymást. Olyan dolgokról beszélgettünk, amikről mással nem nagyon tudok. Művészetről, filozófiáról, az élet fontos dolgairól. Ráadásul mindketten festők. Érdekes, hogy két látszólag teljesen különböző ember mégis mennyire hasonlít. Pedig sosem találkoztak, nem is tudtak egymásról. Azt sem tudják, hogy mennyire hasonlítanak. Csak én tudom, senki más.
Sajnos kiábrándított, hogy nem sok korombéli olyan, mint én. Azt mondta, hogy 9 év alatt, amióta itt dolgozik, én vagyok az első ember, akivel ilyenekről tud beszélni.
Azért szerencsére a kis angol csapatunk egyre jobban összekovácsolódik. Furcsa, hogy a külföldiekkel találtam meg a hangot, és nem a helyiekkel. De a lényeg hogy jól érezzük magunkat együtt.
Tegnap este például Mikeal és Nickyvel mentünk egy esti körútra. A fesztivál első napján gondoltuk nagy élet lesz a bárokban. Hát, nem csalódtunk.
Nemrég lehetett vége a palotában a megnyitónak, mert az emberek még szivárogtak kifelé, befelé. Ahogy a parton sétáltunk belebotlottunk egy nagy nyitóbuliba. Mindenki estélyiben és frakkban. A hely irtó jól nézett ki. Nagyon hangulatos volt. Óriási lufik, gyertyák, hangulatos világítás, gyönyörű büfé asztal. És az illatok, amik kifelé szivárogtak,...nyammmm.
Ennek az új Disney-Pixar filmnek, az 'Up'-nak volt a megnyitója. Most vagy tényleg nagyon jó ez a film, vagy nagyon szar, mert amennyi felhajtást csinálnak körülötte...
Délután is láttuk, hogy egy óriási léggömbtengert csináltak, aztán a megnyitó alatt rengeteg szines lufit osztottak szét. Persze én is szereztem jó párat.:) A felét Nickynek adtam kárpótlásként, hogy nem tudott eljönni a megnyitóra. A narancssárgának nagyon örült, tipikus holland. :)
Előre elnézést kérek, hogy a következő 1 hétben ritkábban fogok írni, de a fesztivál miatt sok a program. Esténként moziba meg korzózni fogunk járni, nap közben meg össze-vissza dolgozom. Nagyon beindult itt az élet.
De azért igyekszem titeket tájékoztatni a történésekről.
Millió puszi
L
2009. május 12., kedd
Kezdődik a fesztivál
Hali!
Ma munka után a városban voltunk szétnézni.
MÁr most tömeg van, pedig csak holnap kezd a fesztivál.
A hotel is telvan emberrel. Szerencsére jófejek.
Az egyikük, Alex, nem semmi figura.
Tipikus amerikai. Hihetetlenül kedves, de férfi létére olyan nőies, hogy buzinak néztem. De kiderült, hogy nem az.
Amúgy nagyon csípem.
Két hétig itt lesznek és már most úgy mozognak konyhában, minta otthon lennének. Minden évben jönnek, ezért.
Szóval nagy a felfordulás.
De tettszik.
Most megyünk Erkkel pizzázni, úgyhogy sietek.
Puszi mindenkinek!
L
2009. május 11., hétfő
Egy gyors helyzetjelentés
Sziasztok!
Ez egy rövid levél lesz, mrt holnap lehet nem tudok majd írni. Erikkel megyünk pizzázni.
Nos, végre van netem, a holland lány nagyon aranyos, jól kijövünk.
Sok időt töltünk együtt.
Ma könnyű napunk volt, csak 9re mentünk és 3an dolgoztunk. Máskor egyedül csinálom mindezt, úgyhogy nem fáradtam el nagyon. A hotelben holnap kezdődik az őrültek háza.
A New yorkiak már megérkeztek, holnap jön mindenki más.
Délután elmentünk vásárolni Nickynek. Előtte a város házára mentünk. Van egy olyan program, aminek a keretében a helyiek nyernek belépőket a filmfesztiválra. Minden film bemutatójára sorsolnak ki jegyeket. Szóval feiratkoztam.
Ujjakat keresztbe!
Remélem kisorsolnak. :)
Este elmentem futni. Nagyon jól esett. Persze a végén. Az eleje mindig nehezen indul.
Kicsit fáj a hátam, nem tudom miért. Remélem gyorsan elmúlik, de lehet ne ártana megint elmennem egy masszázsra. :)
Előtte sikerült beszélnem Papáékkal. Nagyon örültek nekem. :) Meg persze én is nekik.
Még tartozom nektek a pénteki nap maradék képeivel. Igyekszem idők szakítani a feltöltésükre, de szeritem csak szerda, csütörtök lesz rá időm.
Most megyek aludni, mert azért rám fér az alvás.
Millió puszi
Love
Lili
Ez egy rövid levél lesz, mrt holnap lehet nem tudok majd írni. Erikkel megyünk pizzázni.
Nos, végre van netem, a holland lány nagyon aranyos, jól kijövünk.
Sok időt töltünk együtt.
Ma könnyű napunk volt, csak 9re mentünk és 3an dolgoztunk. Máskor egyedül csinálom mindezt, úgyhogy nem fáradtam el nagyon. A hotelben holnap kezdődik az őrültek háza.
A New yorkiak már megérkeztek, holnap jön mindenki más.
Délután elmentünk vásárolni Nickynek. Előtte a város házára mentünk. Van egy olyan program, aminek a keretében a helyiek nyernek belépőket a filmfesztiválra. Minden film bemutatójára sorsolnak ki jegyeket. Szóval feiratkoztam.
Ujjakat keresztbe!
Remélem kisorsolnak. :)
Este elmentem futni. Nagyon jól esett. Persze a végén. Az eleje mindig nehezen indul.
Kicsit fáj a hátam, nem tudom miért. Remélem gyorsan elmúlik, de lehet ne ártana megint elmennem egy masszázsra. :)
Előtte sikerült beszélnem Papáékkal. Nagyon örültek nekem. :) Meg persze én is nekik.
Még tartozom nektek a pénteki nap maradék képeivel. Igyekszem idők szakítani a feltöltésükre, de szeritem csak szerda, csütörtök lesz rá időm.
Most megyek aludni, mert azért rám fér az alvás.
Millió puszi
Love
Lili
2009. május 10., vasárnap
Pajtàsom érkezett :)
Hello!
Ma megérkezett Nicky, a holland lány, aki velem fog dolgozni.
Nagyon aranyos. Bejött a hotelba és körbevezettem. E miatt meg is csúsztam az idővel és nem tudtam időben végezni, de nem bántam.
Munka után, bár alig áltam a lábamon és majd lecsukódtak a szemeim, elmentünk vásárolni. Vettünk némi kaját amit estére megeszünk meg ilyesmiket.
Ezután tettünk egy hatalmas sétát a városban. Jót beszélgettünk közben. Nagyon aranyos lány és úgy tűnik sokban hasonlítunk.
Szerintem jól ki fogunk jönni. Léda, nem fogod elhinni. Bredai. :)
Nagyot nevettem.
Estére meghívtam magamhoz vacsorára. Olasz tésztát főztem, egyszerű paradicsom szószosat, de mindkettőnknek ízlett. Éhesek voltunk a nagy séta után. Utána még beszélgettünk, csokiztunk és most jöttünk le netezni. Még egy taggal bővült az angol nyelvű kis csapatunk. :)
Holnap és kedden egész nap együtt leszünk, a többit majd meglátjuk.
Még mindig nincs netem, fáradt vagyok, hajat akarok mosni és nagyot aludni így nem húzom az időt.
Millió puszi mindenkinek!
Ma megérkezett Nicky, a holland lány, aki velem fog dolgozni.
Nagyon aranyos. Bejött a hotelba és körbevezettem. E miatt meg is csúsztam az idővel és nem tudtam időben végezni, de nem bántam.
Munka után, bár alig áltam a lábamon és majd lecsukódtak a szemeim, elmentünk vásárolni. Vettünk némi kaját amit estére megeszünk meg ilyesmiket.
Ezután tettünk egy hatalmas sétát a városban. Jót beszélgettünk közben. Nagyon aranyos lány és úgy tűnik sokban hasonlítunk.
Szerintem jól ki fogunk jönni. Léda, nem fogod elhinni. Bredai. :)
Nagyot nevettem.
Estére meghívtam magamhoz vacsorára. Olasz tésztát főztem, egyszerű paradicsom szószosat, de mindkettőnknek ízlett. Éhesek voltunk a nagy séta után. Utána még beszélgettünk, csokiztunk és most jöttünk le netezni. Még egy taggal bővült az angol nyelvű kis csapatunk. :)
Holnap és kedden egész nap együtt leszünk, a többit majd meglátjuk.
Még mindig nincs netem, fáradt vagyok, hajat akarok mosni és nagyot aludni így nem húzom az időt.
Millió puszi mindenkinek!
2009. május 9., szombat
Màjus 8.- Kiràndulàs
Hali!
Sajnos úgy néz ki, hogy egész hétvégén nem lesz a gépemen net, mert ma egyszerűen nem jött be a csaj dolgozni.
De kirágtam magam a csapdából. :) Nem hagytam magam feldühíteni. Szerencsére megtaláltam a módját, hogy hogyan írjam meg nektek a beszámolómat. :) Tehát íme, a tegnapi napom.
Előző este leegyeztetettem a helyiekkel, hogy 11 kor indulunk a koliból, így nekem sem kellett korán kelnem. Zsófival reggel beszéltem,hogy sikerült meggyógyulnia így jön. Fél 12re ide is ért így rendben elindultunk a déli hajóval.
Itt még nem volt valami jó idő, nem is kentem be magam semmivel. Elkezdtük felderíteni a szigetet az egyik irányban.
Találtunk olyan részt,ahol a növényzet tiszta olyan volt,mint a Jurassic Parkban. :)
Mikor megéheztünk letelepedtünk egy szép kis helyre pik-nikelni.
Aztán mentünk tovább.
Közben a nap is kisütött a kis öblökben napozók nagy örömére.
A sziklás part kövei között most kezdtük látni milyen tiszta a tenger. Csak úgy kéklett.
Minden kis öböl el volt szigetelve a másiktól. Mint valami magánstrand. Kb 5-6 ember kényelmesen elfér egy kis beugróban és zavartalanul fürdőzhet. De voltak egészen picik is. A part kavicsos, néhol sziklás, de kényelmesen lehet rajta feküdni. Nagyon tetszett a hely így elhatároztuk, hogy legközelebb strandcuccal jövünk.
A két sziget közötti rész tele volt hajókkal. Itt még szebb a tenger. A kb 800 méteres szakaszon váltakozik a türkiszkék és a sötétkék. A tenger nyugodt így mindenki itt horgonyoz le. A hajókról ugráltak a vizbe vagy csak a lábukat nyújtották bele.
Nem terveztük, hogy az egész szigetet körbesétáljuk, de ez lett belőle. Már a sziget Cannes felőli oldalán jártunk, mikor találtunk egy gyönyörrű kis éttermet és a fiúk meghívtak minket egy italra. Hát az a hely, isteni volt.
Panoráma mindenfelől. Egyik irányban Cannes és a tenger, másik irányban a vasálarcos kastélya, köztük pedig csipkés sziklás tengerpart. A nap már lefelé vette az irányt, de még melegen sütött.
Ültünk a napágyakban, láb a homokban, ital a kézben és beszélgettünk. Annyira jó volt. Mint valami nyaralás. De ezt nem csak én éreztem így. Meg kell állapítanunk, hogy itt olyan az élet, még ha dolgozik is az ember, mintha minden nap szabadságon lenne.
Ha van egy szabad délutánom, strandolok vagy kirándulok, ha meg egy egész napod, akkor itt a rengeteg hely, amit még fell kell fedezni.
Mivel Arthurnak van kocsija, eldöntöttük, hogy legközelebb a hegyekbe megyünk kirándulni.
Zsófi is invitált minket, hogy Nizzában a parton nagyon jó Erasmusos bulik szoktak lenni így lehet hogy egyszer-egyszer oda is elnézünk majd. :)
A nap zárása képen megnéztük volna a vasálarcos börtönét, de sajnos már bezért mire odaértünk úgyhogy ez a program is hozzáadódik a listánkhoz.
Visszatérve Cannesba a csapat megéhezett így vacsi után néztünk.
Zsófi unszolására valami pékség féleségben lyukadtunk ki de nem bántuk meg.
Olyan finom paninit ettem, mint amilyet még soha. Hozzá tartozik ugyan az igazsághoz, hogy még soha nem ettem paninit, de ez isteni volt. 3 sajtos, meleg, szerzám maggal a tetején. Végezetül meg Zsófival megosztottunk egy csoki- pisztácia habos desszertet.
Olyan jól laktam, hogy menni is alig tudtam. Isteni volt.
Zsófi ez után már hazafelé ment, csak úgy, mint mi. A vasútállomáson váltunk szét.
Itthon Erikkel beszélgettem jó 2 órát kultúráról, történelemről, ilyesmikről. Nagyon élvezem, mikor mesél. És persze a kérésemre folyamatosan jegyzi a szavakat, amiket nem ismerek.
Egész jó kis társaság jött össze. Vagy 10 óra volt, mire internetbe léptem volna, de kiderült, hogy lejárt a jegyem. Erik jegyével tudtam ugyan nezetni, de csak a helyi gépeken.
Sajnos ez a szitu hétfőig nem fog változni.
Ma a skót csoportom elutazott. Szomorú voltam ,mert nagyon megkedveltem őket. Csupa idős néni és bácsi, tündériek voltak. Jókat beszélgettem velük. Elmesélték, hogy hogyan verődtek össze és hogy hova utaztak együtt.
Nos, el kell hogy mondjam, hogy a skótok pénzzel kapcsolatos szokásait meg kell hogy cáfoljam. 4 embertől összesen majd 30 €-t kaptam. :) Nagyon aranyosak voltak.
Mikor már indultak, csináltak egy csoportképet és megkértek, hogy menjek, legyek rajta én is.
Szóval a skót csoport közepén ott virítok nagy vigyorogva. A bácsi megigérte, hogy elküldi majd nekünk a képet. :)
A napot egész ügyesen sikerült zárnom. Fél négykor 'már' eljöttem, bár nem ebédeltem csak itthon, így lényegében 1 órával dolgoztam többet.
Délután aludtam kicsit, aztán elmentem futni. Sokáig vaciláltam, hogy menjek e, de végül jól döntöttem, mert jól esett. És a táj is nagyon szép volt.
A Croisetten felállítóttak egy hatalmas stúdiót. Nagyon profi. A háttérben a tenger és a hegyek. Nekem úgy tűnik ,hogy valami hírműsor vagy tv show helyszíne lesz.
Újságolvasás közben ma 2 magyarral is találkoztam. Az itt népszerű divatlabban először egy magyar modellt mutattak be, aztán meg Cicolina feszített az egyik képen...
Tele vannak a divatlapok magyarokkal. :)
Na mostmár megyek.
puszi
L
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)