2010. november 28., vasárnap

munka, suli, sport

Sziasztok!

Munka,suli,munka,suli,sport,tanulás,munka,sport,tanulás. Az elmúlt 3-4 nap történései röviden. :)

Szó mi szó, a héten kicsit sokat dolgoztam. Kedd,csütörtök,péntek, szombat. Suli mellett a hétköznapok sűrűre sikeredtek, de a szombat esti munka nagyon jó volt.
Egy házaspár 40. születésnapját ünnepelte a legelitebb monacói múzeumban. Az egész múzeumot kibérelték. Hihetetlen szép volt!
Mindenki be volt öltözve a 70es évek stílusa szerint. Nagyon vicces volt. Jó hangulat, jó zene, kedves emberek. Nagyon jól éreztem magam, sok ismerőssel találkoztam, akikkel már korábban dolgoztam együtt. Jó volt az egész este.
Nagyon vicces volt, hogy mivel mi hostess lányok és a vendégek is be voltunk öltözve sok vendég azt hitte én is a család része vagyok. :) Én kicsit külön álltam a többi hostesstől, mert az volt a feladatom, hogy a vendégeket megkérjem, hagyják magukat lefényképezni a profi fotós által. A családtagok, akik a partit rendezték ott álltak közvetlenül mögöttem. Ezért mikor kedvesen köszöntem a vendégeknek, sokan puszit nyomtak az arcomra és megkérdezték hogy vagyok. HAHA pusztultam a röhögéstől. A ciki csak az volt, hogy a szervezők (a főnökeim) ott álltak mellettem és nem értették miért csókol végig a vendégsereg fele. haha
Hát én sem értettem. :) Lehet túl kedvesen köszöntem nekik vagy nem tudom.

Az estében még az is jó volt, hogy a múzeum nem volt lezárva ezért egy csomó részt meg tudtam nézni. Pl a hatalmas akváriumot ami tele volt cápákkal meg rájákkal meg 30-40 kilós óriási halakkal. Tisztára ledermedtem és nekinyomtam az orrom az üvegnek úgy bámultam őket. Az esti fényekben csudi szép volt az egész. Egy másik akváriumban medúzák voltak kék fénnyel megvilágítva. Gyönyörű volt ahogy az átlátszó állatkák tömege kékes fényben ragyog. Sokáig bámultam őket ahogy úszkálnak fel-le az üveg mögött azzal a jellegzetes medúza mozgással.
Nagyon tetszett.

Ma egy másik meglepetés is ért. Egy kávézóba betérvén egy puli köszöntött. :)) Nagyon megörültem az ősi magyar fajtának és rögtön szóba is elegyedtem a gazdijával, egy fiatal lánnyal. Miközben a kis hiperaktív 1 éves fekete gombócot gyűrtem, megkérdeztem a lánytól tudja e hogy ez ősi magyar kutya. Tudta, és ez nagyon jól esett. Beleszeretett a fajtába és azt mondta nem hiszi, hogy valaha is más fajta kutyája lesz, annyira tettszik neki. Nagy ritkaság ez az egyszerű, mondhatni vidéki fajta a csilli-villi riviérán. Ezt a lány is megerősítette. Úgyhogy nem győztem betelni a puli gomb szemeinek őszinteségével és a rózsaszín nyelv csapásaival.
Nagyon jó érzéssel indultam haza.

Itt is beköszöntött a tél. Mintha csak arra várt volna, hogy megkapjam a téli holmijaimat, mert kedd reggel már mínuszban ültem biciklire.
Egész héten 0 fok körül volt a hőmérséklet ami az itteni emberek szabályos megfagyását eredményezte. Nem nagyon vannak ehhez szokva. Szó mi szó, nekem sem esik túl jól. Akklimatizálódtam már és én is nehezebben tűröm a hideget. Na azért még mindig jobban mint a déliek. :)
Tegnap és ma reggel hó is esett, de nem maradt meg.
Ma felmentünk Monaco fölé a hegyre, megnéztük a siklóernyős rajthelyet. Délben 2°C volt és eső, hideg széllel úgyhogy nem sokáig maradtunk. Kár, gyönyörű onnan a kilátás és nagy kedvem támadt nekem is siklóernyőzni. Valami hihetetlen látvány tárulhat az ember szeme elé ahogy a levegőben úszva ereszkedik alá Monaco felett. A félszigetek és a gyönyörű kék tengerpartok még ebben a cudar időben is fantasztikus képet adtak. Képzelem akkor jó időben.

Na most sietek még megírni a háziaimat holnapra aztán meg gyorsan aludni menni, mert amúgy sem aludtam sokat a héten.

Puszi mindenkinek!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése