Beköltöztem

Hali!
Ma 10 körül mentem suliba olaszra, de elmaradt. Csak elfelejtették kiírni.
Lementem az irodába, a srác sűrűn elnézést kért, hogy nem volt kiírva, ő sem tudott róla. De azért megosztotta velem, hogy nem kedvességből, de gratulál, hogy milyen jól beilleszkedtem. Azt mondta, tényleg le a kalappal, mert mindenki hogy szeret, tanárok is, diákok is és hogy nagy sikerem van. :))) Nagyon örültem neki, de mondtam, hogy ez kölcsönös, mert ők is nagyon kedvesek és így nem volt nehéz beilleszkedni. Erre azt mondja, hogy nem így van, mert voltak, vannak más Erasmusos diákok is és hogy nekik nem megy ilyen jól a dolog.
Én azt mondom, hogy akkor is kölcsönös a dolog és attól függ, mennyire talál egymásra a két ember, csoport személyisége. Szerencsém van, mert tényleg tök jól beleillek a társaságba. :)
Nagyon szeretem az L3 csoportot és sok órát csak azért veszek fel, hogy velük lehessek. :)

Ha már bent voltam, és elmaradt az órám, gondoltam csatlakozom a másik 2 csoporthoz. Megvártam a szünetet, bementem az L3asokhoz beszélgetni, de mivel nekik jog órájuk volt, inkább az új, az M1 csoporthoz csatlakoztam az órára. Itt is kedvesen fogadtak, már volt pár ismerős akivel korábban találkoztam az épületben meg Zsófi egyik régebbi ismerőse is ide jár úgyhogy vele is beszélgettem. A szituáció megint hasonló képen zajlott. Odajöttek hozzám óra után, hogy ki vagyok, mi vagyok, adjam meg az emil címem, elküldik nekem a korábbi anyagokat. Mondom itt mindenki ilyen rendes? Hihetetlen. Olyan összetartás van a diákok között… Nagyon jó csoportok vannak.
Megvártam az L3as osztályt, hogy kicsöngessenek nekik, váltottam velük néhány szót aztán haza kellett jönnöm a kulcsért meg enni. Jót beszélgettünk Denissel.
D.u. az M3 csoporttal volt egy 4 órás szemináruimom. Féltem tőle először, de a prof nagyon aranyos volt. Rögtön kiszúrt, hogy új vagyok és kérdezősködött. Ő az egyik közeli város Turizmus osztályának az igazgatója és mikor mondtam, hogy szeretném majd meglátogatni a várost rögtön előkapott egy névjegykártyát és felajánlotta, hogy 1-2 nappal azelőtt, hogy megyünk, hívjam fel, fogad minket, körbe vezet a városon, végigkalauzol, elmesél mindent. Húúú. Na ekkor esett le az állam. Egy ilyen beosztású ember, teljes komolyságból, önzetlenül és azonnal ilyen kedves. Ez nem semmi.
Az óra alatt kiderült, hogy az óra keretein belül meghívja a csoportot egy pár napos síelésre is a városba, Mougins-be Március, Április környékén. Hűű, mondom, akkor megtartom ezt az órát. :D

Este otthon voltunk a lányokkal, beszélgettünk Denissel, aztán elkezdtem áthurcolkodni az új lakásba. Zsófi segített. 2-t fordultam és minden cuccom ott volt.
Hazafelé menet Zsófival vettünk egy kis kínai kaját és a lányokkal 4esben megettük Zsófinál. Ilyen utolsó együtt lakós vacsora képen. Megint annyit nevettünk, hogy jobbra balra dőltünk le a székről. Vagy 2 órát elcsevegtünk. :D Annyira mások, de mégis mindegyiket annyira megszerettem. :) Nagyon jó volt.

Zsófitól kaptam ágyneműt, takarót, párnát, mert az az új helyen nem volt. Tehát az új címem 45, Rue de la Buffa, 061000 Nice. :D Az olasz lányok nagyon aranyosak. A lakás szupi, tágas és olyan jó volt végre megérkezni. Kipakolni a ruháimat a bőröndből, megtalálni mindennek a helyét. Tisztára megkönnyebbültem. :) Nagyon szerettem Zsófinál, de ott mégsem volt helyem. Itt nagyon jó helyem van.

A lányok kedvesek, még nem tudtunk sokat beszélgetni, de nagyon szimpatikusak. Ha én jelen vagyok mindig franciául beszélnek, hogy értsem, bár néha az olaszt is értem :) Szerintem velük is nagyon jól megleszünk és a francia meg az olaszt tusásom vetekedni fog az angollal. :)
Ma is mondták, hogy nagyon jól beszélek franciául. :) Egyébként észrevettem, hogy kevesebb akcentusom van, mint sok régóta itt élőnek. :)

Most megyek lefekszem, mert holnap reggelre futást terveztünk Zsófiékkal és fittnek kell lennem.

Puszi!