Mimóza fesztivál 02,21

Hello!

Ma is fárasztó napom volt, annak ellenére, hogy nem voltam beosztva dolgozni.
Reggel 6kor csörgött az órám, hogy össze bírjam szedni magam és fél 8ra bemenjek dolgozni. Persze előtte már reggeliztem is itthon. Bementem a szállodába, átöltöztem. Ez volt 3/4 8 körül. 8.10ig a főnök meg sem jött. Az éjszakai ügyeletes meg a reggelis majdnem agybajt kapott, mert mind a ketten a reggelinél szaladgáltak, annyi volt a munka. Én meg szinte ki sem mozdulhattam a recepcióról, mert nem volt ott senki. A vendégeknek azért most is akadt egy- két extra kérése. Kenyeret szeleteltem, szobát mutattam, termoszt töltöttem, szennyest vettem át,... Volt munka bőven. Kicsit tudtam csak beszélgetni mindenkivel, holott ezért jöttem. Mindegy.

Fejetlenség volt így besegítettem. Mikor a főnök beesett, a német vendégek rohamozták meg, az egyiknek sürgősen fogorvos kellett. Aztán elindult a ki-checkolás mizéria. Az egész magyar csoport távozását én vezényeltem le. Nem tudom, ha nem megyek be segíteni, akkor mi a fenét csináltak volna. Az éjszakás recepciós csak fél 9kor tudott elmenni a fél 8 helyett.
A főnök először meglepődött,hogy ott vagyok(mert hogy csak tegnap este döntöttem el,hogy bejövök) de utána nem nagyon vette figyelembe, hogy én ma nem dolgozom. Úgy kaptam a feladatokat, mintha hivatalból lennék bent. De nem baj, segítettem. Megint. Nem azért csináltam, de azért jól esne, ha ezt valamikor majd viszonoznák. Mondjuk amikor a szabadságokat kell osztogatni. Mert hogy az előző lány nem kapott szabadságot. Egy héten 2 szabadnap. És slusz. De szabadsága nem volt. Ha össze tudta úgy gyűjteni a szabad napjait, hogy mondjuk 2 hétig dolgozott egyfolytában, akkor kaphatott 4 szabad napot egybe. Ezt azért én nem szeretném.

Na mindegy. A csoport nagyon aranyos volt. Megint kaptam egy ajándékot. Ezúttal az csoportvezetőtől. Ő is nagyon kedves volt. Egy kis Fragonard parfüm csomagot kaptam, amiben egy szappan meg egy pici parfüm van. Ezen is meglepődtem. Nem számítottam rá, de örültem neki. :)

A csoport már a buszban ült, én pedig kísértem ki a csoportvezetőt. Megkért, hogy mondjak pár szót a buszban, úgyhogy kaptam mikrofont és úgy kívántam mindenkinek jó utat hazafelé. A buszból aztán mindenki vadul integetett, mikor elindultak. :)

Tehát megint egyedül maradtam. Elmentem másodszorra is reggelizni, aztán haza jöttem és szundikáltam még egy kicsit, hogy bepótoljam a reggel kimaradt órákat. 11 felé aztán az idő is kipenderedett így kipihenten vágtam neki az utamnak a szép időben. Mégsem Mentonba mentem, mert még nem tudtam eléggé utána nézni a dolgoknak és március elején, mikor 3 szabad napom is lesz, még tartani fog a fesztivál.
Inkább valami közelebbi úti célt kerestem. A tegnapi újságban olvastam, hogy Mimóza fesztivál van. Azt hittem itt, de a Tourist Office-ban felvilágosítottak, hogy a szomszéd városban. Ezért buszra szálltam és bár az út15 perc helyett majdnem egy órás volt a végén mégis megérkeztem. Kicsit elszámoltam magam, mert a fesztiválnak két helyszíne volt, nem közel egymáshoz. Az egyik, ahova én először mentem a kikötő, ahol a sétányon zajlott fél 7től a zenés táncos felvonulás. A másik, a virágkiállítás és vásár a város központjában, jóval messzebb. Ha már oda mentem ahova, elindultam körülnézni. Persze akkor még nem tudtam, hogy nem jó helyen járok. Térkép híján igyekeztem megjegyezni merről jöttem és próbáltam belőni ,hogy hol lehet a fesztivál. a tengert vettem célba, abból nagy baj nem lehet. Az út mellett egyszer csak megláttam egy csodaszép kertet. Azzal a lendülettel be is fordultan a szűk kis kapun nem is gondolva arra, hogy esetleg belépőt kellene fizetni. Olyan sebesen beszáguldottam, hogy észre sem vettek és mikor felfedeztem, hogy ez a park túl szép ahhoz, hogy ingyenesen látogatható legyen, akkor már a közepén jártam. Valami hihetetlen szép volt. Igazi mesekastély. Egy rom vár udvarára volt telepítve, kis szökőkutakkal, folyosókkal, kikövezett utakkal. Nem volt 2 egyforma ösvény. Csak barangoltam, barangoltam és nem győztem fotózni. Befordultam egy kis kapun, ami a tea házat hirdette. Egyik kis kanyar után jött a másik. Itt egy lépcső le, amott egy másik fel és olyan szép helyen találtam magam, hogy a királyok is megirigyelhettek volna. Rajtam kívül egy lélek sem volt, így vígan élvezhettem a napsütést, a kis csobogót és a csodálatos kilátást. A teaházat ugyan nem találtam meg, de ez már nem is volt fontos. A környék legszebb helyét kétség kívül megtaláltam.

Miután kigyönyörködtem és kibarangoltam magam, folytattam az utam a part felé. Persze a kijáratnál jó nagyot köszöntem a jegyszedő néninek, mintha legálisan lettem volna bent.
A part szép, de gyanúsan kihalt volt. Tudtam, hogy ez nem a fesztivál helyszíne. Azért nyugodtan körülnéztem és sétálgattam. Figyeltem a picuri és a termetes halakat a kikötőben(ez volt az első kikötő, ahol láttam halakat) ahogy a hajók között úszkálnak. Viszonylag sok idő eltelt és hosszú út volt a hátam mögött, mikor rájöttem, hogy itt biztos nem találom meg azt, amiért jöttem. Ekkor derítettem ki, hogy 6.30kor kezdődik a felvonulás,amit azért nagyon húzós lett volna ott megvárni.Ezért néztem egy kicsit a gólyalábas lányok bemelegítését, aztán elindultam vissza a buszhoz, hogy elmegyek oda, ahol a fesztivál van.

Kis keresgélés és segítség után ott is megtaláltam a Turista információt és végre beszereztem egy térképet. Megnéztem a mimózakiállítást, vettem egy sütit a vásárban, de még mindig sokat kellett volna várni az ingyenes karneválra, úgyhogy inkább haza jöttem. Holnap reggeles vagyok és ha maradtam volna, akkor már a tűzijátékot is érdemes lett volna megnézni, de annak már tényleg későn lett volna vége. Így még jó időben értem haza is, bevásároltam holnapra, mert vasárnap itt a légy sem döglik és hazahurcolkodtam.

Itthon aztán megcsináltam a meglepően fincsi lasagne-t a mikróban és talán a héten elősször kicsit otthonias ízeket élveztem. A szupermarketben feltankoltam újfajta sajtból és találtam egy tejszínes zöld fűszeres, fokhagymás krémet is, ami nagyon guszta. A fincsi rákocskákról nem is beszélve, akiket holnap ebédre szánok.

Mára más teendőm nem is maradt, mint hogy internetezzek kicsit és eltegyem magam holnapra. Rá kell pihenni a németekre. Biztos újdonság lesz ez a hét, mert a 'múmia tours'-osok, ahogy a magyar sofőrök hívták őket, olyan bőkezűen osztogatták az 5 eurósokat a reggeliztetős lánynak, hogy nem győztem kapkodni a fejem. Reméljük maradt még nekik holnapra is, amikor egyedül leszek a reggelinél...:)

Mindenkinek további szép estét kívánok!
Puszi
Lili