Március 18

Halihó!

Ma csudi jó napom volt!
Reggel kicsit nehezen kászálódtam ki az ágyból. Álmos voltam kicsit, de elment a délelőtt.
Ma tűzvédelmi oktatás volt a szállodában. Egy önimádó hapsi tartotta, aki élvezte a saját hangját, meg hogy 10 nő hallgatja. Nem értettem belőle mindent, de azért a lényeget kihámoztam. Tűz esetén legalább már tudom, mit kell tenni.

Mikor végeztem megsütöttem magamnak a pizza szerű valamimet és az egészet meg is ettem. Kicsit nagy adag volt, de nagyon jól esett. Egy kisebb méretű pizzát képzeljetek el, brokkolival, sok paradicsommal, kecskesajttal.

Ez után hazajöttem és kicsit lepihentem. Lementem egy kicsit a partra is, mert nagyon szép idő volt. Délután még jobb volt a napom, mert reggel. Jött egy nagyon kedves holland házaspár és nagyon jól elbeszélgettem velük. Viccelődtünk és jókat nevettünk. Olyan jópofa emberek. És ráadásként kaptam tőlük 2 € borravalót. :D Annyira örültem neki! Nem az értéknek, hanem a gesztusnak. Ez az első borravaló, amit kaptam. Mikor már jöttem el, akkor meg a német csoport vezetőjétől kaptam egy kis üveg pezsgőt. Csak olyan 3 decis, de annyira örültem neki! Ez a bácsi azt is felajánlotta, hogy menjünk velük kirándulni, amíg itt vannak, mert hogy van még hely a buszban. Olyan aranyos volt. Alig értjük egymást, de azért még azzal is próbálkozik, hogy ezt elmondja nekünk. Képzelhetitek, mennyire vidám voltam, mikor jöttem hazafelé. Szinte a föld fölött jártam.

Azt el is felejtettem mesélni, hogy mikor megérkezett a csoport és a Welcome Drink-et itták az egyik idős bácsi elkezdett játszani egy nótát a bárban lévő zongorán. Erre valahogy mindenki elkezdte énekelni a nótát. Az egész csoport együtt énekelte a nótát. Mindenki. Olyan egységtudatuk volt... Vagy nem is tudom, hogy ezt minek lehet nevezni, de először irigyeltem életemben a németeket. Először éreztem azt, hogy valamit jobban csinálnak, mint mi, magyarok. Ez a közös éneklés magyar csoporttal nem működött volna. Pedig nagyon jó érzés volt, még kívülállóként is az éneklő emberek között lenni. Gondolom akkor énekelni még jobb lehetett.

Hazaértem a koliba és rögtön megbontottuk a pezsgőmet.Megfogadva az utóbbi idők emiljeinek tanácsát, semmit nem tartogatok. Megpróbálok mindent azonnal kiélvezni. Nem spórolok a parfümömmel vagy a szájfényemmel, hordom a gyűrűmet, amikor csak kedvem tartja. Jó érzés volt megosztani azt a kis pezsgőt is a többiekkel. A konyhás bácsi meg mikor meglátott, már kiabált, hogy gondolt rám és hozott két adag epres sütit. Mademoiselle Fraise-nek, Eper kisasszonynak hív,mert egyszer mondtam neki, hogy finom az epres süti.
Jót beszélgettünk a többiekkel, aztán jöttem netezni.

Ma egy másik jó beszélgetésem is volt. A szálloda elektronikai mesterével és Livel beszélgettünk hármasban egy jót. Sokféle téma szóba került a konyhaművészetektől egészen a magyar habitusig, szokásokig. Nagyon élveztem. A mellett, hogy ilyenkor tud leginkább fejlődni a franciám, élvezem is az ilyen beszélgetéseket.

Este mondták, hogy reggel 7re kell mennem, így ma nem akarok olyan sokáig vacakolni, mint tegnap. Bár aludtam egy kicsit délután, jó lenne éjszakai is.

Összességében tehát megint nagyon jó napom volt. Alig várom a holnapot, hogy még jobb legyen. :D

Angyalkás szép álmokat mindenkinek!
Puszi
Lili