Napos szombat március 7-én

Sziasztok!

Ma reggeles voltam és egyedül csináltam a reggelit,úgy, hogy ugye csoportunk van.

Mit mondjak,nem unatkoztam...Volt néhány olyan pillanat, mikor azt hittem összecsapnak a fejem felett a hullámok, de aztán valahogy mindig sikerült megoldani a dolgokat.
A probléma abból adódott, hogy mikor 7re beértem, az éjjeli portás azt hitte végzett és szépen elhúzta a csíkot, ahelyett, hogy segített volna. Aztán a szobalányok is inkább még plusz munkát adta, minthogy segítettek volna.
Azt sem tudtam, mibe fogjak és akkor jönnek nekem ,hogy csináljak nekik kávét. De amíg azzal bíbelődtem nem segített nekem, hanem csak várt.
Nem értettem a dolgot. Így is alig látszottam ki a feladatokból és még ők is akkor ugráltatnak.

Mindegy. Túltettem magam rajta. Meg úgy állok hozzá, hogy én mindent megteszek, hogy a munka időben kész legyen, de amit nem tud egy ember egyedül megcsinálni, azt nem tudja. Nem akarom a lehetetlent véghezvinni, mert mint ahogy azt az egyik tegnapi emilben olvastam: 'Ne akard véghezvinni a lehetetlent, mert akkor a főnököd felveszi a napi feladataid közé.' :) Ehhez tartom magam. :D
Ha ebből adódóan a szálloda szolgáltatásainak színvonala csökken, az már nem az én felelősségem, hanem azé, aki a beosztást ilyen ügyesen csinálta. Pont.

Mivel ugye 7re mentem, 3kor már szabadultam. Csodás időnk volt ma, szikrázó napsütés és vagy 17 Fok. Az embereket úgy vonzotta a jó idő a levegőre, mint a legyeket a légypapír.
Mindenki ezerrel nekilátott a hajója tatarozásának. Tele volt a kikötő. Sokan futottak, bicikliztek, még egy quad-ot is láttam az utcán.

Én is sétáltam egy nagyot, bár a 8 óra munka sem volt épp pihengetés, de ebben a jó időben nem lehetett itthon maradni. Azért kicsit olvasgattam itthon, meg kinyújtóztattam a fáradt lábaimat, ( na meg persze aludtam egy negyed órácskát) és nyakamba vettem a várost. Nem kis önfegyelmembe telt, hogy ne csukjam vissza a pilláimat és aludjak estig....

Most egy másik irányba indultam, de most is a parton. A kikötő felé mentem és folytattam utamat a strandok mellett. Ezen a részen most jártam másodszor, de most is tetszett. Kicsit nyugisabb, mint a sétáló utca, de ez is nagyon szép.
Kicsit olvasgattam egy padon, meg figyeltem, hogy gyülekeznek esti pecázásra a horgászok. A hatalmas hullámok ellenére már sokan el is kezdtek horgászni, de a legtöbbjük még csak a cuccaival bíbelődött.

A naplementét is megvártam a parton. Ez volt az első, amit láttam, mert többnyire ilyenkor már vagy itthon vagyok, vagy még dolgozom. Mindenesetre nem bántam meg. A nap olyan sárgán bukott le a hegyek tetejénél, mint a képeslapokon. A tenger szinte arany színű volt és a fények is nagyon érdekesek ilyen tájt.

Megérte ott maradnom. Hazafelé beugrottam az újonnan felfedezett közeli áruházba és vettem néhány dolgot vacsorára. Többek között levest, palacsintát és epret is.
Tehát holnap nutellás epres palacsintát fogok reggelizni Ovomaltine kakaóval és narancslével. És végre addig alszom, amíg akarok! Juhéééé! :D

Még nem tudom, mit kezdek magammal a holnapi szabad napomon. Pihenni akartam, mert a jövő héten 6 napot dolgozom egyhuzamban, de ha szép idő lesz,akkor lehet, hogy végre elmegyek Grasse-ba, a parfüm fővárosba. Itt van közel, csak 45-50 pec busszal, szóval lehet, hogy bevállalom.

Nagyon szép estét kívánok mindenkinek!
Love
L