2009. március 25., szerda

Március 25- Megjöttek!

Hali!

Ma végre megérkeztek Apáék.

Reggel ugyan korán keltem ,mert tegnap este megígértem az egyik szomszéd lánynak, hogy felcsörgöm őt reggel. Elromlott szegénynek a telefon töltője és reggel fel kellett kelnie. Felajánlottam neki, hogy felkelek én és felébresztem őt. Nagyon hálás volt én pedig szívesen segítettem.
Tehát hétkor felkeltem és felhívtam őt a szobájában. Utána pedig visszaaludtam. Csak fél 9körül jöttem le reggelizni.

Ezután nekiestem a szobának. Kitakarítottam töviről hegyire. Még az ajtókról is lesikáltam az utolsó légylábnyomot is. :)
Meglepően vettem észre magamon, hogy rutinnal takarítok.
A hotelban már hozzászoktam a dologhoz és már tudom, hol lehet igazán észrevenni, hogy valaki alaposan takarított e vagy sem.

Pihenés képen kiolvastam a Wass Albert könyvemet is, hogy Anyáék vissza tudják vinni.
Mivel csak 3 körül kellett indulnom a reptérre, még elmentem vásárolni estére, hogy vendégül tudjam látni őket egy kis vacsorára. Vettem finom francia sajtot, rákokat, Apának nagy szemű lazac kaviárt, dijoni mustárt, epret, és még sorolhatnám.

Persze magammal is vittem egy kis kaját, hátha éhesek lesznek, mikor megérkeznek.
Később sajnáltam, hogy nem vittem kicsit többet, mert szegények nagyon éhesen érkeztek.
Nem volt már idejük enni indulás előtt és fáradtak is voltak, mert nem sokat aludtak.

Az egymásra találásunk kicsit vicces volt. Ott ültem a váróban, már leszállt a gépük, de senki nem jött. Felváltva néztem az órámat és az ajtót. Senki nem jött. Mi a fene, csak ők ketten jöttek ezzel a géppel, vagy még ők se?
Úgy ültem ott, mint a jó gyerek. Türelmesen vártam, mikor jönnek. 10perc, 20 perc.
Egyszer csak hív Anya, hogy hol vagyok. Hát mondom itt a váróban. Erre kiderült, hogy nem arra a terminálra érkeztek, amire én mentem.
Mivel a haza buszunk arról ment, ahol én voltam, felszálltak az ingyenes buszra és átjöttek oda, ahol én voltam. Akkor már nem téveszthettük el. :)

A cannes-i buszunk hamarosan meg is jött. Felpattantunk és már robogtunk is hazafelé.
Szerencsére Apának nem jött be az esős trükkje. Kicsit felhős volt ugyan az ég, de a nap egész nap szépen sütött. A hét hátralévő részében csak szebb idő lesz. :)

Szerencsésen megérkeztünk a hotelbe, elfoglaltuk a szobájukat. A kajákat szétszortíroztuk és egy részét gyorsan le is fagyasztottam a hotelben.
A többit pedig az én hűtőmbe tettük. Gyanús, hogy azok rövid időn belül el fognak fogyni.
Egy túró rudira rögtön rástartoltam. Annyira jól esett!

Áthoztuk a cuccaimat hozzám és már indultunk is egy gyors esti városnézésre. Még én sem láttam este a Croisettet, de nagyon szép volt. Bár erős szél fújt, nem volt hideg.
Jót sétáltunk majd megvacsoráztattam őket. Elheverésztek kicsit az ágyamon, beszélgettünk, kiterveltük a holnapi napot és lejöttünk netezni.
Előtte persze még megismerkedtek Erikkel és pár koleszos baráttal, akik nagyon aranyosan odajöttek hozzánk beszélgetni kicsit. Eriktől megkaptuk a holnap esti főzéshez szükséges dolgokat. Nagyon aranyos volt. Mindenre gondolt.

Ezek után mosolyogva hajtom álomra a fejem és ugyan így fogok ébredni is.

Holnap csudijó nap vár ránk!
Már alig várom.
Millió puszi
L

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése