2009. április 30., csütörtök

Margit sziget


Sziasztok!

Tegnap nem volt valami jó hangulatom. Már reggeltől le voltam hangolódva. Nagyon egyedül éreztem magam. Nem is csináltam semmi értelmeset estig.
Akkor Erikkel beszélgettem és lelket öntött belém. Olyan,mintha a pszichológusom lenne. :)
Eldöntöttem, hogy elmegyek futni. Hátha az segít. Szerencsére Julien és Vincent is épp futni készültek így hozzájuk csatlakoztam.
Később ezt megbántam, mert jobban szeretek egyedül futni. A saját tempómban, egyedül a gondolataimmal. De azért egynek jó volt.
Jó egy órát futottunk. A táj gyönyörű volt. Teljesen feltöltődtem.

Ma reggel már egész jó hangulatban ébredtem. Kasiával együtt reggeliztünk aztán kicsit visszapihentem és együtt is ebédeltünk.

Délben nagyon feldobódtam.
12.45 körül épp az ablakomban napozgattam, mikor beugrott, hogy a skyeurope honlapján olvastam valamikor, hogy dél és 1 között akciók vannak. Gondoltam egy próbát megér. Leszaladtam megnézni.
Már 1 óra volt, mire felállt a gépem és érdemben tudtam foglalkozni a dologgal.
Hihetetlen, de a jegy amit eddig majd 200 €-ért árultak most 40 volt. Naná hogy lecsaptam rá!

Második próbálkozásra sikerült is megvennem. 40 €. Hihetetlen. De SIKERÜLT!!! Annyira boldog voltam tőle. Előző este már majdnem megvettem egy jegyet 320 €-ért. Sokalltam, de megérte volna az is. Ezzel ugyan nem tölthetek otthon annyi időt, mint a 320-al, de 40 €ért akár még egyszer haza tudok ugrani valamikor. Meg még egyszer. Meg még sokszor :)
Persze nem annyi időre, mint júniusban.
Szóval megvan a jegyem. :)
Nektek is csak ajánlani tudom, hogy ha tudjátok dél és 1 között vegyétek meg a jegyeteket, mert nagyon megéri. Én pl olyan jegyet vettem, ami normál esetben drágább szokott lenni, mint az egyszerű jegy. Ebben már benne van a feladott poggyász meg a kézi meg minden. Még a biztosítás is és egy csomó fajta lehetőség van változtatni is.
Nagyon megérte.

Jót ebédeltem, tenger gyümölcsei-s tésztát. Sok tintahallal, polippal, kagylóval.

Kicsit még bogarásztam, pakolásztam a szobámban aztán elindultam.
Lelkiismeret furdalásom volt,hogy tegnap nem csináltam semmi érdekeset.
Így mára igazán jó programot eszeltem ki. Ekkor még nem is tudtam, mennyire.
Hajókázni mentem.
:)
Az Iles des Lerins szigetek közül a Margit szigetre mentem. :)
Gyönyörű volt. Lélegzetelállító.
Már most eldöntöttem, hogy jövő héten visszamegyek. :)

A jegy csak 9 € a diákommal, minden fél órában megy hajó. Az út 15 perc. A sziget pedig meseszép.
Pont erre volt most szükségem. Olyan, mint a béke szigete. Tele ligetekkel, sziklákkal, virágokkal. Nem az az aszfaltrengeteg, mint néhol Cannes. Erdők, mezők, ösvények.
Beleszerettem.
Nem volt tömeg, nem volt tikkasztó meleg, de hűvös sem. Pont jó volt minden.
A tenger kristály tiszta, látni a havas hegyeket a távolban.

Bóklásztam egyedül a meseszép kis oázisban. Néha megálltam, leültem a napon a partra vagy az erőd falára és csak csodáltam a tájat.

Lélekben még most is ott vagyok. Imádom.

Az jutott eszembe, hogy olyan szívesen elvinnélek titeket oda. Mindenkit külön-külön. Annyira tettszene nektek. Remélem azért néhányan eljöttök majd velem. (Gondolok itt Nórira, Virágra és Dávidra. Na meg Anya meg Apa) Meg bárki másra is, aki kijön hozzám. :)

Este Mikeal( kanada) és Arthur-al( Hollandia) mentem vásárolni. Ők juttatták eszembe, hogy holnap ünnep lesz és nem tudok kaját venni ezért elugrottunk együtt a szupermarketbe. Persze aztán az estét is együtt töltöttük. Kasia, Mike, Arthur, Karim és Erik. :)
Sokat nevettünk így a tegnapi rossz kedvem szinte már csak emlék.
Erik ma egy csomó helyet mondott, ahova el kell látogatni, mert gyönyörűek. Igyekszem mindet megjegyezni és felkeresni.

Ma igazán azt éreztem, hogy nagyon jól érzem itt magam. :) Olyan csodás helyek vannak még itt, amiket még mind fel kell fedeznem.
Alig várom.

Millió puszi!
L

2009. április 28., kedd

Április 28. A barátság



Sziasztok!




Tegnap este a barátság lépcsőjére léptem.
Azóta minden e körül forog. A könyvem olyan, mint az életem forgatókönyve. Most a barátság fejezeténél tartok és a napom is tele volt ehhez kapcsolódó élményekkel.
Ebből adódóan sokat gondoltam ma a barátaimra. :)
A nap kicsit húzósan kezdődött. Az egyik szobalány apukája beteg és így nem volt túl jó hangulatban. Egy másik pedig nem vette ezt figyelembe és eléggé összekaptak. Elég csúnya volt.
Szerencsére sikerült elvonatkoztatnom és kívülállóként nézni az eseményeket.




Ezt leszámítva jó napom volt.
Az egyik bácsitól, aki majd minden reggel nálunk reggelizik és jókat szoktam vele beszélni kaptam egy ajándékot.
Egy kis medál szerű valamit egy angyalkával meg felhőkkel. Nekem tettszik, csak még nem jöttem rá, hogy ez pontosan mi. :)
Megkérdeztem, hogy ez egy angyal, ami rajta van? És erre a bácsi azt mondja, igen, ez én vagyok. :) Olyan aranyos volt. Amikor megfogta a vállamat, olyan volt, mintha valami jóságos tanító lett volna. Elismerés volt a fogásában.
Azt mondta azért kapom, mert mindig kedves vagyok vele és mosolygok. :)
Jól indult a nap.
Ez után kaptam még 2 € borravalót is. Vagyis 4et, de a felét Narának adtam.
Ebédre olasz tésztát csináltam magamnak. Nagyon meg voltam elégedve,mert jól sikerült. Még haza is hoztam belőle, mert sok lett. Így holnapra is van ebédem. A végén még nagy szakács lesz itt belőlem.
Az biztos, hogy értékelem azt, amit megeszem. Tudom, mennyi fáradtság van benne, hogy elkészítse az ember. De valahogy jobban is esik, mert megdolgoztam érte.
Félre ne értsd , Anya, a te főztödnél nincs jobb a világon, de azért nem kell megdolgoznom. Az ajándék. :)




Maga a nap nem volt könnyű, mert az egyik szobalány a vita után hazament, így Nara ment fel takarítani én meg maradtam egyedül a reggelinél.
Estére egy csomó szállítmány jött, amit mind el kellett pakolnunk, így fél 5 volt, hogy hazaértem.
Nagyon el vagyok már fáradva. Jó, hogy lesz két szabadnapom.
Ma meg akartam venni a repjegyemet, de nem jutottam oda. Holnap több időt kell szánnom erre, mert azt hiszem megtaláltam a jegyet, amivel a lehető legtöbb időt tudom otthon tölteni.
Bár az ára nem semmi és át kell szálnom, de nekem így is megéri.



Munka után lementem a partra mert szép idő volt, de nem volt szerencsém. Nagyon nagy szél volt, így folyton tele lett az arcom homokkal. Azt egyértelműen megtanultam, hogy szélben nem szabad a beachre menni. Sajnos nem sokat tudtam aludni sem délután.




Estére kicsit lemerültem.
Elgyengültem.
Biztos a fáradtság miatt.




Így most megyek is aludni.
Puszi mindenkinek!



2009. április 26., vasárnap

Április 26.- A külső

Sziasztok!
Ma sok időm volt gondolkodni.
Érdekes módom az olvasmányaim és az élményeim gyakran összevágnak. Mintha valaki irányítaná, terelgetné a gondolataimat. Ha rossz irányba indulok, megmutatja a helyeset, ha jó irányba, megerősít, ha pedig kérdezek vagy bizonytalan vagyok, válaszol, útbaigazít.
Egyik lépcsőről a másikra lépek. Mindegyik külön fejezet, saját témával, mégis mind egy irányba tart, egy tengely körül forog. Mintha minden mindennel összefüggene és mintha vezetne valahová. Pont, mint egy lépcső. Egy keskeny csigalépcső, amin csak egyedül tud járni az ember, de meredeken felfelé vezet. És mi várhat a lépcső tetején?

Szóval a tengnap olvasott dolgok kavarogtak a fejemben, ebédnél pedig Marie-Clauddal beszélgettünk. A téma a külsőség volt.
Egyedül maradtam és beindultak a gondolataim. Most elmondom nektek, mik kavarogtak a fejemben és hogy mikre jöttem rá. Lehet, hogy néhány helyen Müller Pétert ismétlem, de igaza van. Ha valmivel egyet értesz, megérted és befogadod, az már olyan, mintha a te gondolatod lenne. Az is. Csak azt érted, ami benned is ott van. Lehet, hogy még nem tudsz róla és kell a másik, hogy kimondja, megmagyarázza, de utána már a sajátod.

A külsőségekről beszélgettünk. Arról, hogy a társában az ember nem a külsejét kell hogy szeresse, hanem az embert. Egyet értek. A külső változik. Gondolj csak bele. Mikor megszülettél milyen voltál és most milyen vagy. És milyen leszel. A test folyton változik. Ha egymás mellé teszel két képet ugyan arról az emberről csecsemő és idős korából, nem mondod meg, hogy egy emberről van szó. Ez csak egy jelmez, amit folyton cserélünk. Egy szűntelenül változó sejtkupac. Azt hiszed szilárd, de a mikroszkóp alatt tisztán látszik, hogy csak szorosan összenőtt sejtek.
Ez nem te vagy! A ma divatos materialista szemlélettel ellentétben te nem a tested vagy. Sokkal több vagy annál.

Valami, ami be van zárva ebbe a testbe, de nem szabad, hogy azt hidd, csak ez vagy!
Lehet, hogy sok velem egy idős nem nagyon érti, miről beszélek, mert ma azt gondoljuk, hogy ezek vagyunk. Egy test. Megszületünk, és egyszer meghalunk. És nincs tovább.
De ettől sokkal többek vagyunk.

Ezért viselik olyan nehezen az emberek az öregedést és az öregséget. Mert azt hiszik, hogy a test elmúlásával nekik is végük. Azt hiszik ők öregednek és ök halnak meg, pedig csak a testük.
Az,ami a testedben van, a 'TE', sokkal több, mint egy élet.

Kicsit elkanyarodtam az eredeti mondanivalómtól.
Arra akartalak titeket emlékeztetni, hogy a külső nem számít. A külső múlandó, a test megöregszik. Senki sem marad szép élete végéig. Ez csak ideiglenes ( ha megadatik egyáltalán). Ne az alapján vállasszunk párt, hogy hogy néz ki, hanem az alapján, hogy milyen ember.
Nyilván számít valamennyire a külső, de amíg nincs valakinek 3 feje és 8 lába, addig sokkal fontosabb dolgok is vannak.
Én már észrevettem magamon, hogy azt nézem egy emberen, hogy milyen a mosolya. Nem azt, hogy milyen fehérek vagy rendezettek a fogai, hanem hogy mennyire öszinte a mosolya. Ez sokat számít.
A másik a szem. Ezt csak most kezdem látni, hogy a szem mennyi mindent elárul az emberről. Vagy nem is a szem, hanem inkább a tekintet.

Próbálok vakon járni a világban és csak a szemeket, tekinteteket észrevenni.
Az ember szépnek látja azt, akit szeret. Ezt te is biztos tudod. Gondolj csak a családodra.
Ha olyan szerencsés vagy, mint én, akkor tudod, hogy a szeretteidet mindig szépnek látod, bárhogy néznek is ki.
Ha a nagyszüleidre gondolsz például. Más lehet, hogy csúnyának látja őket, öregnek, de te szépnek, mert szereted őket és nem a testet látod bennük.
Ha szeretsz valakit, nem a testét szereted, hanem a lelkét.
Én például nem tudom felidézni magamban a szetetteim arcát, pedig vizuális típus vagyok. Ha sikerül is, akkor is csak egy fényképet idézek fel, ami a testüket ábrázolja egy adott pillanatban, de nem őket. A fotók csak arra jók, hogy felidézzék bennem egy ember lelkének az emlékét.
Azért nehéz számomra felidézni őket, mert a lelküket szeretem. Nem is nagyon látom a testüket. A fizikai szemem nem emlékszik rájuk, csak a lelki.
Így nem számít az, hogy hogy nézel ki,mert aki szeret, az nem a külsődet szereti, hanem azt, akit a fizikai szemmel nem lehet látni, de a te testedben él.

Sajnos manapság nem így gondolkodnak az emberek. Főleg a fiatalok nem. Minden a külsőségekről szól. Addig egyet értek a dolggal, amíg igényességről beszélünk. Hogy valaki tiszta, ápolt, mert ez a magam tisztelete. De sajnos az esetek többségében a dolog túlmegy ezen és csak a külsőt látják.

A testet és nem az embert.

Kezdem megérteni azt is, hogy miért születtem oda, ahova. A magyar nyelv rendkívül választékos és bölcs, de még így is nehezen tudom kifejezni azt, ami a fejemben kavarog. De ha ez benned is ott van, akkor talán ennyi elég volt, hogy megtaláld magadban azt, amiről beszélek és értsd, mire gondolok.
Ha pedig nincs, akkor hiába is próbálom felébreszteni, nem találom benned.
De lehet, hogy nem is kell. Nem tudom. Mindannyian mások vagyunk.

Remélem sokan vannak köztetek, akik értenek.
Jó éjszakát!

2009. április 25., szombat

Április 25.

Sziasztok!

Ma egyedül voltam reggelinél. Vagyis az egyik szobalány segített, amikor nagy káosz volt. :)
De mondhatni ügyesen lezavartuk. Sikerült is normál időben eljönnöm, olyan fél 4 körül.
Elégedett voltam ma magammal. Jól megy már nekem ez a téma. :)

Kezdem viszont kitapasztalni, hogy ki milyen ember a hotelben és kicsit nehezen tudom most gyakorolni Müller Péter tanításait, hogy mindenkit szeressek.
Sajnos vannak olyan emberek, akik egyszerűen nem 'jók'. Vagyis felénk nem mutatják.
Tudom, hogy mindennek megvan az oka, így annak is, hogy valaki nem olyan kedves, és sosem tudhatom, hogy mi miért olyan amilyen, de akkor is nehezére esik az embernek olyan valakit szeretni, aki nem szeretetre méltó. ( hű, ez egy kicsit kacifántos lett, de remélem értitek)
Szóval vannak olyan emberek, akiknek a személyisége nagyon nem passzol az enyémhez és így nem könnyű őket megérteni.

Van egy szobalány(arab) aki akárhányszor elmegy az ajtó előtt, úgy néz be ránk a konyhába, mintha épp robbantani készülne. Komolyan mondom néha félelmetes. Valamelyik nap Nara látott a tvben egy músort az öngyilkos merénylőkről. Másnap tisztára ki volt akardva, hogy a merénylő anyja helyeselte a fia cselekedetét, hogy megölt egy csomó ártatlant. Ezt mindenkivel meg is vitatta és legnagyobb megdöbbenésünkre a két arab szobalány egyetértett a merénylettel. (!!!) Ők is úgy gondolták, hogy a fiú jól tette, hogy felrobbantotta magát és ezzel megölt egy csomó embert.

Félelmetesek ezek az arabok.

És az ebben a legszörnyűbb, hogy buták, így könnyen irányíthatóak. Ha a vallási vezető azt mondja, hogy ezt vagy azt a népet ki kell irtani,mert veszélyeztetik az országukat akkor ők elhiszik, hogy ezt kell csinálni. És ez egy arab családban érték, ha valaki ilyet tesz.
Borzalmas még belegondolni is.

Na mindegy.

Este jót beszélgettünk az egyik kanadai srácnál. Egy kanadai, egy francia, egy angol kanadai és egy magyar. Érdekes nyelv született ebből a kombinációból. Mert hogy a kanadai francia egész más szavakat használ és a másik kanadai srác meg szinte csak angolul beszél. Nem volt semmi. De jót nevettünk, beszélgettünk.

Most pedig egy holland srácot ismertem meg. Egész rendesnek tűnik. Vidám kis társaság kezd kialakulni. Furcsa, hogy régen ez egy lánykollégium volt, most meg többségében fiúk lakják. Vagy legalább is 50-50.

Hosszú nap volt és holnap sem lesz egyszerűbb.

Szép álmokat mindenkinek!
Puszi
L

2009. április 24., péntek

Április 24. Lecsót főztem!

Sziasztok!
Az utóbbi napokban felgyorsultak az események ezért most megpróbálom összeszedni, mi történt.

A csütörtök délelőttömet nyugiban töltöttem. Nagyot aludtam, lustálkodtam majd megebédeltem, tettem-vettem a szobámban aztán elkezdtem készülődni a délutánra.
Mivel tegnap Naráéknál aludtam, össze kellett szednem mindent, amire ma szükségem volt + az úszós cuccom, + az ajándékok, amiket nekik vittem, meg még sok mindent.
Nagyon jó idő volt. Minimum 25 Fok. Gyönyrörű napsütés, sehol egy felhő.

Eőször elmentünk megvenni a hozzávalókat a lecsóhoz. Mert hogy azt főztem nekik vacsorára.
Bizony! Jó rég nem volt már fakanál a kezemben, de szerintem egész jól sikerült. :) Többször is szedtek belőle, ezért gondolom, ízlett nekik.
Annyira finom otthoni íze volt! ( bár a paprika egy kicsit más volt)
5 körül felvettük a lányát a tánciskolában és együtt elmentünk uszodába. Nem úsztunk sokat, de az éppen elég is volt. Kb 1 óra tiszta úszó idő. Sajnos itt nem divat a szauna ezért ebben az uszodában nincs is.

Este videóztunk, meg a kislányával beszélgettem, játszottam. Jól telt az este, jól éreztük magunkat.

Reggel korábban kellett kelnem, mint általában, mert messzebb voltunk a hoteltól. Kb olyan távolságra laknak, mint Somos - Tarján. De az út a tengerparton vezet, így egy kicsit gyorsabban elrepül az a 10 km. :)

A reggel simán ment. Nem aludtam túl jól az idegen ágyban, egy idegen kislánnyal egy szobában :) de azért elment.
Időben beértünk dolgozni és a napunk is jól telt, bár volt munka bőven.
Nem lesz piskóta holnap ugyan ezt egyedül megcsinálni.
De legalább megpróbálom.

Délutána parton voltam, mert még mindig jó idő van.
És ma bűnbe estem. .... Többször is....

Olyan szép idő volt és betértem egy üzletbe. (most mindenhol leárazások vannak)
Persze nem az tetszett meg, ami le volt árazva. Rögtön beleszerettem és nem tudtam otthagyni. Egy gyönyörű tört fehér szatén felső 2 pici rózsával.

A férfi népet nem untatom ilyenekkel, de a lányoknak küldök fényképet, ha kéritek. Érdemes lenne innem hazavinni néhány cuccot, mert itt csopa olyat lehet kapni, amit otthon nem.
Amúgy egész nap nem sikerül utól érnem magam. Egyre több itt az ismerős és így nehéz 2 felé szakadni. Lenne dolgom a szobámban is bőven, de szocializálódni is akarok.

Így holnap délután pihenek, de este elmegyünk piknikezni a partra. Nem maradok sokáig, mert reggel dolgozom, csak megeszünk egy- két pizzát meg beszélgetünk.

Ez úton kívánok Boldog Névnapot a György nevű ismerőseimnek! Gyurma! Boldog Névnapot!

Most már ideje aludnom, mert holnap korán kelek.
Millió pusszz

L
L

2009. április 22., szerda

Április 22.- Nyaralok!

Halihó!

Ma teljesen úgy éreztem magam, mintha vakáción lennék.
9 körül reggeliztem, aztán visszaaludtam délig. Egy körül Kasiával együtt ebédeltünk itt a koliban az étteremben. Nagyon fini volt a kaja. Főleg a dessert. :)
Mascarpone-s epres süti.
Miután végeztem, még a konyhás bácsitól is kaptam egy nagy adag friss epret tejszínhabbal. :D

Nagyon jól indult a nap.

Mivel gyönyörű idő volt így strandolni mentem. Igazi strandos idő volt. Fürdőruhában napoztam és még fürödtem is. Na nem a tengerben, mert az még nagyon hideg, hanem zuhany alatt. Egész jó színem lett. A parton persze olvasgattam és tanultam is.
Fél 6 volt, hogy haza indultam, mert még vásárolni mentem, de egyáltalán nem volt hűvös. Közben több ismerőssel is összefutottam. Egy lánnyal a koliból még a parton találkoztam és kellemesen elbeszélgettünk.

A szupermarketben pedig ismerős szavak ütötték meg a fülemet. Magyarok!
Naná, hogy leszólítottam őket és beszélgettem velük kicsit. :)
Nyaralni jöttek Nizzába, de eljöttek Cannesba is, meg mennek Monacoba is. A hapsi már többször járt itt és Cannes a szíve csücske.
A mai arcát tekintve Cannes nekem is kezd a szívem csücske lenni.
Érdekes, hogy egy várost, környéket, országot tényleg csak akkor lehet igazán megismerni, ha ott él az ember, vagy legalábbis sok idő tölt ott.
Hazafelé menet ettem egy óriási Bounty fagyit, édes tölcsérben. :D Ez csak fokozta a nyaralás hangulatát.

Itthon már Erik dolgozott így beszélgettünk. Közben Julie is befutott és csatlakozott. (vele mentem majdnem úszni)
Ő mondta, hogy el akar menni futni. Akkor még nem volt kedvem, de később úgy döntöttem, hogy amíg mos a mosógép addig elmegyek futni, ha már ilyen szép idő van. Tehát felcuccoltam és elindultam a hotelbe mosni. Ott hagytam a cuccomat és a part felé vettem az irányt.
A Croissetten futottam. Valami csodás idő volt. Tiszta nyár. Langyos szél, a nap már lebukóban, a tenger, lézengő emberek és futottam. Olyan jól esett. Régen éreztem ennyire jól magam futás közben. Csak vigyorogtam, mint egy vadalma.
Jópofa emberekkel találkoztam. A többség biztatott, de volt egy-két 'ciao bella' is. :D
Felfrissülve értem vissza a hotelhez. Kicsit még várnom kellett amíg a gép lejár, aztán jöttem haza.

A lábaimat most érzem kicsit, de legalább tudom, hogy jól vannak. :)
Ma éreztem igazán, milyen szerencsés vagyok, hogy itt lehetek. Ezen a gyönyörű helyen, ahova más nyaralni jön.

Csak ne hiányoznátok annyira!
Nem akartok mind kijönni hozzám? Csapunk egy nagy magyar bulit, na?

Szép álmokat mindegyikőtöknek!
Sok puszi
L

2009. április 20., hétfő

Április 20.




Hello!
Ma egész jó napom volt. Narával ketten voltunk, kevés munkára. Ezért extra takarításba kezdtünk. Az egész bárt kipucoltuk. Az összes poharat kipolíroztam, mindent latakarítottunk. Gyorsan elment a nap és nem is fáradtam el. Ezért délután nem aludtam, hanem sétálni mentem.



Az egész napos eső után, 5 körül jó idő lett hirtelen és az addig néptelen utcák kb 20 perc alatt megteltek emberrel. Olyan volt, mintha az embrek csak arra várnának, hogy eláljon az eső és rögtön az utcára mehessenek.



Én a partra mentem, de most másik szakaszra. Mivel most nincs semmilyen nagy rendezvény, meggyitották az eddig lezást partszakaszokat. Ott tébláboltam. :) Sütkéreztem.
És elmélkedtem, mert nem vittem magammal könyvet. (nem gondoltam még akkor, hogy ilyen jó idő lesz) Aztán fél 7 felé haza indultam, mert kezdett hideg lenni.



A parton láttam 3 srácot, akik olyan szeretettel gondoskodtak egy kb 5 éves kisfiúról, amit otthon még lányoktól sem láttam. Puszilgatták, ölelgették, fociztak vele. Annyira fura volt. Pedig nem valami lányos fiúkról volt szó, hanem igazi helyi vagány csávókról, bő gatyában, designos cuccokban, napszemcsiben. Nagyon érdekes volt.



Láttam egy másik érdekes dolgot is. Egy babakocsit, ami nem is babakocsi volt, hanem babahintó. Olyan volt, mint hamupipőke hintója. Az biztos, hogy ez nem az a praktikus eszköz, mert nem igazán úgy nézett ki, mint amit össze lehet hajtani, vagy többfunkciós lenne. Viszont a kerekei úgy csillogtak a napsütésben, mint a luxusautók felnijei. :)
Képek leljebb.



Itthon ettem,tornáztam, fürödtem és most lejöttem netezni. Nem akarok sokáig vacakolni, mert ugye kimaradt a délutáni alvás és most be kell pótolni. :)



Jó éjszakát mindenkinek!



Puszi
L

2009. április 19., vasárnap

Április 19- Parfümöt kaptam :)

Jó estét!

Ma is nagyon húzós napom volt, úgyhogy reggel örültem, hogy nem tettem eleget a tegnap esti buli meghívásnak. Pedig nagyon szívesen mentem volna, de talán jobb volt így. Reggel mindenképpen.

Nem akarom részletezni, hogy megint káosz volt, mert mindenki egyszerre jött le reggelizni.
Túléltem nagy nehezen. 4kor még a recepció talált nekem néhány feladatot, aminek nem nagyon örültem, de gyakorlásnak fogtam fel. Gyorsan letudtam és akkor már nem kérdeztem semmit csak húztam haza.

Út közben találkoztam a német csoportunk sofőrjével, akitől kaptam ajándékot. :)
Kicsit furán éreztem magam, mert az olaszok mellett nem volt túl sok időm rájuk és mégis gondolt rám. Nem is akármilyen ajándékot kaptam. Már egy ideje parfümöt akarok venni és most kaptam egyet. Egy grasse-i parfümöt, hasonlót ahoz, amit néztem. Nagyon örültem neki. :)

Délután bár nem volt rossz odő, nem mentem sehova, hanem inkább csicsikáltam. :) Vagy 2 órát. Aztán már vártak az itthoniak, hogy beszéljünk meg az itteniek is a portánál. A szokásos esti csapat. :)

Született kiscsinink! Annyira édi! Kis nyomott orrú egérke. Meg lehet zabálni!
Amúgy ha felnő lehet, hogy szerető gazdit keres, szóval alkalom adtán várjuk a jelentkezőket.

Utólag is boldog névnapot az Andreáknak! Boldogat Medve Mama!

Millió puszi!
L

2009. április 18., szombat

Április 18.

Hali!
Ma fárasztó napom volt. Egyedül reggeliztettem az egész hotelt. Az olasz csoport meglepően simán lement. Bár olyan volt, mint a sáskajárás. Kitettem 4 bagettet, ami máskor kb egy óráig is kihúzza és 5 perc múlva nem volt belőle semmi. De legalább aranyosak voltak. Az olaszom meg rohamosan fejlődik. :)

De túlétem. Ma megint volt levelem. :)
Amióta bankszámlát nyitottam a bank vagy 5 levelet küldött már. Most többek között azt írta, hogy megjött a kártyám, de nem tudom sajnos hétfőig felvenni.

Egy kis cetlit is kaptam a postáról, hogy van ott nekem valami. Nem tudom ki küldhette és hogy miért nem hozták ki, de előre is köszönöm! Már alig várom a hétfőt, hogy ezeket elintézhessem.
Coco, a lány, aki kedden megy el, Montpellierben lakik. Ő is azt mondta, amit mindenki más, hogy Montpellier nagyon jó. Hogy tele van diákokkal, nagy élet van és hogy szupi hely.
Egyre nagyobb kedvet csinálnak nekem az ottani Erasmusos élethez. :)

Délután a Fesztiválok Palotája előtt volt valami Sony rendezvény. Két, állítólag világbajnok focista srác produkciózott. Jó hangulat volt így elüldögéltem egy kicsit.

Estefelé aludtam egy órácskát, tornáztam, megfürödtem és most jöttem le.

Léda! Tegnap megnéztem a Thai képeidet! Gyönyörűek! Visszajösz majd velem oda? Remélem megjegyeztél minden fontos infót, hogy hol érdemes aludni, mit érdemes csinálni.

Na lassan megyek aludni, mert holnap sem lesz könnyű napom.

Pusszanat mindenkinek!
L

2009. április 17., péntek

Nagyon vidám hangulatban :)

Hali!
Ma nagyon jó napom volt. 10 órát dolgoztam és annyira jó volt. Nap közben kevés ember volt és így Narával volt időnk beszélgetni. Megbeszéltük, hogy csütörtökön ejtjük meg a sportolós napunkat. Biciklizünk, úszunk, náluk alszok és reggel együtt jövünk dolgozni. :)
Nagyon megszerettem és úgy érzem ő is engem.
Látjátok, a szeretet nem hiábavaló. Ő volt az az ember az elején, akiről legkevésbé sem gondoltam volna, hogy jóban leszek vele. Most pedig olyan jóban vagyunk, hogy meghívott magukhoz. :)
Beérett a sok kedvesség és figyelmesség. :)
Délután Célinnel dolgoztam(mert megkértek, hogy ma dolgozzak küpűrösként). Ma vele is megtört a jég. Néha úgy érzem haragszik rám valamiért, de ma nagyon jót beszélgettünk. Főleg az ő magyarországi tartózkodásáról. :)
Azért kellett este is dolgoznom, mert olasz csoportunk jött. 55 ember. Horribilis.
Ha azt mondom, hogy a megérkezésükkor káosz volt, akkor szépítem a dolgokat. :)
50en 100 félét kiabáltak. De megszerettem őket.
Bár 8kor lejárt volna a 9. órám is, fél kilenckor még elkisértem őket az étterembe.
Hát, nem volt semmi mutatvány, mert még én sem jártam ott és nem tudtam, hova kell menni. Na meg a csoport sem kicsi.
'Csak 3 szor kellett útbaigazítást kérnem. :) De megtaláltuk az éttermet időben. :) Sőt, még hamarabb is. :) Annyira cukik voltak, mindenki elköszönt tőlem egyessével és integettek. Volt aki kezet is rázott velem.
Hazafelé sétálva olyan nyári hangulatom volt. Tudom is ,hogy miért. Most nyílik az egyik bokorfajta, amiből itt gyakoriak a sövények. :) Isteni édes virágillat van az utcákon. :) Rögtön kedvem támadt kimozdulni itthonról este, de még nem találkoztam Kasiával, akivel el akarok menni. Úgy táncolnék most.
Mikor hazaértem a recepción beszélgettünk páran. Jó hangulat volt, sokat nevettünk és már egyre biztosabban beszélek franciául. Jó, hogy már szinte mindent megértek. Most az olaszra vagyok rákattanva. A csoport erősen próbára teszi a tudásomat. Az öreg nénik előszeretettel hadarják nekem a magukét, de a mosoly és a kedvesség minden nyelvi hiányt áthidal.
Nagyon boldog vagyok most. :)
Sok-sok puszi mindenkinek!
Buona notte!
L

2009. április 16., csütörtök

Április 16. Durmolós csütörtök

Sziasztok!
Ma szabad voltam így tegnap este későig beszélgettünk a többiekkel.
Reggel felkeltem reggelizni aztán visszaaludtam. Sikerült 2ig durmolnom :)
Végre kialudtam magam. Esett az eső így nem is volt semmi kedvem kimozdulni itthonról.
Nagyon otthoni hangulatom volt. Kezdve onnan, hogy délutánig aludtam (amit csak otthon szoktam csinálni) aztán folytatódott a finom otthoni kajával, amit még tagnap hoztam haza a mélyhűtőből.

Alvás és evés után még olvasgattam, aztán gondoltam elemegyek sétálni, mert az idő is javult kicsit, meg rám fért egy kis séta.
Egy jó 30 percet sétáltam a Croisetten meg a fő utcán, aztán jöttem haza,mert már elkezdett megint csöpögni. A koliban jó hangulat várt. Sok ismerős gyűlt ma össze. Az egyik lány nemsokára haza utazik és őt búcsúztattuk. Jó kis csapat ez. Most már egyre inkább a részének érzem magam. :)

Tényleg olyanok vagyunk, mint egy kis család. Minden este ugyan azok az emberek, közös evések, közös programok. Jó a légkör. Szeretek hazajönni. :)
Este Kasiával együtt neteztünk. Sokat beszélgettünk, mindig volt egy két ember, aki ideült mellénk és bekapcsolódott a beszélgetésbe. :)
Jókat nevettünk.

Most kezdtek el filmet nézni Jaoueddel, de sajnos nekem reggel kelnem kell, így nem hiszem, hogy én is megnézem velük. De azért majd bekopogok hozzájuk.

Nyugodalmas jó éjszakát és angyalkás szép álmokat kívánok mindenkinek!
Puszi
Lili

2009. április 15., szerda

Április 15.

Sziasztok!
Ma fárasztó napom volt. Vagyis nem a nap volt fársztó, csak én voltam fáradt.
Naraval ma sokat beszélgettünk, nagyon egy hullámhosszra kerültünk.
Nem csoda, mert szinte minden nap együtt dolgozunk 8-9 órát. De szerencsére jól kijövünk és azt hiszem elégedett velem.
Ma bent semmi különös nem volt, szokás szerint 9 órát dolgoztam. :) Nemrég kicsi rálátásom nyílt az itteni fizetésekre. Egy szobalány az enyém 3 szorosát keresi, úgy 900- 1000 eurót havonta, de kevesebb munkával, mert több szabad napjuk van. Nagyjából 50-60 eurót keresnak napi 8 óra munkával. Ettől függetlenül nem szívesen cserélnék velük, mert nem túl jó az a munka. De gondolom akkor egy recepciós ennek a sokszorosát. Úgy 2000 euró körül szerintem, ami azért nem rossz.
Ezt csak érdekesség képen mondtam.
Tegnap este megint jól elszórakoztam az időt itt a gép előtt így megint nem tudtam időben aludni menni. :) A pénteki pécskős képeket nézegettem.
Nóri, Sziki, jót nevettem rajtatok! Olyan cukik vagytok a képen! És még Dani hátát is megtalátam, aminek nagyon megörültem. :D
Rég nem láttalak már titeket, hiányoztok!
Ma munka után nem tudtam lemenni a parttra mert addigra már nem volt jó idő. Bezzeg amíg dolgoztam délelőtt olyan jó idő volt, hogy a vendégek a medence partján napoztak. Úgy irgyeltem őket...
Úgyhogy inkább aludtam kicsit. Fél 7kor találkoztunk Julie-vel és mentünk uszodába. Az uszit ügyesen megtaláltuk, a gond csak az volt, hogy nem volt nyitva nekünk. Foglalkozás volt, így azzal a lendülettel jöttünk is haza. :) De legalább sétáltunk egyet. Kiderült, hogy Julie abból a városból jött, ahol a sulinak van Erasmus kapcsolata, Chambérie-ből. Milyen különös véletlen. Rögtön meg is hívott hozzájuk. :)
Ha minden ilyen meghívásnak eleget tennék, hátralévő életemet az ilyen ismerősök meglátogatásával tölteném. Ami persze nem esne rosszul. :D
Mivel az úszás így elmaradt, tornáztam kicsit. A karomat már szinte nem merem használni, mert nagyon meg van izmosodva. Nem akarom, hogy nagy izmaim legyenek, de a tálca ezt nem kérdezi meg, mikor emelgetnem kell. Sem az edények. :D
Úgyhogy ez van. A munka formál.:)
Krisztu, te hogy állsz a felülésekkel?
Holnap végre kialhatom magam. Csak reggelizni jövök majd le zárásra. Aztán szerintem pihenek.
Pussza nektek!
Lili

2009. április 14., kedd

Április 14.




Hali!
Ma is viszonylag nyugos napunk volt, de elfáradtam.
Gyorsan összegzek és megyek aludni.
Ma találkoztam egy magyar lánnyal a hotelben. Ő az,akiről már annyit hallottam, ő dolgozott itt 2007ben, mint az első magyar gyakornok. Nos, kicsit fura lány, de kedves.
Ő most Antibes-ban dolgozik egy étteremben és hetente egyszer jön Celinhez(akivel nagyon jóban vannak) mosni, mert nincs mosógépe. Szóval remélhetőleg gyakrabban fogunk majd találkozni. :)
Mivel nagyon jó időnk volt, munka után lementem a partra olvasni, amiből persze alvás lett egy idő után. Sajnos kicsit alul öltöztem és fáztam a szélben, ezért nem tudtam csak egy kicsit aludni. De azért így is jó volt. Hazafelé beszaladtam boltba és itthon megvacsoráztam.
Most meg lejöttem netezni. Jóban lettem egy lánnyal, akivel együtt szoktunk gépezni meg néha beszélgetünk is. Holnap lehet, hogy elmegyünk uszodába, ide a közelbe. Aranyos neve van. Julie.
Ma elmentek az olaszok. Nagyon aranyosak voltak és kicsit fejlődött már az olasz tudásom. Reggelinél kicsit mindig kaotikus a helyzet így nem tudok velük rendesen beszélgetni. De ma délután tudtam. Annyira tetszett, hogy mikor mentek el, nem borravalót adtak, hanem sokan odajöttek hozzám és kezet fogatak velem. De nem úgy, ahogy mi szoktunk. Ez köszönet kézfogás volt. Hálás és szeretetteli.
Sokkal jobban örültem neki, mintha adtak volna pár eurót. Azt délután el is költöttem volna a boltban, így viszont egy életen át őrzöm a tekintetüket és a kézfogásuk érzését. Élménnyel viszonozták a kedvessséget és úgy érzem ez lenne a természetes.
Ezt sokkal inkább éreztem természetesnak, mint a trükközést a borravalóval. A dugdosást, meg hogy mennyit adjak, mikor, kinek, .... abból csak a baj van. De a kézfogást most már nem lehet sem másnak adni sem elvenni tőlem. Az már az enyém, és az is marad.
Ma levelet kaptam!
Krisztu és minden kedves Fekete! Kicsi és nagy, kösziiii!
Nagyon édik vagytok! Tettszik a kacsa meg a szöveg is! Puszi érte!
Mill pusszzz
L

2009. április 13., hétfő

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Sziasztok!
Ma a tegnapival ellentétben nyugis volt a reggeli, hiába voltunk ketten. Nem is értette Nara, hogy hogy lehet ez, mert ugyan annyi ember volt ma is, mint tegnap.
Már tegnap kérdezte az angol hapsi, hogy ma mikor dolgozom, ma pedig kaptam tőle 5 €-t. Pedig nem szeretem annyira ezeket a dolgokat. Nem akarom, hogy azt higgyék, hogy csak ezért vagyok kedves. De nem akarom őket megbántani azzal sem, hogy nem fogadom el- amit adni akarnak. Fura szitu ez. De, mivel nem túl sok a fizetésem ezért jól jönnek ezek a kis plusszok.
Szóval a nap nyugisan telt. Bár nem unatkoztam így sem. Ma valamivel hamarabb, fél 4kor el tudtam jönni.
Ma ugye Húsvét volt, ezért ' jó keresztény módjára' ( :) ) megosztottam felebarátaimmal amim van. :D
Szó mi szó, kedveskedni akartam a kollégáknak ezért vettem nekik csokitojást meg vittem bejglit.
A tojásokat elrejtettem a zsebeikben, meg az íróasztalukon- ki hol dolgozik- a bejgliből meg délben kínáltam meg mindenkit.
Mit ne mondjak, jó lecke volt.
Narán kívül senki nem köszönte meg a csokitojást. Lehet, hogy nem vették észre, de úgy kellett megkérdeznem, hogy nem találtak e a zsebükben valamit. Nem azért csináltam, hogy hálásak legyenek nekem, de egy spontán és őszinte köszönöm azért jól esett volna.
Furcsa mód, senki, egyetlen kollégám sem köszönte meg a csokit, csak miután rákérdeztem. (Nara ez alól kivétel!)
A bejgli kínálásakor is az volt az érzésem, hogy nekik aztán mindegy, hogy mit viszek nekik.
De nem baj.
Megtanultam a leckét. Ezzel remekül fel tudtam mérni, hogy kinek érdemes ajándékot adni, és kinek nem.
Egyszerűen nem értem őket. Az ember kedveskedik nekik és úgy viselkednek, mintha ezzel én tennék nekik szivességet, vagy mintha ez természetes lenne.
A koliban bezzeg nagy szeretettel fogadták a tojásaimat és a bejglit is. Meg én is kaptam sütit Eriktől. Ezeknek az embereknek érdemes ajándékot hozni. Olyan szeretettel fogadják a legkisebb dolgot is. :)
De a többiek miatt sem bosszankodom. Mások vagyunk. Itt nem divat adni. Nem szoktak hozzá. Én megmutatom nekik, hogy máshogy is lehet ezt csinálni. Megmutatom, milyen a magyar vendégszeretet, vagy az én esetemben az emberszeretet. Aki partner, azzal szívesen vagyok kedves. De nem vagyok érzelmi nyerő automata és nem áll szándékomban megváltoztatni őket.
Ma jó idő volt, így a munka után lementem a partra olvasni és napozni. Az ünnep miatt nagyon sok olasz van, a strand szinte tele volt. Az emberek röpiztek, frizbiztek, piknikeltek. Nagy élet volt. Kivételesen sok üzlet volt nyitva, volak is shoppingolók bőven.
Ma sokat olvastam a nézésről. Hogy a tekintettel nem csak befogadok, hanem adok is a másiknak. Sugárzok felé és ösztönzöm. Olyan tulajdonságokat tudok kihozni belőle, amik mélyen szunnyadnak benne. Ezt próbálom gyakorolni. Tudom, hogy az emberekben benne van a kedvesség, a vidámság, a nemesség, csak túl mélyen ahhoz, hogy a hétköznapokban a felszínre hozzák. Talán ha látják rajtam, hogy nekem sikerül és én hiszem, hogy nekik is sikerül, akkor együtt menni fog. Hiszem és hinni akarom, hogy az emberek jók. Mindenki más, de alapvetően mindenki jó. A másságból adódóan viszont sokszor nem értjük egymást, azért hisszük azt, hogy vannak rossz emberek is.
Nem könnyű, de az a minimum, hogy megpróbálom és ha néhány ember esetében nem is sikerül ezt megvalósítani, a többi sok-sok ember esetében sikeres lehet a módszer.
Próbáljátok ki!
Nekem nagyon sok pozitív visszajelzés jön. Ebből gondolom, hogy a módszer működik.
Minden azon múlik, te hogy viszonyulsz az emberekhez, hogyan nézel rájuk.
Gondolkodj el ezen.
Sok puszi mindenkinek!
Angyalkás álmokat!
L

2009. április 12., vasárnap

Április 12.- az első buli

Sziasztok!

Nos, túl vagyok az első bulimon. Nem mondom ,hogy eszméletlen jó volt, de elment.
Egy egész jó helyen voltunk, nagyon sikk, elegáns hely. Tetszett.
Úgy tűnt,a társaság törzsvendégnek számít, mert minden pincért név szerint ismertek. Az egyik pincér a vége felé már együtt ivott a srácokkal. :)

Finom vacsorát ettünk, volt koktél, rosé és vörös bor, torta, minden. Jól éreztük magunkat.
Sajnos a táncot hiányoltam, mert nem volt túl nagy hely és így nem tudtunk csörögni, pedig a zene egész jó volt. Furcsa mód egyetlen francia szám sem ment egész este.

Alapvetően meg kell állapítanom, hogy a fiatalok nagyon hasonlóak itt is. Hasonlóak a szokásaik.

Sok új embert ismertem meg és sokan meglepődtek, hogy milyen jól beszélek franciául. Két francia lánnyal jöttem haza a koliba, akik először teljesen meglepődtek, hogy egyáltalán beszélek franciául. Aztán meg azt mondták, hogy alig van akcentusom és hogy tök jól beszélek. Ezek a visszajelzések olyan jók, most már egész magabiztosan beszélek.

Nagyon tetszett az estével, hogy az otthoni bulikkal ellentétben ugyan olyan illatosan jöttem haza, mint ahogy elmentem. Sehol nem lehet cigizni, csak az éttermek előtt. És ott sincsen nagy tömeg. Szimpatikus volt nagyon.

Ez a két lány mondta, hogy elvileg a gyakornokok nem dolgozhatnak az ünnepnapokon (mert hogy ők is gyakornokok az egyik hotelben)- így erre holnap rá fogok kérdezni. Nem tudom, hogy hogy működik ez a rendszer, de ezt mondjuk én is furcsálltam, hogy rám semmilyen ünnep vagy ilyesmi nem vonatkozik, míg ha suliba járnék akkor sokkal több szabadidőm lenne.

Nos, 3 óra alvás után nem mondanám, hogy frissen, de felkeltem. A mai kialvatlanságom párosult az eddigi legnehezebb napommal.
Egyedül voltam, telt ház. Alig éltem. Néha teljes káosz volt.
Úgy lett volna, hogy az egyik szobalány segít nekem, de ilyenkor neki a saját dolgát is kell csinálnia ezért nem tud sokat segíteni. Néha nagyon brutál volt, de túl vagyok rajta.

Ma az egyik angol hapsi, akinek mindig megnéztem az időjártást azt mondta, hogy nagyon jó, hogy mosolygok, mert felvidította őket. Meg hogy szép a mosolyom, de nem erre akartam kilyukadni. Igaz, hogy bár alig láttam ki néha a szemeim alól, a szám azért fülig ért. Fáradt voltam, de még a fülemben voltak az esti számok, így jó volt a hangulatom. Meg amúgy is mosolyogva dolgozom, ha emberek között vagyok. Jó, hogy vannak ezek a visszajelzések és tudom, hogy örömöt okozok másoknak, hogy van értelme annak, hogy így csinálom a dolgomat. :)

Amint hazaértem, megfürödtem, pizsit húztam és lefeküdtem aludni. :)
Jó 3 órát sikerült aludnom, alig bírtam kimászni az ágyból, hogy egyek, meg beszéljek Anyával.

Holnap ugye Húsvét hétfő így készülök egy kis meglepetéssel a kollégáknak. Egy kis csokitojás meg bejgli.

Remélem nem lesz túl sok locsolóm. :)

Millió puszi mindenkinek!
L

2009. április 10., péntek

Április 10. Antibes-ban Zsófival

Hali!

Ma számlát nyitottam az egyik francia banknál.
Teljesen simán ment, a hölgy még meg is jegyezte, hogy ahhoz képest, hogy csak két hónapja vagyok itt, jól beszélek franciául. :)

Ez után elszaladtam boltba, hogy ne legyen gond az ünnepek alatt a kajával. Hazavittem a kajákat utána pedig indultam is a buszhoz, mert Zsófival Antibesba mentünk. Nagyon szép időnk volt, 25 Fok. Hatalmasat sétáltunk, jót napozgattunk és persze közben jókat beszélgettünk. :)
Végigjártuk az egész várost, elmentünk a csillag alakú várhoz, piknikeltünk. Zsófi nagyon aranyos volt, hozott nekem túró rudit. Az egyik barátnője járt Pesten nemrég és ő hozott neki rudit. Aranyos volt, hogy gondolt rám. Persze nem utasítottam vissza. :)

A várból visszafelé jövet belebotlottunk egy vásárba. Irtó jó volt. Találtunk egy olyan standot, ahol régi, de nem használt szemüvegeket árultak. Először azt hittük, valamilyen magángyűjtemény és csak ki van állítva, de aztán elkezdtük felpróbálni a viccesebbnél viccesebb szemcsiket. Volt ott eredeti Baywatch-os David Hasselhoff szemüveg, színésznők nagy kedvencei, Elton John jellegű kerek, 6 szögletű, hippi, 80-as évek beli, mindenféle.
Nagyon jól szórakoztunk.
Némelyik még egészen jól is állt.
Zsófi annyira beleszeretett egyik- másik darabba, hogy elhatároztuk, visszajövünk majd vásárolni. ( a vásár ugyanis 27-ig lesz )
Azután a sétáló utcán bementünk néhány boltba. irtó jó dolgokat találtunk. Itt nem azokat a tömegcikkeket árulták, hanem mindegyik butiknak meg volt a maga szabászata. Ebből adódóan minden boltban más és más stílusú ruhák voltak. Nem sok, csak kis mennyiség, de azok minőségiek.

Az egyik sarkon sikerült találnom egy remek ajándékot a lánynak, akinek jövő héten lesz a szülinapja. Már törtem rajta a fejem, hogy mit vegyek neki, mert ötletem sem volt. Most pedig vettem neki egy nagyon vicceset. Ez egy olyan valami, amit igazából nem tudom, hogy mire jó. Egy felfújható zebra, ami egy hosszú rúdból meg a zebra fejéből áll. Zsófi szerint ilyenekkel szokták ütni egymás fejét a kisgyereket. De mivel ez a lány is nagyon bohókás, így szerintem tetszeni fog neki. Én pedig nyugodt vagyok az ajándék témában. :)

Holnap bulizni megyünk. Először egy étteremben lesz vacsi 9től, aztán nem tudom, hol folytatjuk az estét. A srácnak egy üveg rosét vettem, mert nem volt jobb ötletem. Kíváncsi vagyok, milyen lesz. Eddig 15 ember jön, de a srác szerint lehet, hogy többen leszünk. Nem ismerek mindenkit, de majd megismerem őket. :)
Vasárnap reggel 7-től dolgozom, így nem kéne nagyon bele feletkezni a bulizásba.

Ha holnap nem írok, akkor az azért van, mert már nem volt időm.

Millió pusz nektek!
Love
L

2009. április 9., csütörtök

Április 9.

Csonka Lilla pakkot kapott! Csonka Lilla pakkot kapott! :D:D:D:D:D

Egy hosszú és eseménydús nap után hazaérve rutinszerűen belenéztem a mindig üres postaládámba. Először most is azt hittem, hogy üres, aztán megláttam benne egy névjegykártya nagyságú kis papírkát, tollal a tetejére írva:
Lilla Czonzak
A szobaszámom is mellette volt, így gondoltam ez én lehetek. :)
Csomag vár a portán- írja.

10 centivel a föld felett libegtem a recepcióhoz. :) És tényleg! Csomagot kaptam!
Még egyszer köszi, Anya, Apa!
Nem tudom, milyen körülmények között utazott szegény kis csomag, de a csokik úgy néznek ki, mintha úthenger ment volna át rajtuk. :D A csokinyuszi könyvjelzőnek is elmenne, a csokitojás meg ... Vicces.
Nagyon köszi könyveket is! Már alig várom, hogy olvassam őket! :D
Nem tudom mikor adtátok fel, de Anya levelén 9-i, azaz mai dátum van. Az azért brutál lenne, ha egy nap alatt ideért volna. ( Anyát azóta megkérdeztem, 6-át akart írni :) )

Ez után megnéztem a telefonomat, és akkor láttam, hogy utalták az ösztöndíjamat.
Pont a héten jutott eszembe, hogy elvileg azt is kellene kapnom, de azután annyi minden volt a fejemben, hogy ezt el is felejtettem. Azt sem tudom, ez most hány havi, amit kaptam, de azért nagyon örültem neki. Csak így tovább! Ilyen váratlan összegeket szeretnék kapni a számlámra! :D

Ez után a csudi vidám kezdés után elmesélem a legalább ennyire vidám napomat is.
A reggelem kicsit húzósan indult.
Ugye 6.30kor kezdtem, így 5.20ra állítottam órát, gondolván, hogy reggel lassabban megy minden.
Fogalmam sincs, hogyan történt, de magamtól felébredtem, azzal az érzéssel, hogy már mintha késő lenne. A sötétben kerestem a telefonomat, hogy megnézzem rajta az időt. Az éjjeliszekrény helyett valahol a fejem alatt találtam meg. Már ez is gyanús volt, de főleg az, hogy nyitva volt és a pin kódot kérte. Magyarul egyszer már elkezdtem a bekapcsolását, de elaludtam, amíg a pin kódot kérte. Fogalmam sincs, hogy történt, mert semmire nem emlékszem. Általában azért emlékszem arra, hogy lenyomtam az órát, vagy akkor csak szundit nyomok, de most mintha nem is én csináltam volna.
A lényeg, hogy ekkor volt 6.10. :)
Nos, villámban kezdtem öltözni, reggelizni, mindent egyszerre.

A dolog annyira jól sikerült, hogy előbb beértem, mint a kollégám. :) Szóval maximálisan elégedett voltam magammal. :) És mindent megcsináltam, amit máskor is, csak extra gyorsasággal. :)
Így indult a nap. A német csoport cuki volt. Ma tényleg dőlt a lé. :D összesen 15 € borravalót kaptam. :D:D:D
Ebből 10-et egy bácsitól. A többit is nagyrészt a németektől, de egy hölgytől is kaptam 2 €-t, akit csak a szobájába kísértem. :) Ma valahogy vonzottam a pénzt, vagy nem tudom. :)
Minden esetre nagyon jól esett az elismerés. A 10 €-t először nem is akartam elfogadni, mert sokalltam, de aztán nem akartam megsérteni a bácsit. :)
A munka is sokkal jobban ment. Vidám voltam. :)

Sajnos kedden elutazott a másik kanadai lány is. Így most egyenlőre egyedül maradtam a fiúk között, mert Kashiával pont ellentétesen dolgozunk. Ő este, én reggel. Alig szoktunk összefutni. Holnap talán, mert szabadnapos leszek. :)
Tegnap este már nagyon jót beszélgettem néhány emberrel. Kiderült, hogy Jaoued, akivel jóban vagyok, is csak májusig marad.
Ez a koli hátránya. Hogy az emberek gyorsan váltakoznak. Megérkezel, 2 hónap és már tovább is álltak. Sajnos. Itt gyorsan meg kell találni az emberekkel a közös hangot, mert lehet, hogy holnap már nem találkoztok.

Holnap valószínűleg Zsófival Monacoba megyünk a tenisz kupára. Remélem összejön. Azt mondta, hogy lehet, nem egyedül jön, így én meg lehet elhívom Kashiát, ha reggelinél találkozom vele.

Ma Erik megjegyezte, hogy egyre jobban beszélek franciául. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szobalányokkal töltött idő következménye képen egyre több olyan szófordulatot ismerek és használok, mint a helyiek. És ezen meglepődött.

De ezek szerint nem csak a németem, de a franciám is javul. :)

Pusszanat mindenkinek!
L

2009. április 8., szerda

Április 8

Sziasztok!
Megont sikerült megszeretnem a jelenlegi német csoportunkat. Sajnos holnap elutaznak.
Ma is beszélgettem a kedvenc bácsimmal és mondta, hogy mennyire kedves vagyok, meg hogy milyen jó nálam reggelizni, mert mindig mosolygok. Ezt egy másik bácsi is mondta ma németül, amiből nem sokat értettem, de aztán valahogy angolul is elmakogta.

Holnap reggel 6.30kor kezdek, éppen miattuk, mert elutaznak. De mivel szeretem őket, így nem bánom. Ma már aludtam délután 2 órát és időben le akarok feküdni.

Ma a lányokkal viccelődtünk ebédnél és megjegyezték, hogy már kezdek belejönni ebbe a tréfálkodós dologba. :) Most már meg tudom nevettetni őket. Eddig is, de most már szándékosan. :)

Pont a héten történt, hogy elküldem egy levelet megcímzetlenül. Valamiért félbe hagytam a dolgot és elfelejtettem megcímezni, de lezártam és lebélyegeztem ezért elvitte a postás. Másnap meg visszajött hozzánk, mert hoteles borítékot használtam.
Ezeken a húzásaimon nem csak a többiek, de én magam is nagyon jókat nevetek! :)

Ma Nara mesélt a családjáról. Az anyósáék a Societé szigeteken laknak. Nem tudom, mi a magyar neve, mert még nem néztem meg. Ez egy kis sziget valahol Mauritius mellett. Azt mondja, gyönyörű. Csodás, néptelen tengerpartok, kristály tiszta tenger, fehér homok, nyugi.
Azt mesélte, hogy búvárkodtak az óceánban és hogy a halakat meg lehet fogni, nem úsznak el. Meg hogy láttak bálnákat és delfineket. Azt mondta, a delfinekkel együtt is úsztak. Szóval bővült a bakancslistám. :) Decemberben megint mennek a családjával, már előre irigykedem. :)

Nem valami jó a gépem, újra kell indítanom, de ezt most elmentem, hátha nem tudok visszalépni.

Sok puszi mindenkinek!
L

2009. április 7., kedd

Április 6-7.

Sziasztok!

Az elmúlt napokban eléggé el voltam havazva. Reggel 7kor kezdek és este mindenfélét szoktam csinálni.
Most már sokat beszélgetek az itteniekkel, szombaton bulizni megyünk, meg aztán jövő szombaton is. :) (úgy hogy vasárnap reggel 7től dolgozom.) :D Már most látom, hogy vicces lesz.A koliban egyébként majdnem minden ismerősömnek mostanában van a szülinapja. Ezért a sok buli. :) Igyekszem magam előre kialudni, mert nem lesz piskóta. :) De már eldöntöttem, hogy nem fog érdekelni,mikor dolgozom. Nem fogok azért itthon maradni. Legfeljebb kicsit fáradt leszek reggel, de majd másnap kialszom magam. :)


A munka egész jól megy. Tegnap kaptam két 50 centest, ma meg 2 €-t. Dől a lé!:)
A tegnapit csak otthagyták az asztalon, a mait meg attól a házaspártól kaptam akit nagyon csípek. A bácsi jól beszél angolul ezért szoktunk beszélgetni. Ma nem tudta kinyitni a kis lekváros üveget és én segítettem neki. Ezért, mikor mentek el, a felesége a kezembe nyomott egy 2€-t és összezárta a markomban. Nagyon megköszönték a segítségemet. :) Csíptem őket. Ettől fellelkesülve elkezdtem németet tanulni. :) Sosem gondoltam volna. De így egészen más a leányzó fekvése. Így, hogy szeretem a német turistákat és nekik akarok kedveskedni azzal, hogy az anyanyelvükön szólok hozzájuk, szívesebben veszem elő a kis német füzetet.
Nyilván nem lesz olyan profi a nyelvtudásom, de legalább sablon mondatokban tudok kicsit beszélni és megértem nagyjából, mit mondanak.

Ma nagyon boldog voltam, mert láttam a planningben, hogy Lilla of ... Rákérdeztem és tényleg kaptam 4 nap szabid június 15től 18ig! JUHÉÉÉ! Megyek haza!
Már el is kezdtem nézegetni a járatokat, de még nem találtam meg a legjobb megoldást.
Lehet, hogy Milánóból megyek haza és Bécsből jövök vissza, mert úgy jobban jön ki. Majd még nézelődöm.
Ha lát valaki neten valami jó járatot, azt szívesen veszem. :)
Sajnos 18án vissza kell jönnöm, mert 19én reggel már dolgozom.

Azt is sikerült Myriamtól megtudnom, hogy az első gyakornok május 10-én érkezik. Nikki-nek hívják. De jön majd két másik lány is, egy júniusban, egy augusztusban.
Szóval még egy hónap és lesz egy 'kis pajtásom' :)
Holnap megkérdezem az emil címét és felveszem vele a kapcsolatot. Hátha szüksége van valami segítségre.

Ma a reggeli pörgést leszámítva nyugis napunk volt. Az sem volt vészes. Nara olyan volt, mint egy mesebeli szereplő. Hol volt, hol nem. Kb 5 percet dolgozott, aztán 25 percre eltűnt. Így mondhatni egyedül reggeliztettem meg 2 csoportot. :)
Mindent kitalált, csak hogy ne kelljen dolgoznia. 5ször állt arrébb az autójával, 3szor ment cigizni, rendelést vett át, stb.

Este Jaoueddel beszélgettünk sokat. Megmutattam neki, hol lakok, és repülőket nézegettünk. Kaptam tőle csokit is. Holnap lesz a szülinapja, úgyhogy kap majd tőlem egy kis csokit. Nagyon rendes gyerek, csípem. Most meg megérkezett Kasia, a lengyel lány, úgyhogy megyek beszélek még vele egy kicsit, aztán húzok aludni.

Millió pussza mindenkinek!
L

2009. április 5., vasárnap

Április 5.

Sziasztok!

Ma, mint egész hónapban, reggel dolgoztam.
Nem bosszant, mert ez legalább biztosnak tűnik és nem változtatgatják állandóan.
Ráadásul így az egész délutánom szabad.

Felkelnem sem kell korábban, mint mikor suliban 8ra mentem.

Ma egyedül voltam, de nem voltak sokan a szállodában, így nem volt gáz.

Délután nagyot sétáltam, most a másik irányba, mint szoktam. Leültem a gátra és ott olvastam. A Szeretetkönyv is nagyon tettszik. Legalább olyan jó, mint a Boldogságkönyv.

Ma hallottam egy utcai zenészt játszani. Nagyon szép volt. Az ilyeneknek mindig szoktam pénzt adni. Ennek is adtam és mentem tovább. Később viszont meg kellet állnom, olyan szépen játszott. Nem nagyon voltak az utcán, kocsi is alig járt. Én 20-30 méterrel arrébb álltam meg. Szinte megdermedtem, úgy hallgattam a hegedűs játékát.
Teljesen feltöltődtem.
Az ilyen apró örömök olyan jók. :)

Ma mostam, de megszárítani már nem volt időm a ruhákat, ezért most minden kilincsemen bugyik lógnak. :)

Ma megettem az utolsó zserbómat. Vége. Nincs több...:( Olyan lassan ettem az utolsó szemet, amilyen lassan csak tudtam, de így is olyan gyorsan elfogyott. :( Megpróbáltam kiélvezni az ízeket.

Este pedig az utolsó krémdesszertemet felajánlottam Jauaednek, mert már nagyon éhes volt és a pizzája csak fél óra múlva jött meg. Szívesen adtam neki, de az azért rosszul esett, hogy a pizzából mindenkit megkínált rajtam kívül. Igaz, nem mentem oda úgy, mint a többiek, de azért a gesztus jól esett volna. Na mindegy. Amúgy sem fogadtam volna el.

Annyira érdekes, hogy az emberek néha mennyire nem értékelik a másik igyekezetét. Van akivel szemben kedves vagy és semmit sem kapsz viszonzásul, van akitől meg egy kis kedvesség hatására olyan hála és szeretet érkezik, hogy nem is érted. Miért reagálnak az emberek ugyan arra a viselkedésre ennyire másképpen? Valószínűleg azért, mert mások vagyunk. De nekem akkor is furcsa.

Most már megyek aludni, mert holnap ugye korán kelek!

Puszi mindenkinek!
Lili

2009. április 4., szombat

Április 3-4.

Sziasztok!

Tegnap:
Ma szabad napom volt. A délelőtti programom: alvás- evés- alvás- evés. :D
Reggel lementem reggelizni, ahol találkoztam Kasiával( a lengyel lánnyal) és jól elbeszélgettünk, aztán visszafeküdtem aludni. Óránként állítottam előre az telefonomat, mert nem volt kedvem felkelni. Aztán ebédre csak kikászálódtam az ágyból és lementem enni a kantinba. Ezután összeszedtem magam és lementem a partra. Kicsit fújt a szél, így nem volt nagyon melegem, de egy kis nyári fölsőben voltam.

A parton nagy élet volt. Rugby-ztek az angolok és volt egy kis 20 fős olasz csoport, ami csak lányokból állt. Kicsit már idegesítőek voltak, mert 20an 30 félét kiabáltak. Az egész strand tőlük zengett. Azt már nem is mondom, hogy alsóneműben fürödtek.

Na mindegy.

Este búcsúztattuk Isabelle-t, a kanadai lányt, mert jövő szerdán sajnos hazamegy.
Az egyik külön teremben beszélgettünk, csocsóztunk, meg zongoráztunk. :)
Eljátszottam nekik a szamárindulót, amivel nagy sikerem volt. :)
Csocsóban meg megvertem Isabellet, amin még én is meglepődtem. Jobb vagyok, mint gondoltam. :)

Ez után még Erikkel is úgy döntöttünk, hogy beülünk valahova.
Pont arra gondoltam nap közben, hogy meg kellene látogatni Kasiát, de nem tudtam, melyik étteremben dolgozik. Hát ahogy megyünk az utcán Erikkel, az egyik étterem ajtajából ő integet. Nagyon megörültünk és meghívtuk, hogy jöjjön velünk, mert nem sokkal később végzett. Így hármasban ültünk le beszélgetni. (megint milyen furcsa, hogy gondolok valamire, de nem tudom, hogy lehetne megvalósítani és tessék, megtörténik.)

Jót beszélgettünk, bár a végére kicsit elfáradtam. Kasia úgymond szeret sokat beszélni, ami nagyon aranyos, csak néha már fárasztó. De azért jól éreztem magam.


Ma:
Jó későn értünk haza, ennek ellenére reggel fél 8kor, 3 óra alvás után, egész frissen másztam ki az ágyból.
Azért kellett felkelnem, mert ma jött hozzám Zsófi és ki akartam takarítani. Sikerült is mindent időben megcsinálni.
Zsófival elmentünk a varrógépért, amit meg akart venni. Egy lakótelepre mentünk, mert ott lakott a hapsi, aki eladta a használt varrógépet.

Elámultunk.
A lakótelep kísértetiesen hasonlított a Besztercére, csak kicsit rendezettebb volt. Olyan érzésünk volt Zsófival, mintha az 'ilyen is lehetne' álomvilágába csöppentünk volna. Ugyan azok a házak, és mégis mások. Hihetetlen, mennyit számít az épületek környezete, a rendezett parkok, a virágok, fák.
Nézzétek meg a képeket.

Láttunk egy teljesen olyan épületet, mint amilyen az Alkotmány úton a Quasi épülete. (vagy úgy is mondhatnám, hogy ahol Brigi lakik, de ezt nem biztos, hogy mindenki tudná.)
A hihetetlen az volt, hogy a mögötte lévő fás terület meg tiszta olyan volt, mint a Kálvária.
Mondtuk is Zsófival, hogy olyan, mintha otthon lennénk. :)

Zsófi sajnos nem maradt sokáig. Beszélgettünk még nálam, meg sétáltunk egyet a városban (cérnát meg tűket shoppingoltunk neki a varráshoz:) aztán ment vissza. Délután ezért úgy döntöttem, hogy lemegyek a partra aludni. Sajnos megint összefutottam a tegnapi olaszokkal, így nem tudtam nyugodtan pihenni. Nem sokkal később hűvös is lett, így inkább hazajöttem aludni.

Ma este színházban voltam itt a koliban.
Nem volt valami nagy szám, de egynek elment. Szerelmi dráma 2 szereplővel. :)
A nézők viszont úgy örvendeztek a végén, hogy felmerült bennem, hogy nem is ugyan azt a darabot láttuk. Aztán kiderült, hogy a szereplők ismerősei voltak. :)

Holnap korán kell kelnem, ezért most zárom soraimat.

Sok puszi mindenkinek!
Love
Lili

2009. április 2., csütörtök

Április 2.

Hali!

Ma is nehezen ment a kelés, mert este nem tudtam időben lefeküdni. De ezen már meg sem lepődöm. :)
Kezdek hozzászokni ehhez az 5 órás napi alváshoz. :) És az ebéd utáni időszakot kivéve nem is vagyok fáradt. Akkor viszont nem szabad leülnöm, mert biztos elalszok. :D

Sokat viccelődtünk ma, röhögtünk. Jól éreztem magam. Délután plusz pozitív és váratlan élményként pedig fizetést kaptam. Mindenki kapott fizetést, de nem gondoltam volna, hogy most engem is időben kifizetnek. De jó volt, mert nagyon szimpatikusan intézte a pali.

Ma is egy órával tovább dolgoztam, mert Li tanította az internetes oldalak szerkesztését. Nem bántam, mert ez legalább újdonság volt. :)

Délután csak gyorsan beszaladtam vásárolni egy kis zöldséget vacsira és siettem haza, mert a főnököm meghívott a kiállítás megnyitóra, ami ma volt itt a koliban.
Jó kis program volt, régi városi fényképeket hasonlítottak össze a jelenlegiekkel.
Volt egy kis kaja is, meg bólé, meg egy kis megnyitó. Tetszett. Myriam mondta, hogy Nara, akivel a reggelinél vagyok, nagyon meg van velem elégedve. Annyira örültem neki, mert néha azért még hibázok, és akkor azt hiszem, hogy nincs velem megelégedve. De ezek szerint, ha a főnökének ezt mondja, akkor nagyon remélem, hogy így van. :) Feldobódtam tőle.

Végre kicsit normálisabb ruhát vehettem fel. Magas sarkú, kosztüm, kis táska ... Hiányzott már a sok szaladgálós ruha után.
Erik és Jaoued (az egyik srác, akivel jóban vagyok) alig ismeretek meg. :)
Nagyon meglepődtek, mert még nem láttak ilyen szerkóban. Vicces volt. Olyan fura arcot vágtak, hogy nevetnem kellett.

A kiállítás megnyitó után megvacsiztam a szobámban, kicsit tornáztam és meg is fürödtem. Ez után jöttem le netezni.
Nagyon jót beszélgettünk a többiekkel. Egész jó kis csapat kezd kialakulni. Sajnos az egyik canadai lány tegnap este hazautazott, de a másik itt maradt és ma találkoztunk egy lengyel lánnyal, aki nagyon aranyosnak tűnik. Ő már lakott itt, de aztán hazament és most jött vissza.

Nagyon jól éreztem magam. A beszélgetés 80 %-át értettem:) Olyan jó volt. A kanadai lány meghívott magához, hogy ha van kedvünk, látogassuk meg őt egyszer, mert egy nagy házban lakik egyedül. Kedves volt tőle. Majd megtudakolom, hogy melyik részen lakik és akkor lehet, hogy meglenne a szállásunk a téli Olimpia idejére. :) Ez persze még csak elmélet. :)

Ma is sokat nevettem. :) A munkában is, és a koliban is. Jól éreztem magam ma is.
Ma már az idő is jobb volt. Csak napközben zuhogott, mikor a postára kellett mennem, de délutánra szép idő lett. A hét végére javulást mondtak, ami nekem kapóra jön, mert holnap és szombaton szabad napom van.

Lehet, írok Zsófinak, hogy nincs e kedve csinálni valamit szombaton.
Holnap pihenni fogok, az biztos. Alszom egyet reggeliig, aztán reggeli után is. :)
Lehet, hogy most már egy kis futással is megpróbálkozok, mert már nem fáj a lábam. Próbálom nyújtani is az izmot, ahogy Apa mondta, de mozgás nélkül nem könnyű.

Millió puszi mindenkinek!
L

2009. április 1., szerda

Április 1- Vicces nap

Sziasztok!

Ma nagyon vicces napom volt. Bolondok napja alkalmából rengeteget röhögtünk. Lépten-nyomon viccelődtünk és nevettünk. Gyorsan repült így az idő. Meg lelkesebben is dolgoztam.:)

Ma megint jött egy omlette rendelés. Nara mondta, hogy csináljam meg, úgy mint tegnap és megnézi, jól csináltam e. Nos, az az omlette, amit én csináltam, az nem egészen olyan, mint amilyet itt szoktak. De jót nevettünk rajta és megettük azt, amit én csináltam. Aztán meg Nara megmutatta, itt hogy csinálják. Hát, sokkal bonyolultabban, mint mi. Nem lehet megkeverni a tojást, miközben sül. A megfordítása meg kész mutatvány.

Mikor ezt megcsináltuk, akkor mondja az asztalnál ülő másik hapsi, hogy ő is szeretne két tükörtojást. Ok, csak nem volt több tojásunk. :)

Ebből az következett, hogy kiskosztümben, esőben, futva mentem a legközelebbi kis boltig tojásért. A sprint 12 tojással a kézben még viccesebb, főleg, hogy még a pocsolyákat is átugráltam. Már ezzel felvidítottam szerintem a környékbelieket. Nem volt semmi mutatvány.
De megdicsértek, milyen gyorsan visszaértek. Idő közben persze kiderült, hogy van még tojásunk így felesleges volt így rohannom. De akkor már mindegy volt.

Amúgy jól esett a futás, felfrissültem.

A nap poénjai közül az egyik legjobb volt, hogy az egyik szobalány úgy megijesztett, hogy felsikoltottam. Nem vagyok az a sikoltozós fajta, de ez most kiszakadt belőlem. :) Utána persze jót röhögtünk rajta. Ma csuklottam is. Az is vicces volt, mert a vendéggel kellett közben beszélnem. :D

Ma sok angol vendéggel beszélgettem és dolgoztam így ez is jobbá tette a napomat. Szeretem, mikor vendéggel foglalkozhatom. Ráadásul kedvesek is voltak és az angolt is gyakorolhattam.
Az egyik hapsitől komoly 1 € borravalót is kaptam, mert felvittem a teáját a szobába. Furi volt, mert úgy hajolt meg előttem köszönet képen, mint az indiaiak, összetett kézzel.
Nem tudtam eldönteni, hogy ezt csak zavarában csinálta e vagy komolyan.
De aranyos volt.

Ma egy órával tovább dolgoztam, mert Li elkezdte nekem tanítani az internetes oldalak kezelését. ( végre tudom, mit takar a Yield Management :D )
Örültem, hogy végre valami újat tanulhatok, mert kicsit már munka ízű kezdett lenni a dolog és én tanulni jöttem ide. Igazából most már inkább a recepción dolgoznék, mert ott többet tudnék tanulni, de egyenlőre a reggelihez vagyok beosztva. Az a feladatom, hogy mindent megtanuljak a reggelinél, csak már nem nagyon van mit. Persze azért igyekszem.

Ma Nara mesélt nekem egy pár előző gyakornokról. Ezek után kicsit megnyugodtam, hogy én kifejezettem jónak számítok. Ma egyértelműen úgy éreztem, hogy a része vagyok a csapatnak. Együtt nevettem velük és sokszor én is hozzá tudtam tenni a beszélgetéshez. Jó volt.

Délután aludtam, mivel esett. Aztán beszélgettem a portán, az egyik fiú nagyon rendes volt és kicserélte a fürdőszobámban a kiégett izzót, most meg kaptam egy isteni finom (most másfajta) epres desszertet.

Ha végeztem a netezéssel szerintem csatlakozom kicsit a meccsnézők csapatához, akik a Franciaország- Litvánia mérkőzést nézik az előtérben. Nem is a meccs érdekel, csak kicsit szocializálódom. :)

Egy nagyon vidám napot tudok magam mögött és remélem, hasonló lesz a többi is a héten.
Nektek is ilyen vidám napokat kívánok!

Sok puszi
Lili