Március 13, péntek

Hali!

Nos, ahogy elhatároztam, nekem nem ma volt péntek 13. Ma egy normális péntek volt, balszerencse nélkül, mert azt már előre letudtam. :)

Reggeltől fogva jó kedvem volt. Nem tudom miért, ok nélkül. Egyszerűen vidám voltam és bármit csináltam azt boldogan tettem. Így röpült is az idő és már mehettem is haza.
Pedig nem aludtam sokat, 4-5 órát. Valamikor 2 felé mentem aludni. Sajnos elég későn végzek és igazából ilyenkor van időm mindent csinálni. Szöszmötölni, bogarászni, meg a többi. Pedig még nem is csinálok semmi hobbisat. Képzelhetitek, akkor mi lenne. Nem is aludnék. :D Bár már azért kezd hiányozni a kreativitásom kiélése. Lehet elkezdek megint rajzolni, mert az egyszerű.

A reggeli időszak viszonylag esemény teli volt. Nem unatkoztam. Az utolsó percig szorgoskodtam és szerencsére időben elengedtek.

Ma megint kaptam rózsákat. De most sokkal többet. Egy nagy csokrot. Olyan szépek! És ebben végre már van sárga is. Az a legszebb! Illatuk is van. Nem sok, csak olyan diszkrét.

Lehet, hogy az a taktikám vált be, hogy mivel ők nem engedtek el időben, így én másnap nem mentem be időre. Persze nem annyival később érkeztem, mint amennyit túlóráztam, hanem csak egy jelzés értékű 10 perccel később kezdtem dolgozni.
Gondolom ez feltűnt nekik, és kapcsoltak, mert már pár napja mindig időben elengednek. :D
Csak megtanulom,hogy kell velük bánni... :D

A szabadidőmben megebédeltem, olvasgattam és neteztem egy kicsit, aztán meg elmentem sétálni. Hát a város olyan gyorsasággal ki is ürült, mint amilyen gyorsan megtelt. Véget ért az öltönyösök megszállása. :)
A város szinte kiürült. A tömeg elvonult, pedig még nincs is vége a kongresszusnak. Ma volt a díjátadó, de ezen már csak a nagyon vip-ek maradtak. Mikor ott jártam, már a környéket kezdték lezárni és bontották az utcai járda korlátait, hogy a megérkező kocsiknak legyen hova állni. A vörös szőnyeget egész héten fel sem szedték, így azt már meg sem említem. Valamikor viszont buli lehetett, mert a piros kárpit tele volt színes konfettikkel. :D Vidám volt, mint én.


Beszaladtam hazafelé a boltba répáért és szaladtam dolgozni. Az este inkább irodai munka volt. Semmi érdekfeszítő, de ez is gyorsan elszaladt.

Ma láttam egy olyan autót, amire még én is azt mondtam, hogy 'A mindenit!'. Pedig ha valakit, akkor engem aztán végképp nem érdekelnek az autók.
Tiszta fekete volt. Még az üveg is. Semmit nem lehetett látni a vezetőből. Nem lehetett látni a kerekét sem, olyan volt, mintha nem is gurulna, hanem inkább lebegne a föld felett. Nagyon lapos volt és kerekded. Tisztára az volt az érzésem, mintha egy űrhajó, egy repülő csészealj jött volna szembe.
Ráadásul a sofőr adott egy nagy gázfröccsöt épp mikor elhaladt mellettem és olyan hangot adott ki, hogy majdnem kiugrott a szívem a helyéről. Annyira hangos és hirtelen mély ordítás volt, hogy még ugrottam is egyet. Utána persze nevettem saját magamon...

Ma Színházi est volt a koliban. Nem is tudtam, hogy lesz, de nem is tudtam volna elmenni sajnos. Pedig szívesen megnéztem volna, mert Erik utána megmutatta az előadót. WOW! Nem gondoltam volna, hogy ekkora és hogy ilyen szuper. Egy kis színház van a koliban, kb 100 férőhelyes, multiplex mozi szintű nézőtér, hatalmas fotelokkal, viszonylag nagy színpad, rendes háttér stúdió, világítás, hang technika, minden. Most ugrik be, hogy a tegnapi filmvetítés is ebben a teremben volt. Akkor ez tényleg moziként is funkcionál.

Erik mondta, hogy ez Franciaország legnagyobb kollégiuma. Összesen 4 ilyen külön terem van, a koli, plusz az apartmanok, plusz az étterem, több számítógépes szoba, sport terem, stb.
Nem is gondoltam volna, hogy ekkora. Többször kell itt járkálnom, mert érdemes.

Sajnos a programokat sem sikerült még felderítenem, bár nem tudom, hogy mennyi időm lenne rá. A szobámban is alig vagyok, nem hogy még extra programok.
Na majd meglátjuk.


Holnap viszont korábban kell mennem, így ma nem akarok későig netezni.

Most mindenkinek szép álmokat kívánok, és lassan én is elmegyek alukálni.

Álmodjátok azt, amiben legnagyobb kedvetek telik. :)

Puszi
L