2009. április 28., kedd

Április 28. A barátság



Sziasztok!




Tegnap este a barátság lépcsőjére léptem.
Azóta minden e körül forog. A könyvem olyan, mint az életem forgatókönyve. Most a barátság fejezeténél tartok és a napom is tele volt ehhez kapcsolódó élményekkel.
Ebből adódóan sokat gondoltam ma a barátaimra. :)
A nap kicsit húzósan kezdődött. Az egyik szobalány apukája beteg és így nem volt túl jó hangulatban. Egy másik pedig nem vette ezt figyelembe és eléggé összekaptak. Elég csúnya volt.
Szerencsére sikerült elvonatkoztatnom és kívülállóként nézni az eseményeket.




Ezt leszámítva jó napom volt.
Az egyik bácsitól, aki majd minden reggel nálunk reggelizik és jókat szoktam vele beszélni kaptam egy ajándékot.
Egy kis medál szerű valamit egy angyalkával meg felhőkkel. Nekem tettszik, csak még nem jöttem rá, hogy ez pontosan mi. :)
Megkérdeztem, hogy ez egy angyal, ami rajta van? És erre a bácsi azt mondja, igen, ez én vagyok. :) Olyan aranyos volt. Amikor megfogta a vállamat, olyan volt, mintha valami jóságos tanító lett volna. Elismerés volt a fogásában.
Azt mondta azért kapom, mert mindig kedves vagyok vele és mosolygok. :)
Jól indult a nap.
Ez után kaptam még 2 € borravalót is. Vagyis 4et, de a felét Narának adtam.
Ebédre olasz tésztát csináltam magamnak. Nagyon meg voltam elégedve,mert jól sikerült. Még haza is hoztam belőle, mert sok lett. Így holnapra is van ebédem. A végén még nagy szakács lesz itt belőlem.
Az biztos, hogy értékelem azt, amit megeszem. Tudom, mennyi fáradtság van benne, hogy elkészítse az ember. De valahogy jobban is esik, mert megdolgoztam érte.
Félre ne értsd , Anya, a te főztödnél nincs jobb a világon, de azért nem kell megdolgoznom. Az ajándék. :)




Maga a nap nem volt könnyű, mert az egyik szobalány a vita után hazament, így Nara ment fel takarítani én meg maradtam egyedül a reggelinél.
Estére egy csomó szállítmány jött, amit mind el kellett pakolnunk, így fél 5 volt, hogy hazaértem.
Nagyon el vagyok már fáradva. Jó, hogy lesz két szabadnapom.
Ma meg akartam venni a repjegyemet, de nem jutottam oda. Holnap több időt kell szánnom erre, mert azt hiszem megtaláltam a jegyet, amivel a lehető legtöbb időt tudom otthon tölteni.
Bár az ára nem semmi és át kell szálnom, de nekem így is megéri.



Munka után lementem a partra mert szép idő volt, de nem volt szerencsém. Nagyon nagy szél volt, így folyton tele lett az arcom homokkal. Azt egyértelműen megtanultam, hogy szélben nem szabad a beachre menni. Sajnos nem sokat tudtam aludni sem délután.




Estére kicsit lemerültem.
Elgyengültem.
Biztos a fáradtság miatt.




Így most megyek is aludni.
Puszi mindenkinek!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése